Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Változások az építésfelügyeleti bírság szabályaiban

Az uniós CPR rendelet (305/2011/EU rendelet) és az új Építési termék rendelet (275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet) átalakította az építési termék beépítésének szabályait. Az új rendelkezéseknek megfelelően módosult az építési termék ehhez kapcsolódó szabálytalan tevékenység megnevezése. A jogalkotó pontosította a bírság kiszabása előtti figyelmeztetés szabályait is.

Magyar Közlöny: 2013. évi 122. szám
Érintett jogszabály: 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet
Módosította: 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. július 19.

1. Bírság kiszabása előtt figyelmeztetni kell az ügyfelet!

Építésfelügyeleti bírság előtt figyelmeztetés alkalmazása kizárt az alábbi esetekben:
a) Az építési napló hiánya (csak a kitöltött címlappal és nyilvántartási résszel rendelkező építési naplót lehet meglévőnek tekinteni)
b) Az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézése
c) Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére vonatkozó bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség
d) Építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység megkezdése fedezetkezelői szerződés hiányában [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 1. melléklet I. táblázat 15-17., 23. pont, 1. melléklet II. táblázat 9-10., 14-15. pont].

Az egyéb, az építésfelügyelet hatáskörébe tartozó szabálytalanságok esetében ha az építésfelügyelet a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, elsődlegesen nem bírság kiszabására kerül sor. A szabálytalanság megállapítását követően a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére.

A 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése módosította a figyelmeztetés alkalmazására vonatkozó jogszabályi részt. 2013. július 19-e előtt az építésfelügyeleti hatóság az építésfelügyeleti bírság megállapítását akkor mellőzhette, ha az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott figyelmeztetés feltételei fennálltak. A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet helyett azonban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) tartalmazza a figyelmeztetés törvényi kereteit. Az építésfelügyeleti bírság megállapításának feltételei között jelenleg már a helyes jogszabályi hivatkozás található [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 1/A. § (2) bek.].

Ha az építésfelügyelet a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a legtöbb esetben elsődlegesen nem bírság kiszabására kerül sor. A szabálytalanság megállapítását követően a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére.

Ha a hatósági felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el az építésfelügyelet megteheti a szükséges intézkedést és építésfelügyeleti bírságot is kiszabhat [2004. évi CXL. tv. 94. § (1) bek.; 238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 1/A. §].

2. Az építési termék beépítéséhez kapcsolódó bírságok

A megfelelőség igazolás helyébe lépő teljesítménynyilatkozatra módosult az építési termék beépítéséhez kapcsolódó szabálytalan tevékenység megnevezése is. 2013. július 19-e előtt a nem megfelelő építési anyagok, szerkezetek vagy termékek felhasználása, beépítése vagy szakszerűtlen kivitelezés eredményezhetett építésfelügyeleti bírságot. Jelenleg a nem megfelelő teljesítményű építési termékek vagy szerkezetek felhasználása, beépítése miatt szabható ki bírság a kivitelezőre, a műszaki ellenőrre és a fővállalkozó felelős műszaki vezetőre [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 1. melléklet I. táblázat 13. pont].

Érdekesség, hogy jelenleg a szakszerűtlen kivitelezés mint szabálytalan tevékenység már kimaradt a rendeletből. Ha tehát a kivitelező megfelelő anyagot épít be, de szakszerűtlenül, akkor már nem kell építésfelügyeleti bírsággal számolnia. A szakszerűtlen kivitelezés a kivitelező, a műszaki ellenőr és a felelős műszaki vezető részére polgári jogi felelősséget eredményezhet. Az építésfelügyeleti bírság összege és bírsággal sújthatók személyi köre nem változott (lásd: 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 14. § (2) bek. és 2. melléklet).

Az alvállalkozói szerződések keretein belül beépített építési termékekhez kapcsolódó tényállás is megváltozott. 2013. július 19-e előtt itt is a nem megfelelő építési anyagok, szerkezetek vagy termékek felhasználása, beépítése vagy szakszerűtlen kivitelezés eredményezhetett építésfelügyeleti bírságot [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 1. melléklet II. táblázat 7. pont]. Az alvállalkozók esetében sem szankcionálható már építésfelügyeleti bírsággal a megfelelő építési termék nem megfelelő kivitelezés eredményeképpen történő beépítése. Az építésfelügyeleti bírság összege és a bírsággal sújthatók személyi köre itt sem változott (lásd: 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 14. § (2) bek. és 2. melléklet).

Mind a fővállalkozó, mind az alvállalkozó által végzett beépítés vonatkozásában az építési műszaki ellenőr helyett az építtető fizeti a bírságot, ha a műszaki ellenőr a jogsértő cselekményt az építési naplóban rögzítette, e tényről az építtetőt tájékoztatta, és az építtető ennek ellenére a szükséges intézkedés megtételét elmulasztotta [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 2/A. § (2) bek.].