Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

02.3.2. Településképi bejelentési eljárás

A településképi bejelentési eljárás nem az engedélyezési eljárásokat megelőzően jelenik meg, hanem az építésügyi hatósági engedélyhez, valamint egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek vonatkozásában biztosít a települési önkormányzatnak eszközt arra, hogy befolyásolhassa a településképet. Reklámok elhelyezése, illetve egyes épületek, önálló rendeltetési egységek rendeltetés módosítása során pedig minden esetben kötelező településképi bejelentési eljárást lefolytatni.

A bejelentési eljárás lefolytatásának feltételei

Az önkormányzat településképi bejelentési eljárást folytat le
a) az építmények rendeltetésének megváltoztatása - így az önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosítása vagy az építmény rendeltetési egységei számának megváltozása - esetén, az országos és a helyi építési követelmények és
b) a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében
ba) a reklám-elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési és a településképi rendeletben szereplő különös településképi követelmények, vagy
bb) a különös településképi követelmények meghatározásának hiányában a reklám-elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési követelmények érvényesítése érdekében.

Ha az önkormányzat településképi rendeletében bejelentési eljárás lefolytatásához kötötte, településképi bejelentési eljárást folytat le
a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben építési engedélyhez vagy
b) az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez
nem kötött építési tevékenységek tekintetében.

Az önkormányzat nem folytathat le településképi bejelentési eljárást
a) a műemléket, műemléki környezetet vagy műemléki területet érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység és
b) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben építési engedélyhez és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött kutatási, vizsgálati, kiállítási célt szolgáló és lakó rendeltetést bemutató épület építése esetében [1997. évi LXXVIII. tv. 6/A. § (2) bek. b) pont; 2016. évi LXXIV. tv. 8. § (2) bek. c) pont; 2016. évi LXXIV. tv. 10. §; 419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 46. § (1)-(3) bek.].
 

Az önkormányzati rendelet kötelező tartalma

Az építmények rendeltetésének megváltoztatása - így az önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosítása vagy az építmény rendeltetési egységei számának megváltozása –, valamint a reklámok és reklámhordozók elhelyezésének esetkörét kivéve (mivel ezeket tartalmaznia kell a településképi rendeletnek), az önkormányzati településképi rendeletben kell meghatározni a bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenységek körét az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) figyelembevételével.

Tekintettel arra, hogy a településképi bejelentés önkormányzati hatósági ügy (eljárás), így az eljárásra vonatkozó szabályokat az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény tartalmazza [419/2021. (VII. 15.) Korm. rend.. 46. §; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 1. számú melléklet].
 

A bejelentési eljárás jelentősége

A településképi bejelentési eljárást az ügyfél bejelentés formájában az önkormányzatnál kezdeményezi. A tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és az önkormányzat a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg, vagy az eljárást nem szünteti meg. [2016. évi LXXIV. tv. 10. § (2) bek.].
 

Mit kell mellékelni a bejelentéshez?

A bejelentés tartalmazza:
a) a bejelentő nevét,
b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
c) a folytatni kívánt építési tevékenység, reklám, illetve reklámhordozó elhelyezése vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését,
d) a tervezett építési tevékenység, reklám, reklámhordozó vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi számát és
e) az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartamát.

A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, továbbá rendeltetésváltozás esetén a rendezési terv rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni [419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 46. § (5)-(6) bek.].
 

Mit lehet vizsgálni az eljárásban?

Az önkormányzat az eljárásban vizsgálja, hogy
aa) a bejelentés a kötelező tartalmi elemeket tartalmazza-e [419/2021. (VII. 15.) Korm. rend.46. § (5)-(6) bek.],
ab) a tervezett építési tevékenység illeszkedik a településképbe, és megfelel a településképi követelményeknek, a tervezett reklám, reklámhordozó elhelyezése illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek, valamint a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek, és
ac) a tervezett rendeltetésváltozás megfelel az OTÉK-ban és a rendezési tervben foglalt követelményeknek [419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 47. § (1) bek. a) pont].
 

