Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

10.1. Hogyan védhetjük meg a birtokunkat?

Ha a szomszéd folyamatosan hangoskodik, vagy a pihenésünket, nyugalmunkat zavaró magatartást folytat, megvannak a jogi lehetőségeink arra, hogy megakadályozzuk a további zaklatást. Ezeket az eszközöket a birtokvédelem szabályai biztosítják számunkra. Más birtokának megsértésével - például, ha bemegyünk valakinek a lakásába - akár bűncselekményt is el lehet követni.

1.
Mi az a birtoksértés?

A birtoksértés leggyakrabban a szomszédjogi szabályok megsértését jelenti, vagyis például a hangos zenehallgatás, a megengedettnél több állat tartása vagy éppen éjszaka is nyitva tartó szórakozóhely zavarja a szomszédokat. Szükségtelenül zavarhatja az is a szomszédot, ha például a közvetlenül szomszédos zárt falrész jogellenes átalakításával nyílászárókat (ablakokat és ajtót) létesítenek, és ennek folytán közvetlen rálátással zavarják az ingatlan használatát.

Az egyedi ügyekben először mindig a problémára irányadó központi jogszabályok előírásaiból, illetve - amennyiben ilyen van - a helyi önkormányzati rendeletből kell kiindulni.
Az állattartással kapcsolatos kérelmeknél például vizsgálni kell
- az állatvédelmi törvényt (1998. évi XXVIII. törvény),
- a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendeletet,
- az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendeletet.

Az is birtoksértésnek minősül, ha az érdeksérelem nem zavarásban, hanem a birtoktól való megfosztásban jelentkezik, vagyis például akkor, ha valaki elfoglalja az ingatlanunkat.

2.
A birtokvédelem

Tilos önhatalom: a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában háborítják.

A birtokvédelem akkor illeti meg a birtokost, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (vagyis a tilos önhatalom eseteiben). Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és követelheti a dolognak közös birtokba bocsátását. A közös birtokosok - egymás közötti viszonyuk alapján - egymással szemben is jogosultak birtokvédelemre (1959. évi IV. tv. 188. §) [2013. évi V. tv. 5:5. §].

A birtokvédelem a tulajdonos mellett a birtokost is megilleti, sőt, az is előfordulhat, hogy a birtokos a tulajdonossal szemben a birtokvédelem eszközeivel lép fel (pl. egy bérleti jogviszony esetében, ha a bérbe adó zavarja a bérlő birtoklását). A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak a kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. A birtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben azzal szemben is, akitől a birtokát származtatja, illetőleg akinek a birtokát időlegesen átengedte.

3.
A birtokvédelem eszközei

3.1. Jogos önhatalom
A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is elháríthatja. A támadás elhárítás akár erőszakkal is történhet, de csak arányos, a birtok megvédéséhez szükséges mértékben.
Az erőszakos birtokvédelem nem lehet megtorlás jellegű (pl. nem lehet üldözni és eközben bántalmazni a támadót) és nem okozhat aránytalanul nagyobb kárt. A rendeltetésszerű használatot akadályozó magatartással szemben nem lehet jogos önhatalommal fellépni (pl. a hangoskodó szomszéd felpofozása).
Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalmúlag csak akkor lehet fellépni, ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná (1959. évi IV. tv. 188-189. §§) [2013. évi V. tv. 5:6. §].

Fontos: Ha nem jogszerűen élünk a jogos önhatalom eszközével, akár bűncselekmény elkövetőjévé válhatunk. Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Nem valósul meg önbíráskodás, ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze [2012. évi C. tv. 368. §].

3.2. Közigazgatási birtokvédelem - Birtokvédelem a tényleges birtoklási helyzet alapján
A birtokos, akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. Fontos, hogy ez az eljárás a birtoklás tényén alapul, vagyis az fog birtokvédelmet kapni, aki korábban birtokos volt, vagy akinek a fennálló birtoklását zavarják (ha a birtoklás jogalapja is vitás, azt csak a bíróság vizsgálhatja).

A jegyző elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja; kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. Azt, hogy mikor nyilvánvaló a kérelmező jogosultságának hiánya, nem határozza meg a jogszabály. Olyan esetekben lehet erről szó, ha például az ingatlanra való belépést szolgalmi jog, jogszabály vagy hatósági határozat teszi lehetővé a birtoksértőnek.
A jegyző – kérelemre – jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni.

A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását. Fontos, hogy a keresetnek a határidőn belül a bírósághoz meg kell érkeznie, az utolsó napon postára adott kereset már elkésett.

A jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát a meghozatalától számított három napon belül végre kell hajtani. A keresetindításnak a jegyző által hozott határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, kivéve, ha a jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is határozatot hozott, és az érdekelt fél ebben a kérdésben vagy a birtoklás kérdésében pert indított. A bíróság elrendelheti a birtoklás kérdésében a jegyző által hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható (1959. évi IV. tv. 191-192. §§) [2013. évi V. tv. 5:8. §].

A birtokvédelmi eljárás 2015. március 1. napjától hatályos előírásait itt megismerheti.

