Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Új lakás

1. CSOK és Zöld hitel szempontjából

A Családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) rendelkezései alapján új lakás a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével
Az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásokról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet alkalmazásában új lakás: a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével

a) az alapozási munkáktól kezdődően - kivéve, ha a meglévő alap szakértői vélemény alapján felhasználható - újonnan épített, a lakhatás feltételeinek megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel (a továbbiakban: lakás), amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány iránti eljárásra köteles, ideértve a tanyán vagy birtokközpontban található lakóépületet is, és amely legalább az alábbi feltételeknek megfelel:
aa) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel - ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel -, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel rendelkezik,
ab) közműves villamos energia szolgáltatással rendelkezik,
ac) egyedi fűtési móddal rendelkezik,
ad) közműves szennyvízelvezetéssel rendelkezik, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és
ae) közműves ivóvíz-szolgáltatással rendelkezik, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van; vagy

b) tetőtér beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakás akkor, ha a tetőtér beépítés vagy emelet-ráépítés révén
- új, önálló társasházi tulajdoni különlapon nyilvántartott vagy több lakásból álló osztatlan közös tulajdon esetén 
- a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakásra vonatkozóan használati megállapodás alapján a támogatott személyek kizárólagos használati joga áll fenn,
- lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező,
- az a) pont aa)-ae) alpontja szerinti feltételnek megfelelő
újabb lakás jön létre [16/2016. (II. 10.) Korm. rend. 3. § 9. pont].
 

2. A visszterhes vagyonátruházási illeték szempontjából

Vállalkozó által újonnan épített új lakás tulajdonjogának megszerzése: A vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett - ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakóépület bővítésével (pl. tetőtérbeépítéssel) létesített - 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása (illetékmentesség).

Amennyiben az új lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 30 millió forintot és a vagyonszerző másik lakástulajdon eladását nem igazolja, akkor a megállapított illetékből nem kell megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne. Ilyen lakás tulajdoni hányada esetén a kedvezmény a 15 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos részére illeti meg a vagyonszerzőt (illetékkedvezmény) [1990. évi XCIII. tv. 26. § (1) bek. f) pont].

A vállalkozó által újonnan épített új lakás tulajdonjogának megszerzése kapcsán érvényesíthető illetékmentesség és –kedvezmény alkalmazásában új lakásnak minősül a lakástulajdon a használatbavételi engedély kiadását vagy a használatbavétel tudomásul vételét követő első megvásárlásáig (vagyis az elkészülte utáni első adásvételi szerződésre vonatkozik az illetékmentesség vagy –kedvezmény) . A lakás második megvásárlásáig csak akkor lehet illetékmentességgel, -kedvezménnyel élni, ha a lakást a használatbavételi engedély kiadását vagy a használatbavétel tudomásul vételét követően a vállalkozótól az Itv. 23/A. §-a szerinti ingatlanforgalmazó vásárolja meg (ebben az esetben közvetlenül az ingatlanforgalmazótól vásárló is igénybe veheti az illetékmentességet, -kedvezményt [1990. évi XCIII. tv. 102. § (4) bek.].

Az illetékmentesség és –kedvezmény tekintetében vállalkozónak kell tekinteni vállalkozónak kell tekinteni a gazdálkodó szervezetet, illetve a vállalkozói tevékenység végzésére jogosult egyéb szervezetet. [1990. évi XCIII. tv. 102. § (5) bek.].

Fontos, hogy a vállalkozó által újonnan épített új lakás tulajdonjogának megszerzése kapcsán érvényesíthető illetékmentesség és –kedvezmény feltételeinek teljesülését - amennyiben az az adásvételi szerződésből nem állapítható meg - a vagyonszerzőnek kell az állami adóhatóságnál a vállalkozó e feltételek teljesüléséről szóló nyilatkozatával igazolni legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig [1990. évi XCIII. tv. 26. § (13) bek.].


lásd még: Lakás, Használt lakás