Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás – Kérdések-Válaszok (Frissítve: 2020.03.01.)

Az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás a Lechner Tudásközpont által létrehozott és vezetett új adatbázis. A Nyilvántartás célja, hogy egyszerűen és gyorsan lehessen tájékozódni a szerzői jogi oltalom alá eső építészeti alkotások jogosultjainak adatairól, ezzel csökken a szerzői jogi viták esélye, és lerövidül a jogosultak felkutatásának ideje. A Nyilvántartással kapcsolatos tervezői feladatok vonatkozásában több kérdésünk is volt, amelyre a Lechner Tudásközpont válaszolt. Az alábbi cikkben a kérdések után láthatják a Lechner Tudásközpont válaszait. A tájékoztató kiegészült a 2020. március 1. napján feltöltött változásokkal.

 

1. A papír alapon beérkező nyilatkozatok valóságtartalmát ellenőrzik-e?

Az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartásba bejelentett adatok valódiságáért az azokról nyilatkozó személyek a felelősek. Továbbá felhívjuk a figyelmét, hogy a 2019. december 31-ét követően létrejött tervezési szerződés alapján benyújtott közös nyilatkozatok (tervező, építtető) esetében a megadott adatok nem lehetnek ellentétesek a tervezési szerződésben rögzített szerzői vagyoni jogokkal kapcsolatos rendelkezésekkel.

 

2. Ha pontatlanul kerül a Nyilvántartásba valamilyen részlet, akkor azt ki és hogyan tudja pontosítani?

A Nyilvántartás elektronikusan elérhetővé válásáig az Üzemeltető (Lechner Tudásközpont) feltölti az addig papír alapon beérkezett nyilatkozatokat a Nyilvántartásba. Ennek során nincs szükség egyik fél külön jóváhagyására sem, de a nyilatkozattételre jogosult személyek bármikor kérhetik az általuk megadott adatok módosítását, az eredeti nyilatkozat megtételének szabályai szerint. Az Üzemeltető a módosítás iránti igényt megvizsgálja, és szükség szerint javítja azt a Nyilvántartásban.

 

3. Mi történik akkor, ha az Építtető és a Tervező nem tud közös nyilatkozatot készíteni, vagy nem értenek egyet a tartalmával?

A nyilatkozatot nem kötelező technikailag egy adatlapon benyújtania a kötelezetteknek, azok külön-külön is benyújthatók. Ami az egyet nem értést illeti, közös nyilatkozat esetén a feleknek már a tervezési szerződésben kötelezően le kell fektetniük a szerzői vagyoni jogosultságokat. A tervezési szerződés deklarálja a két fél egyet értését, a szerzői vagyoni jogosultságokat tekintve egyértelműsíti azokat.

 

4. Mi a következménye annak, ha a bejelentésre nem, vagy nem a tervek átadását követő 30 napon belül kerül sor? Építtető vagy tervező felelőssége?

A közös nyilatkozatra tekintettel a felelősség is közös. Jelenleg  a jogalkotó nem él szankcionálási lehetőséggel, ám a Nyilvántartás vezetése a jogosultak érdeke hiszen az Szjt. alapján szerzőségi vélelem illeti meg a Nyilvántartásba vett szerzői jogosultat. A bejelentéssel – az ellenkező bizonyításáig – a vonatkozó jogszabályhely őt tekinti szerzőnek.
 

5. Lehet legalább word formátumú nyomtatványt, vagy kitölthető pdf nyomtatvány elérni valahol, hogy ne kézzel kelljen megtenni a nyilatkozatot?

2020. március 1. napjától ide kattintva elérhető és letölthető pdf fájlformátumú Nyilatkozat sablonok kitölthető formában is rendelkezésre állnak majd az ügyfelek részére.

 

6. A 30 napos határidőt melyik jogszabályhely írja elő?

A konkrét határidőt a jelenleg még kihirdetésre váró, az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartásról szóló ágazati rendelet fogja szabályozni, a 30 napos határidőt a jogalkotó szándékából kiindulva, a rendelet hatályba lépéséig, annak szellemében határozta meg az Üzemeltető.
 

7. Az e-epites.hu tájékoztatója szerint a 2019. december 31-ét követően létrejött tervezési szerződés alapján keletkezik a nyilatkozattételi kötelezettség, de a hatálybaléptető rendelkezések között ilyet nem találtunk. Miért a szerződés megkötése, és miért nem a tervdokumentáció elkészítése, átadása az a dátum, amihez a nyilatkozattételi kötelezettség kapcsolódik?

A fent hivatkozott miniszteri rendelet fogja előírni, hogy a hatálybalépését követően létrejött tervezési szerződés alapján keletkezett építészeti alkotás esetében az építtető és a tervező közös nyilatkozatban, az építészeti-műszaki dokumentáció tervező általi átadását követő harminc napon belül a Nyilvántartás részére átadja a szerzői vagyoni jogokra vonatkozó, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 59/B. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat.

