Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

2016. január 1. napjától (vagy július 1-től) a polgári és közigazgatási perekben is kötelező lesz az elektronikus eljárás

Bár az ügyvédek – és talán a bíróságok is – reménykednek a halasztásban, az Országgyűlés 2015. november 17-én elfogadta a 2015. évi CLXXX. törvényt, amely alapján a 2016. január 1-ét követően beadott keresetek esetében már kötelező lesz az elektronikus eljárás. A gazdasági társaságok és a jogi képviselővel eljáró felek jövőre már csak elektronikusan kezdeményezhetnek polgári peres eljárást. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben is az elektronikus út válik kötelezővé, természetesen a hatóságok részére is.

Magyar Közlöny: 2015. évi 135. szám
Érintett jogszabály: 1952. évi III. törvény, 2004. évi CXL. törvény, 2006. évi LIII. törvény
Módosító jogszabály: 2015. évi CLXXX. törvény
Hatályos: 2015. november 27., 2015. december 4., 2016. január 1.

1.
2016-tól indul az e-per

Úgy tűnik, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara kérése, észrevételei ellenére 2016. január 1. napját követően indult polgári perekben a gazdasági társaságok és a jogi képviselővel eljáró felek kizárólag elektronikus úton kommunikálhatnak a bíróságokkal. Ez azt jelenti, hogy a keresetet, majd ezt követően minden okiratot az ÁNYK rendszerében található formanyomtatványok használatával, elektronikus aláírással ellátva lehet csak megküldeni a bíróságnak. Az ÁNYK program a NAV oldaláról tölthető le. Az ÁNYK programmal kitöltött elektronikus űrlapok a magyarorszag.hu ügyfélkapuján keresztül küldhetők be. Ügyfélkapuja viszont jelenleg csak magánszemélynek lehet, ez is az új rendszer egyik aggályos pontja (ahhoz, hogy az ügyvéd személyes és ügyfelei ügyét el tudja választani egymástól, legalább két ügyfélkapu regisztrációval kell rendelkeznie).

Az elektronikus per bevezetése azt is eredményezi, hogy azok az ügyvédek, akiknek nincs elektronikus aláírása 2016. évtől a polgári és közigazgatási perben sem láthatnak el jogi képviseletet. A cégbírósági eljárásokat már évek óta csak elektronikusan lehet benyújtani, de az „egyszerűség kedvéért” a polgári peres eljárásokban használt e-per egy másik rendszer lesz. Az elektronikus peres eljárás szabályait a 2015. évi CLXXX. törvény a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben (Pp.) helyezte el.

A 2015. évi CLXXX. törvény indokolása innen letölthető.

Azt javaslom, hogy minden olyan ügyben ahol a kereset benyújtásának a határideje 2016. januárjában jár le, próbálják meg a keresetet még az idén beadni, mert várhatóan a rendszer megindítását követően technikai és egyéb fennakadások is lehetnek.

Az érintettek még 2015. december 31-i bízhatnak abban, hogy az Országgyűlés esetleg mégis biztosít valamilyen átmeneti időszakot (vagy a jelenleg valószínűsített problémák nem fognak megjelenni, és zavartalan lesz az e-per alkalmazása). A reményeket táplálja az 5. pontban olvasható törvényjavaslat.

A Magyar Ügyvédi Kamara honlapján hasznos tájékoztatókat olvashatnak a témában.

A fizetési meghagyásos eljárást követő peres eljárásoknál nem a 2016. január 1-jét követően indult perekben, hanem csak azokban a perekben kell alkalmazni az elektronikus eljárás szabályait, amelyek a 2016. január 1-jét követően indult fizetési meghagyásos eljárásokból alakultak perré. A fizetési meghagyásos eljárásokkal szembeni ellentmondás miatti perekben tehát csak akkor kell elektronikusan előterjeszteni a keresetet 2016. január 1-je után, ha már a fizetési meghagyás iránti kérelem közjegyzőhöz történő benyújtására is már 2016. évben került sor.

