Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

05. Képviselet a szerződéskötésnél

Főként cégek, szervezetek esetében az aláíró személye kétséges lehet, mert nem lehetünk biztosak abban, hogy aki megjelent előttünk, az jogosult a szerződés aláírására. Éppen ezért tudnunk kell, hogy adott esetben ki képviselheti a másik felet, illetve, hogy a képviseleti jogosultságot hogyan tudjuk ellenőrizni.

1.
A képviselő fogalma

Képviselő: az a személy, aki a képviselt személy nevében és javára megköti, aláírja a szerződést, illetve megteszi az adott jognyilatkozatot (kivételesen vannak olyan jognyilatkozatok, amelyet csak személyesen lehet megtenni, például végrendelkezni). A képviselő cselekménye által a képviselt válik jogosítottá, illetőleg kötelezetté.

Az új Ptk. már tartalmazza a képviseleti jog fogalmát: a képviseleti jog kiterjed mindazon cselekmények elvégzésére és jognyilatkozatok megtételére, amelyek a képviselettel elérni kívánt cél érdekében szükségesek (a képviselet terjedelme) A képviseleti jog jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton vagy meghatalmazáson alapulhat [2013. évi V. tv. 6:17. §, 6:11. § (2) bek.].

2.
A képviselet típusai

A képviselet típusai:
a) Törvényes képviselet
aa) Jogszabályon, bírósági, illetve hatósági határozaton alapuló képviselet
ab) Vélelmezett képviselet
ac) Látszaton alapuló képviselet
b) Jogügyleti képviselet
c) Szervezeti képviselet

a) Törvényes képviselet

aa) Jogszabályon, bírósági, illetve hatósági határozaton alapul

Például:
A gyermek törvényes képviselete: A szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelezettsége, hogy gyermeküket személyi és vagyoni ügyeiben képviseljék. A vagyonkezelői joggal nem rendelkező szülő a gyermek vagyoni ügyeiben törvényes képviselőként nem járhat el [2013. évi V. tv. 4:161. § (1)-(2) bek.].

Eseti gondnokság: A gyámhatóság eseti gondnokot rendel, ha a gondnok jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el.
Eseti gondnokot kell rendelni akkor is,
a) ha sürgősen kell intézkedni, és a cselekvőképtelen vagy a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú személynek nincs törvényes képviselője vagy annak személye nem állapítható meg; továbbá
b) ha az ismeretlen, távollevő vagy ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy jogainak megóvása érdekében szükséges [2013. évi V. tv. 6:20. § (1)-(2) bek.].

Eseti gyámság: A gyámhatóság az eseti gondnok kirendelését előíró esetekben eseti gyámot rendel, ha kiskorú személy képviseletéről kell gondoskodni [2013. évi V. tv. 6:20. § (5) bek.].

Felszámoló: A felszámolás alá vont cég részére a bíróság a felszámolást elrendelő végzésben jelöli ki a felszámolót. A kirendelt felszámoló a felszámolási eljárás lefolytatását másnak nem engedheti át. A felszámoló az adós gazdálkodó szervezet képviseletében jár el, ezt a jogkörét az általa kijelölt felszámolóbiztos útján látja el [1991. évi XLIX. tv. 27/A. § (1), (12) bek.].

ab) Vélelmezett képviselet

Üzlethelyiségben vagy az ügyfélforgalom számára nyitva álló egyéb helyiségben képviselőnek kell tekinteni azt a személyt, akiről okkal feltételezhető, hogy az ott szokásos jognyilatkozatok megtételére jogosult. A képviselő jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan, kivéve, ha a harmadik személy a korlátozásról tudott [2013. évi V. tv. 6:18. § (1) bek.].

ac) Látszaton alapuló képviselet

Képviselőnek kell tekinteni azt a személyt, akiről eljárása és a képviselt személy magatartása alapján okkal feltételezhető, hogy jogosultsággal rendelkezik a képviselt személy nevében jognyilatkozatot tenni [2013. évi V. tv. 6:18. § (2) bek.].

b) Jogügyleti képviselet (Meghatalmazáson alapuló képviselet)

A jogügyleti képviselet meghatalmazáson alapul.

Meghatalmazás: képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazást a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni [2013. évi V. tv. 6:16. §].

