Megszűnt a telekalakítások során a szakhatósági eljárás
Utolsó frissítés: 2022.01.28. 10:41
Közzétéve: 2022.01.12. 16:49
A telekalakítási eljárások során – vagy azt megelőzően - az eddig megszokott gyakorlat szerint a szakhatóság állásfoglalását kellett kérni, mely eljárás biztosította a telekalakítás helyi és országos építési szabályoknak való megfelelését. Ezen hatáskört a települési jegyző gyakorolta 2021. december 21-ig. A Kormány döntése alapján 2021. december 22-től megszűnt a telekalakítások esetében a szakhatósági eljárás.
Magyar Közlöny: 2021. évi 235. szám
Érintett jogszabály: 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet, 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet, 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet
Módosító jogszabály: 735/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet
Hatályos: 2021. december 22.
A szakkérdéseket a kormányhivatal fogja vizsgálni
A tervezett telekalakítások településrendezési követelményeknek, vagyis a helyi építési szabályzatnak és az országos építési követelményeknek való megfelelését az elmúlt években megszokott gyakorlatnak megfelelően a település jegyzője vizsgálta szakhatósági eljárás keretében. A szakhatósági állásfoglalással kapcsolatos feladatot 2020. év márciusát megelőzően jellemzően a települési önkormányzatoknál működő építésügyi hatóságok látták el. 2020. év márciusától - az építéshatóságok kormányhivatalokba való átkerülésével - ezen szakhatósági feladat továbbra is a települési önkormányzatok jegyzőjénél maradt.
A Kormány bürokráciacsökkentést és egyszerűsítést célzó szándékainak megfelelően, folytatva a hatósági eljárások és hatáskörök kormányhivatalokba való átszervezését, a telekalakítási eljárást érintő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 735/2021. (XII. 21.) Korm. rendeletével rendezte az önkormányzatoknál maradt szakhatósági eljárás kérdését is [735/2021. (XII. 21.) Korm. rend 1. §, 5. §, 7. §].
A telekalakítási eljárást érintő egyes kormányrendeletek módosításával hatályon kívül helyezték a telekalakításban érintett szakhatóságok kijelölésére és megkeresésére vonatkozó rendelkezéseket. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a jövőben a fontosabb szakkérdéseket nem kell vizsgálni a telekalakítások során. A telekalakítási eljárást lefolytató kormányhivatalnak kell szakkérdésként vizsgálnia a településrendezési és építési követelményeknek való megfelelést, ezen belül vizsgálja, hogy a telekalakítás:
a) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglaltaknak,
b) a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak, valamint
c) a telekalakításról szóló miniszteri rendelet előírásainak megfelel-e.
A fővárosi és megyei kormányhivatal hatáskörrel rendelkező szerve (a földhivatal) a szakhatóság megkeresése helyett a jövőben a, a kormányhivatalok intézményein belül működő, és megfelelő információval rendelkező főosztályokat, szerveket fogja megkeresni a szakkérdések vizsgálata érdekében.
A szakhatósági eljárás eltörlésével vélhetően a telekalakítási eljárások egyszerűsítése és gyorsítása volt a cél. Tekintettel arra, hogy a telekalakítások jelentős részében az önkormányzatok is érintettek voltak vagy kérelmezőként vagy tulajdonosként, így sok esetben a szakhatósági eljárás kiadásához másik eljáró hatsóág kijelölését is kellett kérni, melyre a módosításnak köszönhetően jövőben már nem lesz szükség [735/2021. (XII. 21.) Korm. rend. 1. §, 5. §, 7. §; 384/2016. (XII. 2.) Korm. rend. 23/A-23/D. §].
Az állami főépítészekhez került a szakkérdés vizsgálatának feladata
A településrendezési eszközöknek való megfelelés vizsgálatának feladata a települési jegyzőktől az állami főépítészekhez került át. A településrendezési eszközök, településtervek megalkotása során az állami főépítészek szakmai véleménye és jóváhagyása szükséges, illetve a jóváhagyott településrendezési tárgyú helyi rendeleteket az állami főépítészeknek meg kell küldeni az elfogadásuk után. Így logikus volt a jogalkotó szándéka, miszerint az állami főépítészek az összes illetékességi területükön található település építési előírását ismerik. Ugyanakkor tapasztalataink alapján a helyi építési szabályzatának vizsgálata mellett a helyszíni szemle gyakorlata is fontos lépés volt a szakhatósági eljárások során, ugyanis sok esetben került megállapításra, hogy a benyújtott változási vázrajzon ábrázoltak nem felelnek meg a valós állapotnak. Az is előfordult, hogy a telekalakítással érintett, vagy azzal szomszédos ingatlanokon meglévő épületek homlokzati kialakítása - így a telepítési távolságok - miatt nem hajtható végre a tervezett telekalakítás a kívánt módon.
A jövőben ezen kérdések vizsgálatára jóval rövidebb idő áll rendelkezésére a korábbi szakhatósági eljárás határidejéhez képest, amely jelentős többlet feladatot jelent az állami főépítszeknek.
Lásd még: A természeti vagy kulturális értékek hatékonyabb védelmét biztosító semmiségi okokkal bővült az építésügyi szabályozás
