Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Megjelennek a nemfizető vállalkozók az Országos Építésügyi Nyilvántartásban

Az építésügyi lánctartozások visszaszorulását várja a jogalkotó attól az új rendelkezéstől, amely alapján automatikusan közzéteszik a nemfizető vállalkozások adatait az Országos Építésügyi Nyilvántartásban. A bíróságok részéről teljesítendő adatszolgáltatás várhatóan több jogalkalmazási kérdést fog felvetni.

Magyar Közlöny: 2013. évi 57. szám; 2013. évi 61. szám
Érintett jogszabály: 1997. évi LXXVIII. törvény; 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
Módosította: 2013. évi XXXIV. törvény; 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet
Hatályos: 2013. július 1.
Építésijog.hu Hírlevél 2013 év. 5. szám

1. Kibővült az OÉNY

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) egészült ki azokkal a bekezdésekkel, amelyek alapján - a lánctartozások elkerülése érdekében - a tervezési vagy építőipari kivitelezési tevékenység végzésének felfüggesztése vagy a nyilvántartásból törlés céljából az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) tartalmazza a nemfizető vállalkozások listáját. Pontosabban az OÉNY az építmény tervezésére vagy építőipari kivitelezési tevékenység végzésére irányuló szerződéses főkötelezettséghez kapcsolódó díjfizetési kötelezettség nem teljesítése tárgyában hozott marasztaló jogerős bírósági ítéletről kiállított értesítést tartalmazza. Ez azt jelenti, hogy a tervezési vagy építési (kivitelezési, alvállalkozói) szerződésből eredő követelést a bíróság jogerősen megállapított, arról a perben nem szereplők is tájékoztatást kaphatnak [1997. évi LXXVIII. tv. 58. § (11) bek.].

A jogszabály értelmezése alapján a kivitelezők vagy tervezők egymás közötti peres ügyeinek végeredménye jelenik meg. A nemfizető megrendelő, beruházó nem része az OÉNY adatbázisának, ezért az olyan perek, amelyek végeredményeként a megrendelőt kötelezik díjfizetésre, nem fog szerepelni a nyilvántartásban.

2. Milyen adatok ismerhetők meg a pervesztes felekről?

Az OÉNY az alábbi adatokat rögzítheti a marasztalt (a pervesztes) fél vonatkozásában:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) lakcím, székhely,
c) adóazonosító jel, adószám,
d) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén a cég képviseletére jogosultak neve, adóazonosító jele, lakcíme,
e) a szakképzettség megnevezése, okirati száma, szakmagyakorlási jogosultsági névjegyzéki száma,
f) elektronikus ügyintézés, kapcsolattartás esetén az elektronikus levélcím, telefonszám,
g) bírságok, szankciók, fegyelmi büntetések [1997. évi LXXVIII. tv. 58. § (10), (11) bek.].

A fenti adatok közül a bíróság csak azt köteles megküldeni, amely rendelkezésére áll. Valószínűsíthetően a perben nem érintett korábbi bírságok, fegyelmi büntetéseket nem tudja majd megküldeni a bíróság, és ez nem is lehetett a jogalkotó szándéka. Az nem derül ki a jogszabályból, hogy az érintett cégek nevét meg kell-e küldeni, pedig ez elég kézenfekvő lenne, azonban a hivatkozott bekezdés, csak természetes személyazonosító adatokról rendelkezik. Az sem egyértelmű, hogy amennyiben a perben felhasznált iratokból kiderül a pervesztes fél szakképzettsége vagy éppen az e-mail címe, azt köteles-e a bíróság az iratokból kiemelni, és az OÉNY részére megküldeni, vagy sem.

3. Megismerhetők az ítélet részletei

A tárgyában hozott marasztaló jogerős bírósági ítéletről kiállított bírósági értesítésnek tartalmaznia kell az ítélet rendelkező részének és indokolásának a díjfizetési kötelezettség nem teljesítésével összefüggő részét [1997. évi LXXVIII. tv. 58. § (11) bek.]. Ez a rendelkezés fog a bíróságok részére a leginkább nagy gondot okozni, hiszen a perben felmerülő egyéb tényállási elemeket elméletileg ki kellene szortírozni az indokolásból, és csak a vállalkozói vagy tervezői díj teljesítésére vonatkozó részeket küldhetik meg. Az indokolás terjedelme egyébként akár több tíz oldal is lehet egy-egy ügyben, és arra szerintem nincs kapacitása a bíróságoknak, hogy ilyen szerkesztői feladatokat lássanak el.

4. A bírósági értesítés határideje

A bíróság köteles a jogerős ítéletről szóló értesítést az ítélet kihirdetésétől számított 15 napon belül, elektronikus úton megküldeni az OÉNY számára [1997. évi LXXVIII. tv. 58. § (13) bek.]. Az Országgyűlés az értesítés megküldésére elég rövid határidőt adott. Az ítélet kihirdetése időpontjában ugyanis az esetek döntő többségében még nincs mit továbbítani, mivel a peres ügyek általában szóbeli ítélethirdetéssel zárulnak. Az ítélet kihirdetésétől számos nap (vagy hét) telik el az ítélet írásba foglalásáig, és elektronikusan csak ezt követően tudja összeállítani a bíróság az értesítés tartalmát.

Nagyon kíváncsi leszek arra, hogy a bíróságok ténylegesen milyen határidővel lesznek képesek az ítéleteket kiválogatni, azokból a félre vonatkozó adatokat kigyűjteni, illetve az indokolásból kizárólag a díjfizetésre vonatkozó részeket kiemelni. Arra semmi körülmények között sem számítok, hogy az értesítések akár egy részében is tartható lesz az ítélet kihirdetésétől számított 15 nap.

Az Étv. átmeneti rendelkezése alapján a bíróság az értesítési kötelezettségét 2013. december 31-éig papíralapon is teljesítheti [1997. évi LXXVIII. tv. 60. § (13) bek.]. A papíralapon érkező ítéletekből az OÉNY-be történő feltöltésre nincs határidő megadva.

5. A bírósági értesítés következményei

A bírósági értesítéseknek az e-szankció elektronikus alkalmazásban történő rögzítését az Országos Építésügyi Nyilvántartás üzemeltetője köteles a beérkezést követően haladéktalanul, de legkésőbb a beérkezést követő munkanapon elvégezni (ez a határidő valószínűleg betarthatatlan lesz az átmenetileg papíralapon érkező ítéletekre). Az üzemeltető a rögzítéssel egyidejűleg az MKIK-t elektronikus úton értesíti, a kamara ebben a formában szerez tudomást a nemfizető személyéről [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 40/B. § (1) bek.]. A kamara eljárásáról bővebben itt olvashat.