A Kormány frissítette az energiafelhasználási előrejelzését

Szerző: Kurucz Regina Kurucz Regina

Utolsó frissítés: 2018. október 08. hétfő, 21:54

Közzétéve: 2018. augusztus 29. szerda, 22:03

2018. júniusában közzétették az Energiastratégia energiafelhasználásra vonatkozó előrejelzéseinek frissítését. A vizsgált öt szektorból továbbra is a lakosság felelős legnagyobb mértékben a végső energiafelhasználásért. A lakossági szektornál nem csak az elfogyasztott energia mennyisége magas, hanem itt nyílik legjobban az olló a között, hogy az „ölbe tett kézzel” vagy a „közös erőfeszítés” stratégiát követjük-e a következő években. 2030-ig a megfelelő energiahatékonysági intézkedésekkel akár a felhasznált energia 24%-a megtakarítható lenne a lakossági szektorban, ami 68 PJ végső energiafelhasználás csökkenést jelente évente.
 

 

A Nemzeti Energiastratégia energiafelhasználási előrejelzései


A Nemzeti Energiastratégia alapján az energiafelhasználásra vonatkozó előrejelzéseket kétévente frissítik, a legfrissebb adatsort a 1274/2018. (VI. 15.) Korm. határozattal tették közzé [77/2011. (X. 14.) OGY hat. 4. pont w) alpont]

A lakossági energiafogyasztás csökkentésének leghatékonyabb eszköze az épületállomány jelentős mértékű energetikai korszerűsítése. Mivel az érintett kormányhatározat foglalkozik az épületállomány korszerűsítésének lehetséges módjaival, ezért megvizsgáltuk az előrejelzésekben szereplő adatokat. A táblázatban 2015-ös tényadatok, és a 2020-as, illetve a 2030-as előrejelzés található meg [1274/2018. (VI. 15.) Korm. határozat 1. melléklet].

1. ábra: A Nemzeti Energiastratégia energiafelhasználási előrejelzései, Forrás: www.njt.hu

 

Továbbra is a lakosság a legnagyobb energiafogyasztó


Az öt vizsgált szektor közül a lakossági energiafelhasználás a legmagasabb értékű 249 PJ-lal, ami a 2015-ös adatok alapján 37 %-kal meghaladja a második helyen szereplő közlekedést, és 41 %-kal a harmadik helyezett ipari szektort.

2. ábra: Végső energiafelhasználás megoszlása az vizsgált öt szektor között 2015-ben
 

Mi történhet 2020-ig és 2030-ig?


A kormányhatározat két forgatókönyvet vizsgál 2020-ig és 2030-ig. A két forgatókönyv neve „ölbe tett kéz” (BAU) és „közös erőfeszítés” (Policy) forgatókönyv.

„A két forgatókönyv közötti különbséget az energiahatékonysági színvonal, illetve a megújulóenergia-felhasználás eltérő mértéke képezi. Ebből következően a szcenáriók a gazdasági növekedést, a gazdaság szerkezetét és az energiahordozók árát tekintve azonos feltételezésekre épülnek. Az előrejelzés 2020-ig a konvergenciaprogramban előrevetített 3,98 %-os átlagos GDP-bővüléssel számol, amelynek mértéke 2021-től átlagosan 2,82 %. A nyersolajár tekintetében a prognózis a 2016–2017 folyamán kialakult ársáv (50–60 dollár/hordó) hosszú távú tartósságát feltételezi, az időjárás változásának energiafogyasztásra gyakorolt hatását pedig a 2006–2015 közötti időszak átlagos hőmérsékleti viszonyainak figyelembevételével szűri ki.

Kiemelendő, hogy bár hosszú távon mindkét forgatókönyv a primerenergia-felhasználás jelentős bővülésével számol, a „Közös erőfeszítés” szcenárió esetében ez döntően abból ered, hogy a villamosenergia-importot hazai termelés váltja ki, aminek következtében az átalakítási veszteség megnövekszik.” [1274/2018. (VI. 15) Korm. határozat 1. melléklet].

A továbbiakban a két forgatókönyv lakosságra vonatkozó feltételezéseit ismertetjük, mert ebben a szektorban jelennek meg leginkább – bár nem kizárólag – a magyarországi épületállományra vonatkozó feltételezések.

A) „Ölbe tett kéz” (BAU) forgatókönyv lakosság esetében

1.1. Nem valósulnak meg energiahatékonysági és szemléletformálási programok, az energetikai szabványok nem szigorodnak.
1.2. Az energiaigényt az épület- és háztartásigép-állomány rendkívül lassú megújulása, a készülékellátottság növekedése, az épületek műszaki színvonalának romlása, a nem energiatudatos szemléletmód, illetve a demográfiai trend alakítja.
1.3. Az energiafogyasztás rövid és hosszú távon is mérsékelten emelkedik.

B) „Közös erőfeszítés” (Policy) forgatókönyv lakosság esetében

2.1. Átfogó energiahatékonysági és szemléletformálási programok valósulnak meg, az épületállomány megújulása dinamikus, az energetikai szabványok pedig szigorodnak.
2.2. Az energiaigényt az épületállomány jelentős mértékű energetikai korszerűsítése és megújulása, a háztartásigép-állomány és világítás nagyütemű modernizációja, a készülékellátottság növekedése, az energiatudatos attitűd és a demográfiai trend alakítja.
2.3. Az energiafogyasztás rövid távon kismértékben, hosszú távon jelentősen csökken.
 

A legtöbb energiát a lakossági szektorban lehet megtakarítani


A két forgatókönyv közötti különbség az energiamegtakarítási potenciál. A legnagyobb megtakarítást az „ölbe tett kéz” és a „közös erőfeszítés” forgatókönyv között a lakossági szektorban lehet elérni, ahol ez a megtakarítás akár 24 % is lehet. Ez azt jelenti, hogy kisebb energiahatékonyságnál a lakossági fogyasztás 2030-ra elérheti a 278 PJ értéket, míg nagyobb energiahatékonyságnál 210 PJ várható. Bár a lakóépületek energiaigényét nagyrészt a földgáz fedezi, mint energiaforrás, a 68 PJ különbség mértékének megértéséhez jó tudni, hogy az több, mint a paksi atomerőmű által kiadott éves energiamennyiség.
 

3. ábra: Energiamegtakarítási potenciál az „ölbe tett kézzel” és a „közös erőfeszítés” között

Az ipari és kereskedelmi szektorokban 30-30 PJ végsőenergia-megtakarítás érhető el, ami 10-12 % megtakarítást jelent. Az ipari és kereskedelmi szektor végső energiafogyasztás megtakarítási potenciálja együtt sem éri el a lakossági szektorét. A kereskedelmi szektorban kb. 26 % energiamegtakarítás érhető el a kedvezőbb forgatókönyvvel, de a viszonylag alacsony abszolútérték miatt ez „csak” 24 PJ megtakarítás.