Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Molinó (a reklámelhelyezés sajátos szabályai alapján)

Jogszabályi környezet

A reklámokra vonatkozó szigorú előírások hatálybalépése óta még merülnek fel kérdések az értelmezésük kapcsán. Ilyen például, hogy a molinókra milyen előírások vonatkoznak, egyáltalán a reklámokra vonatkozó jogszabályokat alkalmazni kell, lehet-e a molinók esetében.

A molinónak jogszabályi fogalma nincs. Az Építésijog.hu az alábbi fogalmi meghatározást tudja adni: olyan hirdetés- és reklámcélú felület, amelyet tartószerkezettel az épületek utcai homlokzatára függesztenek ki, függetlenül a felület anyagától, és a kialakítás módjától. Egyes molinók megvilágító szerkezettel is készülnek.

A reklámok vizsgálatához alapvetően fontos az alapfogalmakkal és a főszabályokkal tisztában lenni, mivel ezek komplex vizsgálatával és értelmezésével alkothatunk teljes képet az egyes reklámokra vonatkozó szabályok és hatósági eljárások kapcsán.

A reklámokra vonatkozó fő jogszabályok:
a) a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (Településképi törvény)
b) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Reklámtörvény)
c) A településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet (Reklám-elhelyezési rendelet)

A fő szabályokat felállító törvény, illetve kormányrendelet keretein belül pedig a reklámok elhelyezésére vonatkozó részletszabályokról a helyi településképi rendeletek (TKR) rendelkezhetnek.

 

A jogszabályban meghatározott előírások

Tvtv.:
11/A. §
(3) Reklám az (1) és (2) bekezdés szerinti követelménynek megfelelően - településképi bejelentési eljárás alapján - a 2. § (2a), (2b), (2c) és (2e) bekezdések szerinti jogszabályok hatálya alá tartozó területek kivételével a településképi rendeletben e törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet keretei között meghatározott
a) számú és formai feltételeknek megfelelő reklámhordozón, továbbá
b) méretben és technológiával
helyezhető el.

(4) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet és településképi rendeletek nem állapíthatnak meg
a) a reklámok tartalmi megítélésére vonatkozó, valamint
b) a közúti közlekedési tárgyú jogszabályokban a reklámok közúton és annak környezetében történő közzétételének feltételeiről megállapított rendelkezésektől eltérő
szabályokat

11/B.§
(4) A településképi rendelet vagy a 2. § (2a), (2b), (2c) és (2e) bekezdés szerinti jogszabály legfeljebb évente összesen tizenkét naptári hét időszakra eltérést engedhet az (1) és (2) bekezdésben, továbbá az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tilalmak és követelmények alól, ha a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében az szükséges.

11/F. § E törvény alkalmazásában:
2. plakát: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontja szerinti gazdasági reklámnak, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény szerinti kampányeszköznek nem minősülő falragasz vagy felirat, mérettől és hordozóanyagtól függetlenül;
3. reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontja szerinti gazdasági reklám, ide nem értve
a) a cégtáblát, üzletfeliratot, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítést,
b) az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklámot,
c) a járművön elhelyezett gazdasági reklámot, továbbá
d) a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívást (hirdetést), valamint a helyi önkormányzat által lakossági apróhirdetések közzétételének megkönnyítése céljából biztosított táblán vagy egyéb felületen elhelyezett, kisméretű hirdetéseket;
4. reklámhordozó: a funkcióját vagy létesítésének célját tekintve túlnyomórészt az e törvény szerinti reklám közzétételét, illetve elhelyezését biztosító, elősegítő vagy támogató eszköz, berendezés, létesítmény.

Reklám törvény:
3.§
(d) gazdasági reklám: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket - (a továbbiakban együtt: termék), szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban mindezek együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul (a továbbiakban: reklám),

