Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Fél tucat beruházással bővült a kiemelt jelentőségű ügyek listája

A 2006. évi LIII. törvény hatályba lépése és 2013. december 11-e között összesen 73 kiemelt jelentőségű ügyet kijelölő kormányrendelet született. A tendenciát jól jelzi, hogy míg az első évben (2006-ban) négy esetben döntött a kormány kiemelt jelentőségű ügyről, addig 2012-ben már tizenegy beruházáshoz kapcsolódó jogszabályt fogadtak el, és egyedül a 2013. évi Magyar Közlöny 201. számában négy kiemelt jelentőségű ügyről szóló kormányrendeletet találhatunk. A kormányrendeletekből az is kiderül például, hogy mi a hasonlóság a Nemzeti Lovarda és az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) székhelyének megvalósításában.

Magyar Közlöny: 2013. évi 201. szám, 2013. évi 202. szám, 2013. évi 206. szám
Érintett jogszabály: .
Új jogszabály: a 460/2013. (XII. 4.) Korm. rendeletet, a 461/2013. (XII. 4.) Korm. rendeletet, a 462/2013. (XII. 4.) Korm. rendeletet, a 463/2013. (XII. 4.) Korm. rendeletet, a 466/2013. (XII. 5.) Korm. rendeletet, 472/2013. (XII. 11.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. december 5.; 2013. december 6.; 2013. december 12.

1. Hogyan lehet egy beruházás kiemelt jelentőségű ügy?

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 2006. április 17-én lépett hatályba. A törvényt az Országgyűlés azzal a céllal fogadta el, hogy az Európai Unió támogatásából finanszírozott projektek megvalósítása gyorsabb, egyszerűbb és egységesebb eljárási rendben történjék meg a rendelkezésre álló források minél hatékonyabb felhasználásával. A 2006. évi LIII. törvényt a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokra kell alkalmazni. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokból azonban nem automatikusan lesz valami kiemelt jelentőségű ügy. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy (beruházás) fogalmát és a 2006. évi LIII. törvény rendelkezéseit a Fogalomtárban itt találhatja meg.

A kiemelt jelentőségű ügyekre vonatkozó rendelkezésekről itt olvashat.

2. Kiemelt jelentőségű ügyek 2013 decemberében

2013. december elején három Magyar Közlöny is tartalmazott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormánydöntést. A 201. számban négy rendelet hirdettek ki, amelyek alapján a Nemzeti Lovarda fejlesztésével kapcsolatos, valamint a Diósgyőri Stadion rekonstrukció beruházással, a szombathelyi sportcélú beruházásokkal és a balatonboglári Nemzeti Kézilabda Akadémia beruházási programmal összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket nyilvánították kiemelt jelentőségű üggyé.

A sportlétesítmények létszámfölényét növeli a 472/2013. (XII. 11.) Korm. rendelet, amely a székesfehérvári stadionrekonstrukciós program megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szól. A Székesfehérváron megvalósuló, UEFA IV. kategóriájú labdarúgó stadion megépítésével összefüggő közigazgatási hatósági ügyekben kijelölt hatóságokat a jogszabály melléklete sorolja fel [472/2013. (XII. 11.) Korm. rend. 1. § (1) bek.]. Az általános építésügyi és építésfelügyeleti hatósági engedélyezési eljárásokban a Székesfehérvári Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala jár el, amely egyébként az építésfelügyeleti hatósági feladatok tekintetében kiemelt ügy hiányában is a hatáskörrel rendelkező hatóság. A szombathelyi stadionra (amely szintén UEFA IV. kategóriájú lesz) vonatkozó jogszabály érdekessége, hogy az is kiderül belőle: a beruházás hivatalos közbeszerzési tanácsadója, beruházáslebonyolítója és építési műszaki ellenőre kizárólagos joggal a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. [462/2013. (XII. 4.) Korm. rend. 3. §].

A 466/2013. (XII. 5.) Korm. rendelet kilóg a (torna)sorból, mivel a sporthoz semmilyen köze nincs az érintett beruházásnak. A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) székhelyének otthont adó épület felépítését. A CEPOL székhelye Budapesten, a VI. kerület Ó utca 27. szám alatt valósul meg az Országos Rendőr-főkapitányság beruházásában [466/2013. (XII. 5.) Korm. rend. 1. § (1) bek.]. A kormány több ponton is eltért az általános építésügyi szabályoktól. A CEPOL székhelyének felépítésével összefüggésben az építésügyi hatósági ügyekben nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni, nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni és településképi bejelentési eljárásnak nincs helye [466/2013. (XII. 5.) Korm. rend. 2. § (3) bek.]. A döntések mielőbbi végrehajthatóságát szolgálja, hogy a döntés – a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély tárgyában hozott döntést kivéve – fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. Érdekesség, hogy – az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések, valamint az ingatlan-nyilvántartással összefüggő döntések kivételével – hirdetményi úton közli a döntéseket [466/2013. (XII. 5.) Korm. rend. 2. § (4)-(5) bek.].

A CEPOL-székhely megvalósításával kapcsolatos speciális eljárási szabályok, szinte megegyeznek a Nemzeti Lovarda fejlesztéséhez kapcsolódó rendelkezésekkel. Annyiban azonban mindenképpen eltér a két kormányrendelet, hogy a Nemzeti Lovarda beruházásához – a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízottat személyében – kormánymegbízottat is kijelöltek, míg az Európai Rendőrakadémia beruházásának koordinációjához a kormány nem látta szükségét egy ilyen tisztség létesítésének [460/2013. (XII. 4.) Korm. rend. 3. §].