Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Ismét jelentősen átírták a Munka Törvénykönyvét

Az egy éve teljesen átalakított munkajogi kódexet (Mt.) már idény nyáron toldozni kellett, több helyen pontosított vagy vitás értelmezést tisztázott a jogalkotó, de azért vannak újdonságok is. A változások – két jelzett kivétellel – augusztus 1. napjától élnek.

Magyar Közlöny: 2013. évi 103. szám
Érintett jogszabály: 2012. évi I. törvény
Módosította: 2013. évi CIII. törvény
Hatályos: 2013. augusztus 1., 2014.január 1.

1. A szabadság szabályainak változása

A pótszabadságra jogosultak köre bővül, ezentúl már 5 nap pótszabadság illeti meg azt a munkavállalót is, aki fogyatékossági támogatásra vagy a vakok személyi járadékára jogosult [2013. évi CIII. tv. 8. § (5) bek.].

Egyértelművé vált, hogy az apának – a 2013. augusztus 1-t követően született gyermekek esetében – a gyermeke születése után járó pótszabadságot nem kell arányosítani év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetén [2013. évi CIII. tv. 8. § (6) bek., 9. §].

A módosításig problémát jelentett a szabadság kiadása tekintetében az egybefüggő tizennégy nap értelmezése, amelyet a módosítás megold. Eszerint az egybefüggő 14 nap szabadság nem 14 munkanapot, hanem 14 naptári napot jelent, vagyis a 14 nap egybefüggő pihenéshez nem kell 14 nap szabadságot kivenni, abba bele lehet számolni a munkaszüneti napot és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnapot is [2013. évi CIII. tv. 8. § (7) bek.].

Az új Mt. bevezetett egy „szabadság-barát” intézményt: a felek közös megállapodással a tárgyévi alap- és életkori pótszabadság 1/3-t átvihették a következő évre. 2014. január 1-től azonban már csak az életkor szerint járó pótszabadságot lehet ily módon átvinni, és a feleknek ezt a megállapodást minden naptári évre meg kell kötniük [2013. évi CIII. tv. 8. § (8) bek.].

Végül a törvény immár választási lehetőséget biztosít egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság órában vagy napokban történő nyilvántartása között [2013. évi CIII. tv. 8. § (9) bek.].

2. A kötetlen munkarend

Szintén a tavaly elfogadott új Mt. vívmánya volt a nevesített kötetlen munkarend, amely az alkalmazását nehezítő módon változott. 2014. január 1-től már csak az számít kötetlen munkarendnek, ha a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát írásban és teljes egészében átengedi a munkavállaló részére, azaz nem elegendő az eddigi legalább felében mérték. A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha egyes feladatok sajátos jellegüknél fogva csak meghatározott időpontban, vagy időszakban teljesíthetőek [2013. évi CIII. tv. 8. § (4) bek.]. Ez a változás azt jelenti, hogy a kötetlen munkarend előnyeinek tovább tartó kihasználásához módosítani kell a munkarendre vonatkozó dokumentációt is.

3. A bérpótlékok számításának változása

Ezentúl az általánostól különböző módon kell számítani az egy órára járó alapbért akkor, ha bérpótlék számításához szükséges. Ekkor az egy órára járó alapbér összegét általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával (rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a 174 óra arányos részével) kell osztani [2013. évi CIII. tv. 8. § (13) bek.]. A főszabály pedig az lesz, hogy a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét kell szorozni az adott időszakra eső általános munkarend szerint teljesítendő órák számával [2013. évi CIII. tv. 8. § (12) bek.]. E változás következtében nem kell többé a munkavállalónak előre számolgatnia, hogy melyik hónapban éri meg szabadságra menni.
A vasárnapi pótlék alkalmazása során 2 esetben is egyértelművé vált a szabályozás. Immár a vasárnapi pótlékot is figyelembe kell venni a távolléti díj számítása során, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett [2013. évi CIII. tv. 8. § (23) bek.]. Ezen túl vasárnapi pótlék kizárólag akkor jár, ha a munkavállalót a törvényben felsorolt módon (ezek a több műszakos tevékenység keretében, a készenléti jellegű munkakörben és a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló) vagy rendkívüli munkaidőben foglalkoztatják vasárnap [2013. évi CIII. tv. 8. § (14) bek.].

4. A távolléti díj számításának változása

A törvénymódosítás végre megoldja azt a jogszabály-szerkesztési hibát, amely kötelezővé tette, hogy a távolléti díj számításakor többszörösen kelljen figyelembe venni a bérpótlékokat [2013. évi CIII. tv. 8. § (18) bek.].

Az új számítás szerint a távolléti díjat az esedékessége idején érvényes havi alapbér és a pótlékátalány figyelembevételével kell megállapítani, teljesítménybér és/vagy bérpótlék esetén pedig ezeknek az esedékesség előtti 6 hónapra kifizetett összegét is figyelembe kell venni. Az esedékesség időpontja a következő lehet:
- a távollét kezdő időpontja,
- a végkielégítés tekintetében a munkáltatói felmondás közlésének időpontja vagy (a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén és ha a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén az  átvevő munkáltató nem az Mt. hatálya alá fog tartozni) a munkaviszony megszűnésének időpontja,
- kártérítési felelősség megállapítása esetén a kár bekövetkezésének időpontja, ha a munkaviszony ezt megelőzően megszűnt, a munkaviszony megszűnésének időpontja [2013. évi CIII. tv. 8. § (19) bek.].

Újdonság, hogy a távolléti díjnak az alapbér és pótlékátalány része ezentúl a havi- vagy órabér és pótlékátalánynak a távollét tartamára történő kifizetésével is teljesíthető és elszámolható. Ezzel a megoldással tehát a távolléttel érintett hónapokban gyakorlatilag egyáltalán nem kell távolléti díjat számolni [2013. évi CIII. tv. 8. § (20) bek.].

Kapcsolódó jogszabályok:
2012. évi I. tv., 2013. évi CIII. tv., 2012. évi LXXXVI. tv.