Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A devizahitelesek kilakoltatási moratóriuma jelenleg határozatlan időre szól

A 2014. évi új összetételű Országgyűlés első törvényével meghosszabbította a devizahitelesekre vonatkozó kilakoltatási moratóriumot. A kilakoltatási moratórium időtartama még nem ismert, mivel ez addig tart, ameddig nem fogadják el a devizahitelesek helyzetét rendező külön törvényt. Fontos tudni, hogy nem minden kilakoltatást akadályoz meg a parlament döntése, illetve hogy a pénzügyi lízingszerződés adósának sem kell tartania a lakás kiüríttetésétől.

Magyar Közlöny: 2014. évi 71. szám
Érintett jogszabály: 1994. évi LIII. törvény
Módosította: 2014. évi XVII. törvény
Hatályos: 2014. május 16.

1.
A korábbi moratórium 2014. április 30-áig állt fenn

A devizahitelesek megsegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXIII. törvény 2014. április 30-áig állapította meg a kilakoltatási moratóriumot, ezért is vált fontossá, hogy az Országgyűlés első ülésén foglalkozzon ezzel a kérdéssel. A bírósági végrehajtásról szóló törvény 1994. évi LIII. törvény (Vht.) módosítása a korábbi konkrét időpontról határozatlan időre szüntette meg a végrehajtók intézkedési lehetőségét az ingatlanok kiürítése iránt.

A devizakölcsön szerződés alatt a természetes személy mint adós vagy adóstárs, illetve lízingbe vevő és a pénzügyi intézmény között létrejött olyan hitelszerződést, kölcsönszerződést vagy pénzügyi lízingszerződést kell érteni,
a) amelynél a tartozás nyilvántartási pénzneme euró, svájci frank vagy japán jen, és
b) amelyet lakóingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett kötöttek meg vagy amelynél a lízing tárgya lakóingatlan [1994. évi LIII. tv 303. § (9) bek.].

2.
A devizaadóst - a kölcsönszerződés mellett - más tartozások miatt sem lehet kilakoltatni

A kilakoltatási moratórium nem minden kilakoltatást akadályoz meg. A 2014. évi XVII. törvény alapján a kilakoltatási moratórium alkalmazható az alábbi esetekben:
a) azokban a pénzkövetelés behajtására indult végrehajtási eljárásokban kerül sor, amelyekben az adós lakóingatlanát devizakölcsön szerződésből eredő tartozás és járulékai behajtása érdekében árveréssel, árverésen kívüli, árverés hatályával történő eladással értékesítették vagy került sor az átvételére, és
b) azokban a meghatározott cselekmény végrehajtására indult végrehajtási eljárásokban kerül sor, amelyekben a lakóingatlan kiürítésének célja devizakölcsön szerződésből eredő kötelezettség teljesítésének kikényszerítése
c) azokban a végrehajtási eljárásokban, amelyekben
ca) devizakölcsön szerződésből eredő követelést biztosító zálogszerződésben vagy kezesi kötelezettségvállaló nyilatkozatban foglaltak kikényszerítése a végrehajtás tárgya,
cb) a ca) pont szerinti eljárás végrehajtást kérője, illetve adósa vagy kötelezettje a devizakölcsön szerződésben vagy abból eredő követelést biztosító szerződésben részes fél jogutódja, vagy
cc) a végrehajtást kérő a devizakölcsön szerződésben foglalt vételi jog érvényesítésével vagy devizakölcsön szerződésből eredő követelést biztosító zálogjog alapján a zálogtárgy bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésével eladott lakóingatlan vevője, vagy további eladása esetén újabb vevője, az adós vagy kötelezett pedig a devizakölcsön szerződés adósa vagy devizakölcsön szerződésből eredő követelést biztosító zálogszerződés kötelezettje vagy jogutódja [1994. évi LIII. tv 303. § (2)-(3) bek.].

A törvény szerint ha a devizakölcsönből eredő követelés behajtásán vagy kötelezettség kikényszerítésén kívül más követelés behajtására is indult végrehajtás az adóssal (kötelezettel) szemben, ezekben a végrehajtási eljárásokban sincs helye a lakóingatlan kiürítésének [1994. évi LIII. tv 303. § (4) bek.]. Ha például a devizahitel törlesztése miatt közműtartozás miatt is végrehajtás indult, a közműtartozás miatti végrehajtás során sem lehet kilakoltatni az adóst.

3.
Kikre nem vonatkozik a kilakoltatási moratórium?

A devizakölcsön szerződés adósával szemben nem érvényesül a kilakoltatási moratórium, ha
a) az adott személy más, beköltözhető ingatlanra jogosult (pl. tulajdonában van, haszonélvező vagy bérleti jogot szerzett) [1994. évi LIII. tv 182/A. § (3) bek.], vagy
b) önkényes lakásfoglaló [1994. évi LIII. tv 183. § (1) bek.], vagy
c) korábban már rendbírsággal sújtották [1994. évi LIII. tv 181/A. § (1) bek.], vagy
d) ha büntetőügyben hozott jogerős határozat
da) megállapította, hogy a lakóingatlan kiürítésére kötelezett vagy az ő jogán a lakóingatlanban lakó személy az ingatlan tulajdonjogának, használati jogának megszerzése, vagy az ehhez szükséges vagyonnak vagy támogatásnak a megszerzése érdekében bűncselekményt követett el, és az elkövetőnek az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülése óta még három év nem telt el, vagy
db) a lakóingatlan kiürítésére kötelezett vagy az ő jogán a lakóingatlanban lakó személy által elkövetett bűncselekmény miatt a kiürítendő ingatlanra elkobzást vagy vagyonelkobzást rendelt el [1994. évi LIII. tv 303. § (6) bek.].

A kiürítési kötelezettség a kötelezettnek az ingatlanban önálló jogcímen lakó hozzátartozójára is kiterjed [1994. évi LIII. tv 303. § (6) bek.].

4.
Önkormányzati, állami lakásokra nem vonatkozik a kilakoltatási moratórium

A kilakoltatási moratórium nem alkalmazható, ha a lakóingatlan árverési vevője vagy átvevője helyi önkormányzat vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik, és írásban kötelezettséget vállal arra, hogy a birtokba vételétől számított 2 éven belül
a) a lakóingatlant felújítja vagy felújíttatja és
b) a munkahelyteremtés, munkaerő-megtartás és helybenmaradás elősegítése céljából pályázatot ír ki a lakóingatlannak a lakóingatlan fekvése szerinti településen munkát vállaló személy részére az önkormányzat bérbeadásról szóló rendeletében meghatározott feltételek szerinti bérbeadására [1994. évi LIII. tv 303. § (10) bek.].

Ha a végrehajtható okiratból nem állapítható meg, hogy a fenti feltételek fennállnak-e, a végrehajtó ennek megállapítása érdekében beterjeszti az iratokat a végrehajtást foganatosító bírósághoz, amely - a szükséges iratok beszerzését követően - végzéssel határoz arról, hogy a kiürítés lefolytatható-e. A bíróság tehát egy írásbeli ígéret alapján dönthet arról, hogy a lakásban tartózkodókat kilakoltatják-e vagy sem. Arra vonatkozóan nem találunk jogszabály előírást, hogy mi történik akkor, ha a lakás felújítására vagy a pályáztatásra végül mégsem kerül sor [1994. évi LIII. tv 303. § (10) bek., (5) bek.].