Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Egyedi településkép-védelmet kap a kiemelt nemzeti emlékhely és környezete

A kiemelt nemzeti emlékhelyek, illetve környezetük fokozottabb védelme érdekében a Kormány módosította a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényt, egyebek mellett bővült a kulturális örökség elemeinek felsorolása. A változásokkal összhangban a Településképi törvény is kiegészítésre került.

Magyar Közlöny: 2017. évi 100. szám
Módosító jogszabály: 2017. évi XCIX. törvény
Érintett jogszabály: 2001. évi LXIV. törvény, 2016. évi LXXIV. törvény
Hatályos: 2017. augusztus 31.

1.
KIEGÉSZÜLT A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ELEMEINEK KÖRE

A nemzeti emlékhelyek védelmével kapcsolatos módosításoknak köszönhetően egy új fogalommal bővült a kulturális örökség védelméről szóló jogszabály, és ez átvezetésre került a településkép védelmével kapcsolatos rendelkezések közé is. A kulturális örökség elemeinek felsorolása között új elem lett a felsorolásban korábban nem szereplő nemzeti emlékhely és kiemelt nemzeti emlékhely, illetve a hozzá szorosan kapcsolódó településkép-védelmi környezete.

A településkép-védelmi környezet új fogalom a jogszabályban, amely az új rendelkezések alapján a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság javaslata vagy véleménye szerint meghatározott azon ingatlanok területe, melyek a kiemelt nemzeti emlékhely környezetében vannak. A településkép-védelmi terület egyedi településkép-védelem alatt álló területnek minősül, és természetesen a településkép szempontjából kiemelt jelentőségű területek közé tartozik a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosuló rendelkezéseinek értelmében.

2017. augusztus 31. napjától a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájáruló nyilatkozata szükséges a kiemelt nemzeti emlékhely területén, valamint az annak részét képező ingatlanon végezni tervezett építési, kereskedelmi, vendéglátási vagy szolgáltatási tevékenységhez, továbbá minden más tevékenységhez, amely nemzeti kulturális értéke megőrzését akadályozza. Az előzetes hozzájáruló nyilatkozat hiánya szankciókat von maga után [2001. évi LXIV. tv. 61/I. § (3a) bek.].

2.
EGYEDI TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI SZABÁLYOK

A kiemelt nemzeti emlékhelyre, illetve annak környezetére, a településkép-védelmi területre vonatkozó településkép-védelem szabályait és eszközeit a módosított kulturális örökség védelmére vonatkozó törvény állapítja meg a jövőben. Tehát a Településképi törvény, illetve annak végrehajtására kiadott kormányrendelet (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) és a helyi településképi rendeletek előírásait ezekre a területekre a kulturális örökség védelmére vonatkozó törvényben meghatározott eltérésekkel kell majd alkalmazni.

A módosuló törvény szerint a kormány a jövőben külön rendeletben fogja megállapítani az ezekre a településkép szempontjából kiemelt területekre vonatkozó egyedi településképi követelményeket, valamint azok érvényesítése érdekében a hatósági kötelezés szabályait, továbbá a sajátos településképi eszközöket – úgy, mint a szakmai konzultáció, településképi vélemény és településképi bejelentés -, illetve a támogatási és ösztönzőrendszer részletes szabályait is. A kormányrendelet az egyedi településképi követelmények érvényre juttatása érdekében adott esetben egyedi településképi arculati kézikönyv készítését is előírhatja az általános településképi arculati kézikönyv készítésétől eltérő részletszabályok meghatározásával.

A törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendeletben meghatározott egyedi településképi követelmények megsértése vagy be nem tartása esetén akár 10.000.000,- Ft településkép-védelmi bírság is kiszabható.

Mindezen felül a Kormány a jövőben a külön rendeletben fogja megállapítani a kiemelt nemzeti emlékhelyre és településkép-védelmi területre a beépítési szabályokat, valamint az ezekkel összefüggő sajátos építésügyi és örökségvédelmi követelményeket is [2017. évi XCIX. tv. 7. §; 2001. évi LXIV. tv. 61/K. §].

A kulturális örökség védelméről szóló törvény változásaival összhangban ismét módosításra, illetve kiegészítésre került a Településképi törvény is. A módosítás során átvezetésre került az egyedi településkép-védelem biztosításának lehetősége a kiemelt nemzeti emlékhelyre, illetve a településkép-védelmi területre vonatkozóan [2017. évi XCIX. tv. 15. §; 2016. évi LXXIV. tv. 2. §.].

3.
TÖRVÉNYI FELHATALMAZÁS A PARTNERSÉGI RENDELET MEGALKOTÁSÁRA

A módosító törvény az egyedi településkép-védelemmel kapcsolatos új rendelkezések mellett egy hiánypótló rendelkezéssel is kiegészítette a Településképi törvényt: felhatalmazást kaptak az önkormányzatok arra, hogy a helyi adottságokhoz igazodva önkormányzati rendeletben állapítsák meg a partnerségi egyeztetésnek a részletes szabályait.

A településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, a településrendezési eszközök, az arculati kézikönyv és a településképi rendelet készítése, módosítása során a partnerségi rendelet alapján kerül sor - a nyilvánosság biztosítása érdekében - a lakosság, érdek-képviseleti, civil és gazdálkodó szervezetek, valamint vallási közösségek részvételének biztosítására [2017. évi XCIX. tv. 16. §; 2016. évi LXXIV. tv. 12. §. (4) bek.].