3.3. Bírósági birtokvédelem (birtokper)

Három esetben kerülhet bírósági útra a birtokvédelem.

3.3.1. Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását (a határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye; az igazolás felől a bíróság dönt). A keresetlevelet akár a jegyzőnél, akár a jegyző székhelye szerint illetékes helyi bíróságnál be lehet nyújtani.
A jegyző a keresetlevelet az ügyre vonatkozó iratokkal együtt három napon belül köteles a helyi bírósághoz áttenni. A bíróság elrendelheti a birtoklás kérdésében hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható.

3.3.2. A birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte utánközvetlenül a bíróságtól kérheti.

3.3.3. A birtokos közvetlenül a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás. A bíróság a birtokperben a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt; a békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell (1959. évi IV. tv. 192. §) [2013. évi V. tv. 5:8. §, 5:7. §].

4.
Birtoksértéssel elkövetett szabálysértések

A birtoksértés gyakran kilép a polgári jog keretei közül, és szabálysértési vagy büntetőjogi szankcióval is járhat. Az alábbiakban a gyakrabban előforduló eseteket soroljuk fel. Látni fogjuk, hogy több magatartásnak van szabálysértési és - a súlyosabban minősülő - bűncselekményi alakzata is.

4.1. Csendháborítás
Aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, szabálysértést követ el.
Csendháborítás miatt a közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr és helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot [2012. évi II. tv. 195. §].

4.2. Magánlaksértés
Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe, vagy ezekhez tartozó bekerített helyre az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére, vagy megtévesztéssel bemegy, vagy ott bennmarad, úgyszintén aki mást akadályoz abban, hogy a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen, szabálysértést követ el. Magánlaksértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye [2012. évi II. tv. 166. §].

4.3. Önkényes beköltözés
Aki a lakásbérletre vagy a helyiséggazdálkodásra vonatkozó jogszabály hatálya alá tartozó üres lakást vagy nem lakás céljára szolgáló üres helyiséget elfoglal, vagy abba önkényesen beköltözik anélkül, hogy arra a bérleti jogviszony létesítésére jogosult szerv vagy személy, illetőleg az elhelyezésre jogosult szerv jognyilatkozatával, vagy intézkedésével feljogosította volna, szabálysértést követ el [2012. évi II. tv. 167. §].

4.4. Rendzavarás
Aki
- verekszik, továbbá aki mást verekedésre felhív,
- rendzavarás vagy garázdaság esetén a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít,
- a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényen vagy a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó sportrendezvényen az arcát olyan módon eltakarva jelenik meg vagy tartózkodik, amely alkalmas arra, hogy meghiúsítsa a személyének a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy által történő azonosítását, szabálysértést követ el.

Aki nyilvános rendezvényen
- lőfegyvert vagy robbanóanyagot, illetve az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt tartva magánál jelenik meg,
- a rendező szerv, illetve a rendőrség biztonságra vonatkozó felhívásának, rendelkezésének nem tesz eleget, szabálysértést követ el [2012. évi II. tv. 169. §].

4.5. Garázdaság
Aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, szabálysértést követ el [2012. évi II. tv. 170. §].

4.6. Rongálás
Aki a kulturális örökség védett elemeit, a megye-, város-, községhatár vagy a birtokhatár megjelölésére szolgáló hivatalos jelet vagy létesítményt, tömegközlekedési vagy távközlési eszközt, közúti jelzést, parkot vagy ahhoz tartozó felszerelést, természetvédelmi hatósági és tájékoztató táblát vagy egyéb közérdeket szolgáló jelet vagy létesítményt gondatlanul megsemmisít, megrongál, elvisz, áthelyez vagy elmozdít, szabálysértést követ el [2012. évi II. tv. 177. §].

5.
Birtoksértéssel elkövetett bűncselekmények

5.1. Magánlaksértés
Aki más lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel vagy hivatalos eljárás színlelésével bemegy, illetve ott bent marad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, az ott lakó vagy azzal rendelkező akarata ellenére vagy megtévesztéssel éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan bemegy, vagy ott bent marad.
Magánlaksértését követ el az is, aki mást megakadályoz abban, hogy lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen [2012. évi C. tv. 221. §].

5.2. Garázdaság
Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot csoportosan, a köznyugalmat súlyosan megzavarva, fegyveresen, felfegyverkezve vagy nyilvános rendezvényen követik el [2012. évi C. tv. 339. §].

5.3. Rongálás
Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el.
A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás kisebb kárt okoz, vagy a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást
- falfirka elhelyezésével vagy
- bűnszövetségben követik el.

A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás nagyobb kárt okoz, az elkövető
- védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat, műemléket, régészeti lelőhelyet vagy régészeti leletet,
- vallási tisztelet tárgyát vagy templomot, vallásgyakorlásra rendelt más helyet,
- temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat rongál meg.

A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
- a rongálás jelentős kárt okoz,
- az elkövető a fentiekben meghatározott valamely tárgyat, épületet, vagy helyet semmisít meg,
- a rongálást robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el.

A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen nagy kárt okoz. A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen jelentős kárt okoz [2012. évi C. tv. 371. §].