 

8. Az e-epites.hu tájékoztatója szerint: „2019. december 31 – 2020. december 31 közötti időszakban a kitöltött Nyilatkozatokat személyesen vagy képviselő útján a 1111 Budapest Budafoki út 59. E3 épület ügyfélszolgálatán kell benyújtani.” Ez azt jelenti, hogy postázni sem lehet a nyilatkozatot?

A nyilatkozatok leadása 2020. március 1. napjától postai úton is lehetővé vált azzal, hogy ilyen esetben a dokumentumokat legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni (pl. két tanú aláírásával) Beküldési cím: Lechner Nonprofit Kft., 1507 Budapest, Pf.: 2.

Szeretnénk egyúttal tájékoztatni arról is, hogy az LTK a web oldalán (http://lechnerkozpont.hu/oldal/epiteszeti-szerzoi-jogi-nyilvantartas) hamarosan közzéteszi a gyakran ismételt kérdések oldalt, amely remélhetőleg minden lényeges információt tartalmazni fog a tervezők és építtetők számára.

2020. március 1. napján frissítésre kerültek a Lechner Tudásközpont weboldalán és az E-építés weboldalon is az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartásra vonatkozó tájékoztatók.
 

 

Építésügyi hatósági eljárások és jogorvoslati lehetőségek 2020. márciustól

Konferencia és továbbképzés ügyvédek, köztisztviselők, szakértők, építőipari szakemberek és építtetők számára

 

2020 márciusától alapjaiban változik meg az építésügyi hatósági eljárás, hiszen egyfokú lesz az engedélyezés, és a kormányhivatal döntésével szemben már csak közigazgatási peres eljárást lehet indítani. Az építésügyben érintett szereplőknek tehát most feltétlenül meg kell ismerkedniük azzal, hogy új szabálykörnyezetben milyen új elvárásoknak kell megfelelni, milyen határidőkre, követelményekre kell felkészülni. Az utóbbi időben rendkívül gyakori tisztázandó alapkérdés az is, hogy a szomszédok és egyéb érintettek hogyan tudnak „beleszólni” a beruházás részleteibe, milyen jogosultságaik maradtak.

Konferenciánkkal lehetőséget kínálunk arra, hogy Ön fél nap alatt megismerhesse az egyes eljárások lefolytatásának szabályait, a gyakorlat alapján felmerülő kérdésekre adott válaszokat, és így szakszerűen tudja végezni munkáját, illetve hatékonyan tudja érvényesíteni a jogait.

A KONFERENCIA ELŐADÁSAI TÖBBEK KÖZÖTT AZ ALÁBBI KÉRDÉSEKRE ADNAK VÁLASZT:

• Milyen „beleszólása” van a szomszédnak az egyszerű bejelentéssel vagy az építési engedéllyel folytatandó építkezésbe?
• Mit jelent az illeszkedés követelménye?
• Lehet-e a negatív településképi véleménnyel szemben jogorvoslattal élni?
• 2020. március 1. napjától hol fognak működni az építésügyi hatóságok? Milyen utat jár be a hatósági döntéssel kapcsolatos kereset?
• Hogyan történik 2020. márciusától a fennmaradási engedélyezési eljárás?
• Milyen feltételek mellett lehet a közigazgatási bíróságtól azonnali jogvédelmet kérni?
• Egyszerű bejelentéssel épülő lakóházak esetében lehet-e közigazgatási bírósághoz fordulni?

A helyszíni jelenlét mellett AKÁR AZ OTTHONÁBAN, A MUNKAHELYÉN IS KÖVETHETI a konferencia eseményeit, az előadásokat később ÚJRA MEG IS NÉZHETI.

IDŐPONT: 2020. március 24., 13.30-tól 19.10-ig (regisztráció 13.00-tól)

 

HELYSZÍN: AVKF BUDAPESTI CAMPUS, 1201 BUDAPEST, TÖRÖK FLÓRIS UTCA 227-229., FÖLDSZINTI NAGYELŐADÓ (SZÍNVONALAS OKTATÁSI ÉPÜLET, INGYENES ÉS KÉNYELMES PARKOLÁSI LEHETŐSÉG!)
 

 

ÉPÍTÉSZKAMARAI AKKREDITÁCIÓ: 1,5 pont továbbképzési pont (Bírálati sorszám: MEK-OTIR: 2020/64)

ÜGYVÉDI KAMARAI AKKREDITÁCIÓ: 8 pont továbbképzési pont (Bírálati sorszám: 8/2020. (0.20.) OAB határozat) 

A RÉSZLETES PROGRAM, JELENTKEZÉSI FELTÉTELEK IDE KATTINTVA MEGTEKINTHETŐK >>