Reklámelhelyezési rendelet:
1. §
1. építési reklámháló: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka során az e munka folyamatait legalább részben elfedő, reklámhordozót tartó berendezés;
15. reklámhordozót tartó berendezés: a funkcióját vagy létesítésének célját tekintve túlnyomórészt a reklámhordozót tartó, illetve annak elhelyezését biztosító, elősegítő eszköz, berendezés;
19. utcabútor: az utasváró, a kioszk, a közművelődési célú hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezés;
4. információs vagy más célú berendezés: minden olyan, a településképi rendeletben meghatározott berendezés, amely részben reklámnak nem minősülő információs cél vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál;
6. közművelődési célú hirdetőoszlop: olyan hirdetőoszlop, amely létesítésének célját tekintve kizárólag közművelődési intézmények által akár tartósan, akár adott időszakban vagy adott alkalom erejéig önállóan, vagy több közművelődési intézmény által együttesen folytatott közösségi közművelődési tevékenység, illetve e közösségi közművelődési tevékenység keretében szervezett egyes kulturális programok, rendezvények népszerűsítésére irányuló reklámok közzétételére szolgál és kizárólag e célra használják;

2. §
(1) Kizárólag a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvénynek (a továbbiakban: Tvtv.) megfelelően, továbbá e rendelet, illetve a településképi rendeletek rendelkezéseinek megfelelően, az e rendeletekben meghatározott feltételeknek megfelelő reklámhordozón, továbbá méretben és technológiával tehető közzé reklám, helyezhető el reklámhordozó, illetve létesíthető és tartható fenn reklámhordozót tartó berendezés.

(3) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, közterületen reklám közzétételére, illetve reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként kizárólag utcabútor használható. Reklám közzétételére, illetve reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként közterületen a közművelődési célú hirdetőoszlop kivételével hirdetőoszlop nem alkalmazható. Ha a magántulajdon tárgyát képező reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon vagy köztulajdonban álló, közforgalmú személyszállítási szolgáltatást végző személy tulajdonában álló ingatlanon kerül elhelyezésre, a reklámhordozóra, reklámhordozót tartó berendezésre e rendelet közterületi, illetve köztulajdonban álló ingatlanon történő reklámközzétételre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(4) A 6. §-ban foglalt kivétellel az 1. melléklet, valamint a 2. melléklet határozza meg az önkormányzatok településszerkezeti terve szerint irányadó területi besoroláshoz igazodóan a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó szabályait.

(6) A (4) bekezdésben foglalt szabálytól az önkormányzat jogosult a településképi rendeletével átmeneti időre eltérni abban az esetben is, ha az építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezésének engedélyezését kérelmezik, az építési tevékenység időtartamára.

(7) Építési reklámháló kihelyezése ahhoz a feltételhez köthető, hogy építésinapló-bejegyzés igazolja a felújítás megkezdését, illetve ha építési napló vezetésére nem áll fent kötelezettség, úgy vállalják ennek vezetését az érintettek, és ezzel igazolják a felújítás megkezdését.

3. §
(1) Utasváró tetején reklámhordozó, illetve reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el, ezt meghaladóan az utasváró teljes felülete felhasználható reklám közzétételére.

(2) Kioszk tetején reklámhordozó, illetve reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el, ezt meghaladóan a kioszk teljes felülete felhasználható reklám közzétételére.

(3) A közművelődési célú hirdetőoszlop teljes felülete felhasználható reklám közzététele érdekében. Közművelődési célú hirdetőoszlopon a reklámhordozó ragasztás útján is rögzíthető.

(4) Az információs vagy más célú berendezés reklám céljára hasznosítható felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám, illetve helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés.

4. §
(1) Ragasztás útján reklám, illetve reklámhordozó - a 3. § (3) bekezdésben foglalt kivétellel - nem rögzíthető.

6. §
(1) Nem minősül közterületről láthatónak az épületen, építményen belül közzétett reklám, illetve elhelyezett reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, akkor sem, ha az az épületen, építményen kívülről ténylegesen látható.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt szabály alól kivételt képez, ha a reklám közzétételére - reklámhordozóként vagy reklámhordozót tartó berendezésként felhasználva - ablakon vagy más átlátszó felületen került sor, és a közzétett reklám az épületen, építményen kívülről ténylegesen látható. Ez a szabály nem vonatkozik a közforgalmú személyszállítási szolgáltatás nyújtását szolgáló épületek, építmények ablakaira és más átlátszó felületeire.

(3) Nem minősül épületen belülinek a reklám közzététele, illetve a reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése, ha a közzététel, illetve elhelyezés az épület, építmény olyan részén - így különösen teraszon, erkélyen - történik, amely nincsen valamennyi irányból épületszerkezettel körülzárva.

 

Hogyan helyezhető el a reklám?

