Sajátos építményfajták

Szerző: Építésijog.hu Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2018. július 23. hétfő, 15:03

Közzétéve: 2013. április 19. péntek, 17:24

 

1. 2013.01.01. napjától hatályos


Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos, atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények, amelyek létesítésekor – az építményekre, építési tevékenységekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően – eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség [1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 18. pont].
(Megállapította: 2012. évi CLVII. törvény 64. § 5. pont; Hatályos: 2013.01.01.)

Változás: Egyértelművé tette a jogalkotó, hogy csak építményekre alkalmazható a fogalom, ezért a tágabban értelmezhető mérnöki létesítményekre történő hivatkozás kikerült a fogalomból. A nyomvonal jellegű építmények a sajátos építményfajták körében sajátos követelményekkel rendelkeznek, ezért külön meghatározást kaptak.

Lásd még: Nyomvonal jellegű építmény

Sajátos építményfajták csoportosítása (az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletet és az Étv. fogalom-meghatározását alapul vételével):
a) közlekedési építmények
b) hírközlési építmények
c) vízellátási és vízgazdálkodási építmények,
d) bányászati építmények,
e) gáz- és olajipari építmények,
f) közmű- és energiaellátási építmények,
g) honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági építmények.
 

2. 2010.12.31. - 2012.12.31. napja között hatályos szöveg


Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos, atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények (mérnöki létesítmények), amelyek létesítésekor - az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség.
(Megállapította: 2010: CLXXXI. törvény 5. §; Hatályos: 2010.12.31.

3. Mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság hatáskörébe tartozó sajátos építményfajták

A fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalai építésügyi hatóságként járnak el az alábbi sajátos építményfajták tekintetében:
a) a nyomástartó berendezések és rendszerek elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény (ideértve a közforgalmú autógáztöltő-állomásokat és az azok rendeltetésével szorosan összefüggő rendeltetésű építményeket),
b) a közforgalmú üzemanyagtöltő-állomások műtárgyai az utak kivételével,
c) a veszélyes folyadék- és olvadéktárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény,
d) a nyomástartó berendezésnek nem minősülő gáztárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény,
e) az 50 kVA-nál nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőművet ellátó hőtermelési rendeltetésű berendezés védelmét vagy a 0,5 MW-nál nagyobb hőteljesítményű hőtermelési és hőszolgáltatási berendezés (ideérve a fűtőművet is) védelmét közvetlenül szolgáló építmény,
f) a biogáz- és komposztálótelep technológiáinak elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény, az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú, megújuló energiaforrást átalakító, biogázt, biodízelt, bioetanolt előállító és tároló építmény, a villamosmű kivételével,
g) az építménybe beépített terménytisztító vagy szárító,
h) az épített üvegipari vagy fémipari kemence,
i) építménynek minősülő helyhez kötött útépítő berendezés (aszfaltkeverő telep építményei),
j) ipari és mezőgazdasági célú, földgázfogyasztó vagy propán-bután gázokat és ezek elegyeiből álló gázokat fogyasztó hőfejlesztő-hőhasznosító berendezés, az elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építménnyel együtt,
k) a hőtávvezetéket tartó vagy magában foglaló építmény, beleértve a hőszolgáltatás nyomvonal jellegű építményeit is,
l) a jogszabályban meghatározott villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték [365/2016. (XI. 29.) Korm. rend. 22. § (1)-(2) bek.].