Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az Új településrendezési kódex 2023. évi változásai (1. rész) – Településtervek elfogadása, módosítása

Az Új településrendezési kódex (419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet) egyes módosításait tartalmazó – nem veszélyhelyzeti – jogszabály jelent meg: a 10/2023. (I. 19.) Korm. rendelet. A közzétett végső előterjesztői indokolást követve mutatjuk be a 2023. január 27-én hatályba lépett változásokat, illetve – a cikksorozat 3. részében - a 2023. május 1-től életbe lépő módosításokat, kiegészítéseket.

Magyar Közlöny: 2023. évi 9. szám
Érintett jogszabály: 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet
Módosító jogszabály: 10/2023. (I. 19.) Korm. rendelet
Hatályos: 2023. január 27.

 

Pontosítások a jogalkalmazói tapasztalatok nyomán

Ahogyan a jogszabály indokolása fogalmaz, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (az Új településrendezési kódex[1]) módosítása az elektronikus térségi tervezést támogató rendszer (E-TÉR) 2022. július 1-jével megindult működése során felmerült jogalkalmazási tapasztalatokra válaszol, és az új szabályozást egyértelműsíti.

Néhány rendelkezés valóban csak pontosítja vagy kismértékben kiegészíti az eddig is hatályban volt szabályozást. Ilyen a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 60. §-ának kiegészítése két új bekezdéssel:
- az első rögzíti, hogy a településtervek egyeztetési eljárása nem minősül hatósági eljárásnak [419/2021. (VII. 15.) Korm. rend.  60. § (5) bek.],
- a másik az egyeztetési eljárások egyes típusaira (általános, egyszerűsített, rövid) utaló, összefoglaló szövegrészt iktat be, kiegészítve azzal, hogy ugyanazon telektömbre vonatkozóan egyidejűleg egy általános eljárás mellett folyamatban lehet egyszerűsített vagy rövid eljárás is, azzal, hogy az 59. § (1) bekezdés c) pontja szerinti záró szakaszból egyidejűleg csak egy lehet folyamatban [419/2021. (VII. 15.) Korm. rend.  60. § (6) bek.].

Azt a kiegészítést is a létező önkormányzati gyakorlat megerősítéseként, pontosításként értékelhetjük, mely szerint a településtervek tervezetére beérkezett (véleményező szervi, illetve partneri) vélemények értékelését a főépítész a tervező bevonásával készíti elő önkormányzati döntésre [419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 66. § (7a) bekezdése].
 

Legalább egy telektömbre lehet módosítást készíteni

A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 11. § (5) bekezdésének módosításával egyértelművé vált – azon túl, hogy egy adott területre csak egy helyi építési szabályzat állapítható meg –, hogy ennek a módosítását legalább telektömbre kell készíteni [419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 11. § (5) bek.].

A korábbi szabályozást ugyanis lehetett szűkebben értelmezni: „Ha az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 13. § (7) bekezdése alapján a településre nem egy helyi építési szabályzat készül, a közigazgatási részterületre a helyi építési szabályzat legalább településszerkezeti egységre, módosítása legalább telektömbre készül. A részterületekre készülő helyi építési szabályzatok a település teljes közigazgatási területét lefedik. Egy adott területre csak egy helyi építési szabályzat állapítható meg” (a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 2023. január 26-ig hatályban volt 11. § (5)-(6) bekezdései).

A mostani pontosítás tehát már valamennyi HÉSZ-módosításra (nemcsak a részterületi HÉSZ-ek módosítására) vonatkozóan kiterjesztette a legalább telektömbre történő készítés követelményét (a joggyakorlat egyébként eddig is hasonló volt).
 

A településtervek több esetben módosíthatók rövid eljárásban

Az egyszerűsítést, bürokráciacsökkentést szolgálja a következő két módosítás. A településterv rövid eljárásban történő módosítása lehetséges, az eddigi esetkörökön túl akkor is, ha a módosítás a fejlesztési tervben szereplő cselekvési programra és ezzel összefüggésben a fejlesztési tervlapra, részletes fejlesztési tervlapra terjed ki [419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 69. § (1) bek. f) pont]. Hasonlóan, ha a településképi önkormányzati rendelet módosítása – magasabb szintű jogszabályi változás átvezetése miatt – rendelkezés hatályon kívül helyezése érdekében történik, vagy elírás javítására kerül sor, akkor az rövid egyeztetési eljárás keretében történhet [419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 70/A. §].

Az eddigiekben írt valamennyi módosítás, valamint az adatszolgáltató szerveket érintő kisebb korrekciók is alkalmazandóak már a hatálybalépésük napján (2023. január 27.) folyamatban lévő településterv készítésnél, településrendezési eszköz és településképi rendelet módosításnál is [419/2021. (VII. 15.) Korm. rend.78/C. §].