2.
A közigazgatási perekben elcsúsztatva vezetik be az e-pert

A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben a hatóságok kötelezettségeiről külön tájékoztatót fog az Építésijog.hu közzétenni.

Azt már itt is fontos kiemelni, hogy a 2016. január 1. napját követően indult közigazgatási eljárás során hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben jelenik meg először az e-per (vagyis itt van egy kis haladék, hiszen a 2016. január 1. napját követően indult ügyekben az első bírósági felülvizsgálatokra leghamarabb három-négy hónap múlva kerülhet sor) [1952. évi III. tv. 397/H. § (2) bek. c) pont; 2015. évi CLXXX. tv. 24. § (2) bek.].

3.
A Ket. pontosítása

A 2015. évi CLXXX. törvény már 2015. december 4-i hatállyal pontosította a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit is.

Az elektronikus úton való kapcsolattartás – törvény eltérő rendelkezése hiányában – csak az alábbi kérelmek esetében nem alkalmazható:
- ha az önkormányzati hatóság önkormányzati hatósági ügyben eljárási kötelezettségét elmulasztotta, az ügyfélnek vagy a fővárosi és megyei kormányhivatalnak az eljárás lefolytatása iránti bírósági kötelezésre vonatkozó kérelme [2004. évi CXL. tv. 20. § (6) bek.],
- hatásköri vitában az ügyfélnek vagy a hatóságnak a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság részére beadott kérelme [2004. évi CXL. tv. 24. § (1) bek.].

Korábban a hatóság döntésének bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos eljárás is ki volt zárva az elektronikus kapcsolattartásból, de az e-per bevezetése miatt ez már a Ket-ben sem maradhatott [2004. évi CXL. tv. 28/B. § (3) bek.; 2015. évi CLXXX. tv. 24. § (2) bek.].

4.
Elektronikus eljárás a kiemelt jelentőségű ügyekben is

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngtv.) a kiemelt jelentőségű ügyekkel kapcsolatos bírósági felülvizsgálatra is eltérő szabályokat rögzít [2006. évi LIII. tv. 7. §]. Az eljárással kapcsolatos tájékoztató itt elérhető.

Az az e-per bevezetése után sem változik, hogy a kiemelt jelentőségű ügyekkel kapcsolatos bírósági felülvizsgálat során a jogi képviselet kötelező.

A keresetlevél az elsőfokú hatósághoz akár papíralapon is benyújtható, azonban a hatóságnak azt 2016. január 1. napjától elektronikus úton kell továbbítania. Az Ngtv. szerint a hatóság csak az elektronikus úton benyújtott keresetlevelet köteles az ügy irataival és a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt elektronikusan - három napon belül – továbbítani a bírósághoz. A Pp. alapján viszont a papíralapú keresetlevél továbbítására is elektronikusan kerül sor. A perben a beadványok benyújtása és a hivatalos iratok kézbesítése ugyanis a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus úton történik [2006. évi LIII. tv. 8. § (1)-(3) bek.; 2015. évi CLXXX. tv. 26. §; 1952. évi III. tv. 340/B. § (4) bek.].

Fontos, hogy az elektronikus utat a 2016. január 1. napján és az azt követően indult közigazgatási eljárás során hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben kell alkalmazni [2006. évi LIII. tv. 14. §; 2015. évi CLXXX. tv. 27. §].

5.
2015. december 14-e óta van remény a halasztásra

A Kormány 2015. december 14. napján benyújtotta az Országgyűlés a T/8196. számú, egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ez a törvényjavaslat – egyebek mellett az új lakások áfa csökkentése mellett – előírná azt is, hogy 2016. június 30. napjáig önkéntesen lehetne az elektronikus kapcsolattartást választani. A tervezett szerint a 2016. július 1. napján és az azt követően indult közigazgatási eljárás során hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben lenne kötelező az e-per.

A törvényjavaslat mielőbbi elfogadását vetíti előre, hogy maga a Miniszterelnök kérte a kivételes eljárásban való tárgyalását.

Az Országgyűlés 2015. december 15-én el is fogadta a törvényjavaslatot, a részletekről itt tájékozódhat.