A meghatalmazás lehet:

a) Általános meghatalmazás: Ügyek egyedileg meg nem határozott körére adott meghatalmazás. Akkor érvényes, ha teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalták. A határozatlan vagy öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás öt év elteltével hatályát veszti [2013. évi V. tv. 6:16. §]. A Ptké. rendelkezése alapján a 2014. március 14-ig adott határozatlan vagy öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás legkésőbb 2019. március 15-én hatályát veszti [2013. évi CLXXVII. tv. 52. §].

b) Egyedi meghatalmazás: Konkrétan meghatározott jognyilatkozatok megtételére vonatkozó meghatalmazás.

A meghatalmazásra vonatkozó előírások:
- alakszerűségek szükségesek hozzá, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír;
- visszavonásig érvényes;
- a meghatalmazás korlátozásának és visszavonásának jogáról való lemondás semmis;
- a meghatalmazás korlátozása és visszavonása harmadik személy irányában akkor hatályos, ha arról tudott vagy tudnia kellett [2013. évi V. tv. 6:16. § (2)-(4) bek.].

Meghatalmazás alapján cselekvőképes személyt korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy is képviselhet [2013. évi V. tv. 6:14. § (5) bek.].

A meghatalmazást nem szabad összekeverni a megbízással, amely egy kétoldalú jogügylet, és önmagában nem jogosít a képviseletre. A bírósági gyakorlat azonban kizárólag a megbízási szerződés alapján is elismeri a képviseleti jog alapítását, ha a megbízás tejesítéséhez jognyilatkozat tétele, valamilyen szerződés megkötése elengedhetetlen.

c) Szervezeti képviselet (Létesítő okiraton alapuló képviselet)

A szervezeti képviselet alapszabályon, szervezeti szabályzaton, vagy alapító okiraton alapul.

Például:
Cégjegyzésre jogosultak: A gazdasági társaságot (kft-t, bt-t, stb.) vezető tisztségviselői és képviseletre feljogosított munkavállalói írásban cégjegyzés útján képviselik. Az ügyvezetés a cégvezető számára általános képviseleti jogot is biztosíthat. A cégvezető és a képviseletre jogosult munkavállaló képviseleti jogát érvényesen nem ruházhatja át másra [2013. évi V. tv. 3:116. §]. A képviselők elnevezése: bt – üzletvezető, kft – ügyvezető.

Közös képviselő (az intézőbizottság elnöke): a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) jogosult a társasházi közösség képviseletének ellátására a bíróság és más hatóság előtt is. E jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan. Építésügyi hatósági eljárásban - amennyiben a társasház közössége ügyfélnek minősül - annak képviseletére a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) jogosult, azonban az új építmény építésére, valamint a meglévő építmény tömegének megváltoztatására jogosító, továbbá a társasház kérelmére hozott építési engedélyt valamennyi tulajdonostársnak kézbesíteni kell [2003. évi CXXXIII. tv. 50. § (1)-(2) bek.].

3.
A képviseleti jog korlátozása

A képviselő jogkörének korlátozására van lehetőség, azonban jóhiszemű harmadik személlyel szemben az hatálytalan. A képviselő jogkörének korlátozása csak akkor hat ki a jóhiszemű harmadik személyekre, ha a Ptk. ezt külön előírja [2013. évi V. tv. 6:12. §].

4.
Álképviselet

Álképviselő: aki képviseleti jog nélkül vagy képviseleti jogkörét túllépve más nevében jognyilatkozatot tesz.

Az álképviselő nyilatkozata joghatást
a) kivált, ha a képviselt jóváhagyja a nyilatkozatát
b) nem vált ki, ha a képviselt a nevében tett jognyilatkozatot nem hagyja jóvá [2013. évi V. tv. 6:14. § (1)-(2) bek.].

Ha a képviselt a nevében tett jognyilatkozatot nem hagyja jóvá, a jóhiszemű álképviselő a harmadik személynek a jognyilatkozat megtételéből eredő kárát, a rosszhiszemű álképviselő a harmadik személynek a teljes kárát köteles megtéríteni [2013. évi V. tv. 6:14. § (3) bek.].