 

A HÉSZ előírhatja a különálló épületekben elhelyezhető rendeltetési egységek számát is

Nem eljárási jogszabályváltozás, hanem a helyi építési szabályzatok (HÉSZ) tartalmára vonatkozó rendelkezésmódosítás az, hogy – az építési övezetekre és övezetekre – az elhelyezhető és tiltott rendeltetések részeként már nemcsak az önálló rendeltetési egységek száma határozható meg. Egyébiránt ez is csak 2021. július 16-tól vált egyértelműen minden építési övezetre és övezetre nézve lehetővé az önkormányzatok számára (ennek ellenére már korábban is élt több település ezzel).

A HÉSZ 2023. január 27-től már azt is előírhatja, hogy az így meghatározott számú rendeltetési egységet az adott telken belül legfeljebb hány különálló épületben lehet elhelyezni [419/2021. (VII. 15.) Korm. rend.78. § (1) bek.]. Csak bízhatunk abban, hogy nem fognak e felhatalmazással élve a túlszabályozás hibájába esni az önkormányzatok (és a településtervezők), szükségtelen eljárásokat generálva az építésfelügyeleti hatóságnál pl. a különálló nyárikonyhák, garázsok miatt (vagy saját maguknál a településképi bejelentés-köteles kisebb önálló épületek esetében).

A lakóház mellett kialakított nyári konyha, garázs különálló rendeltetési egység minősítése a legtöbb esetben nem állja meg a helyét, hiszen ezek az épületek a főépület rendeltetéséhez szükségesek, így az új szabályozási lehetőséggel valószínűleg nem ezen épületek tekintetében élhetnek a települések. E példánál maradva: ha a HÉSZ eddig meghatározta, hogy az adott építési övezetben 1 db lakáscélú önálló rendeltetési egység helyezhető el, az az építtetőre volt bízva, hogy a nyári konyhát, garázst a főépületben (vagy vele egybeépítve) alakítja-e ki, vagy – az építési helyen belül – önálló épületekben. 2023. január 27-től a HÉSZ-ek már a telken elhelyezhető önálló épületek számát is meghatározhatják. Ha építési engedélyköteles épület épül emiatt szabálytalanul, annak építésrendészeti eljárás lesz a következménye; ha településképi bejelentés-köteles, akkor településképi kötelezési (majd esetleg bírságolási) eljárás.

Egy-egy épület önállósága, különállása a másiktól amúgy is bizonytalan terület (ld. például a csak felszín alatti egybeépítés esetét, vagy a tömör kerítésszakasszal, esetleg nyitott színnel való összeépítések eseteit stb.). Mintha a jogalkotó bizonytalanságát is tükrözné, hogy a rendeltetési egységek számának, és a telken elhelyezhető épületek számának meghatározására vonatkozó felhatalmazásokat nem az Étv.-be emelte be, sőt a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletnek is csak az átmeneti rendelkezései közé helyezte el (pedig mindezek a tulajdonnal való rendelkezést – adott esetben alapvetően – korlátozzák). E többlet-felhatalmazás, az eddig ismertetett rendelkezésektől eltérően, csak a 2023. január 27-től induló HÉSZ készítésekre és módosításokra vonatkozik.

A helyi építési szabályzatokban már eddig is találkozhattunk olyan – a hatályban volt törvényi, kormányrendeleti felhatalmazások keretein talán túlterjeszkedő – rendelkezéssel, amely például kötelezően előírta, hogy a lakást/üzletet egy épületben kell/lehet elhelyezni, vagy kötelezően több épületben kell elhelyezni. Több esetben meghatározott telekterülethez kötötték, hogy csak egy főépületben helyezhető el a megengedett lakásszám, vagyis nem lehet a kisebb telkeken két-három önálló épületet építeni (így nagyobb marad az egybefüggő zöldterület, és kisebb helyet foglalnak el az épületek). Arra is van példa, hogy a minimális telekméret valahányszorosát meghaladó méretű telken az önálló rendeltetési egységeket több épületben ("építészetileg tagoltan") kell lehelyezni, hogy ne legyen a környezetből kirívóan aránytalanul nagy tömegű épület. Vagyis a jogalkotó a már eddig is kialakulóban lévő gyakorlatot az új Településrendezési kódexbe is beemelte, így teljesen egyértelmű vált ezek alkalmazhatósága.

A 10/2023. (I. 19.) Korm. rendelet választ ad arra a kérdésre is, hogy már a különálló épületekben elhelyezhető rendeltetési egységek szabályait a településképi rendeletben (TKR) egyedi és területi építészeti követelményekként, vagy a HÉSZ beépítési szabályai között lehet-e előírni. 2023. január 27. után már egyértelmű, hogy a HÉSZ-ben kell ezeket a követelményeket elhelyezni.


A 10/2023. (I. 19.) Korm. rendelet módosításáiról szóló cikksorozat többi cikke:

Az Új településrendezési kódex 2023. évi változásai (2. rész) – Lakossági fórum

Az Új településrendezési kódex 2023. évi változásai (3. rész) – 2023 májusától hatályos előírások