A bejelentési eljárás lefolytatása

Az önkormányzat a bejelentés beérkezését követően - amennyiben a településképi rendelet azt kötelezővé teszi - haladéktalanul bekéri
a) az önkormányzati főépítész szakmai álláspontját, vagy
b) helyi tervtanács működtetése esetén annak szakmai álláspontját.

A településképi bejelentési eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) előírásait kell alkalmazni [419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 46. § (7)-(8) bek.].

 

A döntés tartalma

A településképi bejelentési eljárást az ügyfél bejelentés formájában az önkormányzatnál kezdeményezi. A tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és az önkormányzat a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg vagy az eljárást nem szünteti meg.

Az önkormányzat háromféle döntést hozhat:
a) a tervezett építési tevékenységet, reklám és reklámhordozó elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatást - feltétel meghatározásával vagy anélkül - tudomásul veszi,
b) elutasítja az építési tevékenységre, reklám és reklámhordozó elhelyezésére vagy rendeltetésváltoztatás megkezdésére irányuló kérelmet, és egyúttal figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire,
c) megszünteti az eljárást.

Ha az önkormányzat a településképi bejelentést tudomásul veszi, a tervezett építési tevékenységet 6 hónapon belül meg kell kezdeni, valamint a reklám és reklámhordozó elhelyezéséről, a rendeltetésváltoztatás végrehajtásáról 6 hónapon belül gondoskodni kell. [2016. évi LXXIV. tv. 10. § (2) bek.; 419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 47. § (1) bek. a.), b.), c.) pont, (2) bek.].

 

Jogszerű hallgatás szabályainak alkalmazása

Az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az ügyintézési határidőn belül mellőzi a határozathozatalt, ezt nevezi az Ákr. jogszerű hallgatásnak. Jogszerű hallgatásnak van helye, ha
a) automatikus döntéshozatali eljárásban intézhető ügyben törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki,
b) sommás eljárásban intézhető ügyben törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik,
c) teljes eljárásban törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél [2016. évi LXXIV. tv. 80. § (2) bek.; 419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 46. § (8) bek.].

Tekintettel arra, hogy a településképi bejelentés teljes eljárásban intézhető, ezért az Ákr. szerinti jogszerű hallgatás csak akkor lehetséges, ha nem volt az ügyben ellenérdekű ügyfél.

A jogszerű hallgatás esetén a hatóság a megszerzett jogot rávezeti a kérelemre, és annak az ügyfél birtokában levő másolati példányára, vagy a hatóságnál levő példányról az ügyfél részére másolatot ad ki [2016. évi LXXIV. tv. 80. § (3) bek.].

 

A bejelentési eljárásban érvényesülő jogorvoslat

Az önkormányzati hatósági döntéssel szemben a települési önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni, ha első fokon nem a képviselő-testület járt el.

A másodfokú döntés ellen (vagy ha elsőfokon a képviselő-testület járt el), jogsérelemre hivatkozással, közigazgatási perben kérhető jogorvoslat a bíróságon [2016. évi CL. tv. 116. § (2) bek. a) pont; 2017. évi I. tv. 39. § (1) bek.]. A településképi bejelentés esetében az Ákr. szerinti 30 napos keresetindítási határidő érvényesül. Fontos, hogy nem munkanapokkal kell számolni a keresetindítási határidőt.

Az építésügyi hatóság vagy az építésfelügyeleti hatóság végleges döntésével szembeni kereset benyújtásának előírásai lényegében csak a keresetindítási határidőben, és az alperes személyében térnek el (részletes tájékoztatói itt talál: Bírósági felülvizsgálat építésügyi hatósági döntésekkel szemben). A településképi ügyekben az alperes az adott települési önkormányzat képviselő-testülete lesz.
 

Mi a következménye annak, ha valaki bejelentés nélkül vagy bejelentéstől eltérőn végez építési tevékenységet?

A településképi eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy a bejelentés elmulasztása esetében – a településképi kötelezési eljárás lefolytatására és településkép-védelmi bírság kiszabására kerülhet sor [2016. évi LXXIV. tv. 10. § (3)-(4) bek.].