A régi Ptk. 221. § (1) bekezdése alapján a kár megtérítése alól a bíróság mentesítheti a jóhiszemű álképviselőt, különösen, ha korábban képviselő volt, és képviseleti jogának megszűnéséről a szerződéskötéskor hibáján kívül nem tudott. A bírói mentesítés lehetőségére vonatkozó szakasz az új Ptk-ban már nincs, de ez nem jelenti azt, hogy a bíróság az eset körülményei alapján ne állapíthatná meg az álképviselő felróhatóságának hiányát (és így kártérítést sem kell fizetnie).

5.
Érdekellentét a képviselt és a képviselő között

A régi Ptk. abszolút tilalmat tartalmaz arra az esetre, ha a képviselő a képviselttel szemben álló vagy ellentétesen érdekelt fél ő maga vagy olyan személy, akit ugyancsak ő képvisel. Ha a képviselő jogi személy, a képviselt kifejezett engedélye alapján érdekellentét esetében is eljárhat (1959. évi IV. tv. 221. § (3) bek.).

Az új Ptk. rendelkezése szerint ha a képviselő és a képviselt között érdekellentét van, a képviselő által tett jognyilatkozatot a képviselt megtámadhatja [2013. évi V. tv. 6:13. § (1) bek.]. Vagyis abszolút tilalmat felváltotta a képviselt személy döntési joga: ha akarja a vele ellenérdekelt felet is felkérheti képviselőnek, bár azt kétlem, hogy a jogszerűen eljáró felek sok esetben fognak élni ezzel a jogukkal. Az új Ptk. már a jogi személy képviselőkre sem állapít meg eltérő rendelkezést.

Az új Ptk. vélelmezi az érdekellentétet akkor, ha a képviselő az ellenérdekű fél vagy annak képviselője [2013. évi V. tv. 6:13. § (2) bek.]. A jogszabályi vélelem esetében a képviselőnek kell bizonyítania, hogy nem áll fenn érdekellentét, de az eljárás lefolytatása a képviselt fél döntésén múlik.

A képviselt megtámadási joga csak akkor nem áll fenn, ha a képviseleti jog alapításakor az érdekellentétről tudott [2013. évi V. tv. 6:13. § (3) bek.].

A Ptké. szerint – az új Ptk. egyik speciális hatálybaléptető rendelkezése alapján – a 2014. március 14-ig tett jognyilatkozatokra is már az új Ptk. szabályait kell alkalmazni, ha a képviselő és a képviselt között érdekellentét van (vagyis nincs abszolút tilalom ezen nyilatkozatokra). Ezen nyilatkozatok – ideértve a jogi személy képviselő által a képviselt kifejezett engedélye nélkül tett nyilatkozatokat is – megtámadására nyitva álló határidő azonban 2014. március 15-ével kezdődik, és a megtámadásra egyebekben a régi Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni [2013. évi CLXXVII. tv. 51. § (1) bek.]. Fontos tudni, hogy a jogi személy képviselő által a képviselt kifejezett engedélye alapján 2014. március 14-ig tett jognyilatkozat érdekellentétre hivatkozással nem támadható meg [2013. évi CLXXVII. tv. 51. § (2) bek.].

6.
Hogyan ismerhetem meg az üzleti partnerem adatait?

Érdemes tudni, hogy ingyenesen megismerhetjük a céges partnereink hiteles adatait a www.e-cegjegyzek.hu és a www.e-cegkozlony.gov.hu oldalon, illetve a társadalmi szervezetek nyilvántartásába is betekinthetünk a www.birosag.hu honlapon.

A szerződő partnerek adószámának esetleges felfüggesztéséről vagy törléséről a www.nav.gov.hu oldalon tájékozódhatunk. A szerződő fél által elektronikusan benyújtott beszámolókat a www.e-beszamolo.kim.gov.hu oldalon olvashatjuk el.

Fontos kiemelni, hogy az Opten Kft. céginformációs szolgáltatásai segítségével a szerződéses partnerek adatainak alapos feltérképezésére, a kapcsolati hálók megismerésére és a cégadatokban bekövetkező változások automatikus figyelemmel kísérésére is lehetőség van (lásd: www.opten.hu). Az, hogy a leendő vagy jelenlegi partnerünk hány további cégben érdekelt, és ezekkel a cégekkel mi történt, nagyon fontos információt jelent a számunkra.