A Reklámelhelyezési rendelet alapján tehát csak úgy lehet reklámot, reklámhordozót, vagy reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni, ahogy a Tvtv. a Reklámelhelyezési rendelet és az ezek keretei között megírt településképi rendelet azt megengedi. Ami ezekben nem szerepel, úgy nem lehet reklámozni.

1.) Reklám az, ami annak látszik, vagyis ami a reklámtörvény szerint népszerűsít valamit, kivéve a cégtábla, cégfelirat, tehát az üzlet saját tevékenységének helyt adó ingatlanon elhelyezett saját magát népszerűsítő reklám [2016. évi LXXIV. tv. 11/F §.].

2.) Reklámhordozó az, ami túlnyomó részt reklám elhelyezésére szolgál, anyagától és szerkezetétől függetlenül. A "túlnyomó részt" érthető időben is és térben is, tehát ha az év túlnyomó részében reklám van rajta - bármi is az - akkor reklámhordozó, vagy ha a felülete túlnyomó részén reklám van, akkor is.

3.) Reklámhordozót tartó berendezés esetében is ugyanaz az a helyzet, mint a reklámhordozónál függetlenül attól, miből van, és hogyan van kialakítva, ha túlnyomó részt reklámhordozót tart, akkor az egy reklámhordozót tartó berendezés.

4.) Reklám csak azokon a helyeken (területfelhasználási egységekben) helyezhető el, amiket a Reklámelhelyezési rendelet a mellékletében felsorol. Ezeken a helyeken az is szabályozott, hogy magánterületen vagy közterületen lehet-e reklámot elhelyezni (túlnyomó többségében csak közterületen van erre lehetőség) [104/2017. (IV. 28.) Korm. rend. 2.§ (4) bek.].

5.) Ahol elhelyezhető reklám, ott is kizárólag utcabútoron lehet azt elhelyezni [104/2017. (IV. 28.) Korm. rend. 2.§ (3) bek.].

6.) Ragasztás útján nem helyezhető el reklám, tehát az utcabútoron sem lehet ragasztással reklámot elhelyezni [104/2017. (IV. 28.) Korm. rend. 4.§ (1) bek.].

Lásd még: 02.3.4. REKLÁMOK, CÉGFELIRATOK KIHELYEZÉSÉNEK SZABÁLYAI

 

Milyen kivételek vannak?

1.) A reklámfelirat az általa népszerűsített cég saját használatában lévő ingatlanán van, az cégfeliratnak/cégtáblának számít, tehát a Tvtv. szerint nem reklám.

2.) Közművelődési intézmény közművelődési hirdetőoszlopon hirdethet ragasztás útján is a Reklámelhelyezési rendelet értelmében [104/2017. (IV. 28.) Korm. rend. 1. § 6. pont].

3.) Építési reklámháló, külön engedéllyel kizárólag az építés idejére létesíthető a helyi településképi rendeletben meghatározottak szerint, illetve ahhoz a feltételhez köthető, hogy építési naplóban történő bejegyzés igazolja a felújítás megkezdését, illetve ha építési naplót nem kötelező vezetni, úgy vállalják ennek vezetését az érintettek, és ezzel igazolják a felújítás megkezdését.

4.) Legfeljebb évi 12. hétre a szabályok alól a helyi településképi rendelet felmentést adhat közösségi rendezvények vagy közösségi szempontból jelentős tájékoztatás céljából.

5.) Az épületen belüli reklám, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ha az ablak mögé van állítva (nem az ablakra ragasztva!) a reklám az nem minősül közterületről láthatónak, vagyis nem kell figyelembe venni a Reklámelhelyezési rendelet 1. és 2. mellékletében felsorolt területfelhasználási egységekre lebontott elhelyezhetőségi szabályokat.

 

Molinókra vonatkozó megállapítások

Ha a molinón lévő kép, illusztráció vagy megjelenítés valamit népszerűsít, akkor az a reklámtörvény szerint reklám, függetlenül a szerkezettől, vagy anyagától.

Ha a megjelenített kép nem a népszerűsített cég saját épületén, ingatlanán van, akkor az nem cégtábla/cégszerű felirat, hanem ténylegesen reklám.

Ha a molinón reklám van, akkor az egy reklámhordozó. Az, ami a reklámnak minősülő molinót tartja, túlnyomó részt a molinó tartására szolgál, tehát akkor az egy reklámhordozót tartó berendezés. Praktikusan itt a csavarokra lehet gondolni, amivel rögzítették, vagy a rácsra, csőre, stb. amire kifeszítették.

A reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályok rögzítik, hogy hol lehet, és hol nem lehet reklámot elhelyezni, és azt is, hogy nem lehet ragasztani, tehát a jogszabály leszűkíti a technikát (a módszert amivel a reklám kihelyezésre kerül). A molinót a gyakorlatban nem ragasztják, hanem kifeszítik csavarral, huzallal, vagy egyéb műszaki megoldással. Azonban elhelyezése ez esetben is csak utcabútoron (utasváró, kioszk, információs és más célú berendezés), és csak olyan területfelhasználási egységen, történhet, ahol az megengedett.
 

A reklámelhelyezésre vonatkozó jogszabályok nem állapítanak meg eltérő szabályokat molinókra, tehát azokra is ugyanazok az előírások vonatkoznak, mint bármely más technikával készített reklámra.

A fentieken túl az "információs és más célú berendezés" TKR-ben történő szabályozása lehetővé tesz más jellegű jogértelmezést, ugyanis utcabútor a Reklámelhelyezési rendelet alapján: kioszk, utasváró és az információs és más célú berendezés.

A Reklámelhelyezési rendelet szerint: „információs és más célú berendezés: minden olyan, a településképi rendeletben meghatározott berendezés, amely részben reklámnak nem minősülő információs cél vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál.”

Tehát a fogalommeghatározásból következik, hogy az információs és más célú berendezés fogalmát a településképi rendeletben lehet (és kell) meghatározni, anyagát, módját kialakítását szabályozni. Így elképzelhető, hogy egyes települések az információs és más célú berendezések között szerepeltetik a molinót is, így lehetővé téve annak „utcabútorként”, reklámozásra való használatát. Azonban ennek a fent kifejtettek alapján az a kritériuma, hogy közérdeket is szolgáljon, vagyis a reklámon kívül közérdekű információt is tartalmazzon. De a reklámelhelyezési fő szabályok erre az esetre is vonatkoznak, vagyis, hogy milyen területfelhasználási egységben, köz- vagy magánterületen lehet-e elhelyezni, és ragasztani nem lehet.

 

Társasházak esetében a reklámozó vagy a társasházi tulajdonostársak szankcionálhatók?

A jogszabályi rendelkezéseket megsértő molinók esetében ugyanazok a szankciók érvényesek, mint bármelyik szabálytalan reklám/reklámhordozó esetében. A szankcionálás lehetőségéről, módjáról és mértékéről korábbi cikkünkben részletesen is írtunk (Lásd még: FÉLMILLIÓ FORINTNÁL NEM LEHET KISEBB BÍRSÁGOT KISZABNI A SZABÁLYTALAN REKLÁMÉRT).

A molinó mint reklám közzétételének megszüntetéséért és a reklámhordozó eltávolításáért a reklámozó és a reklám közzétevője egyetemlegesen felel. A reklámhordozót tartó berendezés eltávolításáért a reklámhordozót tartó berendezés tulajdonosa és az ingatlan tulajdonosa tartozik egyetemleges felelősséggel. Ez azt jelenti, hogy a hatóság annak az ingatlannak a tulajdonosát is szankcióval sújthatja, amire a molinót elhelyezték [104/2017. (IV. 28.) Korm. rend. 7. § (1) bek.].

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 1. § (2) bekezdése alapján „Az épület tartószerkezetei, azok részei, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épületberendezés és vagyontárgy akkor is közös tulajdonba tartozik, ha az a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen belül van." A molinókat az épület homlokzatára helyezik ki, és az épület homlokzata közös tulajdonba tartozik. A közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk, vagy a Szervezeti és Működési Szabályzatban ettől eltérően meghatározott mérték szerint felelnek az egyszerű (sortartásos) kezesség szabályai szerint, vagyis a tulajdonosoknak csak mögöttes felelősségük van [2003. évi CXXXIII. tv. 1. § (2) bek.; 2003. évi CXXXIII. tv. 3. § (1)-(3) bek.].

A közös tulajdont érintő ügyekben tehát a társasház, mint tulajdonos lehet a kötelezett, ezért a közös tulajdonban lévő épületrészt (a homlokzatot) érintő molinó jogellenes kihelyezése miatt indult hatósági eljárásokat a társasházzal (vagyis nem a reklámozóval és nem is a társasház egyes tulajdonosaival) szemben kell lefolytatni.