Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Bővül a kiemelt Térségi Fejlesztési Tanácsok köre

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztés és –rendezés alapvető céljait, intézményrendszerét és eszközeit, jogintézményeit, valamint eljárásrendjét határozza meg, melyek közül főként a szervezetrendszer kiegészítésére, a Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács felállítására irányul a jelen módosítás. A módosítás alapján Paks környéke is kiemelt térség lesz.

Magyar Közlöny: 2020. évi 107. szám
Érintett jogszabály: 1996. évi XXI. törvény
Módosító jogszabály: 2020. évi XXIII. törvény
Hatályos: 2020. július 1.
 

A Térségi Fejlesztési Tanácsok feladata, szerepe és ezek változásai

A területek hasznosítására vonatkozó tervrendszer sajátja, hogy a hosszútávú stratégiai elképzeléseket tartalmazó koncepció, és az azon alapuló operatív és stratégiai programok jelölik ki területhasználat konkrét, tervalapú szabályozásának kereteit, úgy az országos mint a térségi, majd a megyei, települési szinteken is. A területfejlesztési elképzelések és azok szabályzó eszközei ebben az értelemben megelőzik a rendezési terveket. Az országos területhasználat, a szűkösen rendelkezésre álló erőforrással, a területeinkkel való gazdálkodás kereteit az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) OGY határozata a Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról (OFTK) jelöli ki, a terveknek tulajdonképpen ezeknek az elképzeléseknek a fizikai, térbeli síkra történő „lefordítását” kell jelenteniük.

A megyei önkormányzatok jellemzően a területükön túlmutató területfejlesztési feladataik ellátására térségi fejlesztési tanácsokat hozhattak létre eddig is, amelyek önálló jogi személyiséggel bíró szervezetek és a Magyar Államkincstár veszi őket nyilvántartásba. Jelenleg kilenc ilyen tanács működik hazánkban, melyek közül törvényi szinten nevesítve és sajátos többletfeladatokkal eddig a Balaton Fejlesztési Tanács és a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács jelent meg.

A fejlesztési tanácsok feladatai szerteágazóak, és nem csupán a területfejlesztéssel, de a területrendezéssel is kapcsolatos hatásköröket jelentenek. Ilyenek elsődlegesen az országos és a területi, megyei területfejlesztési tervezésben – a területfejlesztési koncepció és az azon alapuló stratégiai és operatív programok – való közreműködés, jellemzően előkészítés és véleményezés formájában, a tervek megvalósításának monitorozása, de a tanácsoknak kiemelten jelentős feladata a hatáskörükbe utalt fejlesztési támogatások felhasználása. A törvényben nem nevesített tanácsok feladat- és hatáskörei jelentősen nem változnak, ugyanakkor tevékenységükről ezután a tárgyévet követő év március 31-ig kötelesek a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszternek beszámolót készíteni. Új elem, hogy a tanácsok működésének törvényességi felügyeletét a térségi fejlesztési tanács székhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal látja majd el.

A fejlesztési tanács tagjainak köre változatlan, a térségi fejlesztési tanács illetékességi területén működő megyei közgyűlés elnöke és a megyei közgyűlés egy további képviselője mellett az operatív programok végrehajtásáért felelős miniszterek egy-egy képviselője. Jelentősebb módosításnak minősíthető az állandó meghívottak körének bővítése, az ugyanis kiegészül a központi döntéshozatal tágabb képviseletével, ennek megfelelően a területileg illetékes kamarai képviselők, a kormányhivatal vezetője és állami főépítésze mellett mostantól a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter és a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter képviselője is az állandó meghívottak közé tartozik. Utóbbi a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanácsában egyidejűleg tag lett. Természetesen a tanácsok ezek után is szabadon meghívhatnak további érdekelt szervezeteket vagy személyeket üléseikre, ugyanakkor kikerültek a kötelező meghívotti körből mindazon gazdasági, civil és egyéb szervezetek képviselői, amelyeket a térségi fejlesztési tanács döntése közvetlenül érintett [1996. évi XXI. tv. 15-17. §; 2020. évi XXIII. tv. 1. §].

Költségvetési támogatásra a továbbiakban is csak a törvény által kötelezően létrehozandó, „kiemelt” fejlesztési tanácsok számíthatnak [1996. évi XXI. tv. 17. § (8) bek.; 2020. évi XXIII. tv. 1. §].

A térségi fejlesztési tanácsoknak 2020. augusztus 31-ig kell a törvényi változásokhoz igazítaniuk szervezeti és működési szabályzataikat [1996. évi XXI. tv. 28. §; 2020. évi XXIII. tv. 2. §].
 

Az új Közép-Duna Menti Kiemelt Térség és Fejlesztési Tanácsa

A törvénymódosítás alapvető célja az ex lege létrehozandó fejlesztési tanácsok körének bővítése, az újonnan kialakított Közép-Duna Menti Kiemelt Térségben a Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács felállítása (a 2020. évi XXIII. törvény indokolása ide kattintva elérhető). A paksi atomerőmű tervezett két új blokkja megvalósítási folyamatának részeként egészült ki a tavaszi ülésszakban a már hivatkozott területfejlesztési és –rendezési tervrend az ún. Közép-Duna Menti Kiemelt Térséggel. Ehhez egyfelől szükséges volt az OFTK megfelelő kiegészítése, a kiemelt térség térbeli lehatárolása, ami ebben az esetben a térséghez tartozó települések listáját jelenti (ezek a 12/2020. (V. 5.) OGY határozat és 13/2020. (V. 5.) OGY határozattal megtörténtek - a Magyar Közlöny 2020/199. száma itt elérhető), illetve intézményi szinten a szóban forgó törvénymódosítással a Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács felállítása.

Az új kiemelt térségi fejlesztési tanács tagjai körében a központi döntéshozatal képviselete jóval szélesebb körű, a megyei közgyűlési tagokon és az operatív programok végrehajtásáért felelős miniszter képviselője mellett a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter képviselője, a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter képviselője, továbbá a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter képviselője is szavazati joggal bíró tag. A kiemelt térségi fejlesztési tanácsokban a fejlesztési források felhasználásával kapcsolatos hatáskörökre tekintettel állandó meghívott az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter képviselője, illetve kormányzati hatáskörbe tartozó napirendi pont esetén az illetékes központi kormányzati igazgatási szerv képviselőjét is külön meg kell hívni [1996. évi XXI. tv. 17. § (4)-(6) bek.; 2020. évi XXIII. tv. 1. §].