01. Az építési folyamatban résztvevők
Szerző: 
Építésijog.hu
Utolsó frissítés: 2025.01.14. 22:29
Közzétéve: 2013.06.01. 11:39
A kivitelezés szereplőinek főként - az 1997. évi LXXVIII. törvényt (Étv.) felváltó - a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) és a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) szabályaival kell megismerkedniük. 2024. október 1-jétől az építőipari kivitelezési folyamatban résztvevők között ismét megtalálható a beruházáslebonyolító, valamint megjelent a tervellenőr, a költségszakértő, illetve új szereplőként 2025 áprilisától lesz kötelező a rehabilitációs környezettervezés területén gyakorlott címmel rendelkező szakmagyakorló alkalmazása is.
Az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői, fontosabb fogalmak
A Kivitelezési kódex meghatározása szerint az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői:
- az építtető,
- a tervező,
- a vállalkozó kivitelező,
- a felelős műszaki vezető,
- a tervezői művezető,
- az építési műszaki ellenőr,
- az építtetői fedezetkezelő,
- a beruházáslebonyolító (2024. október 1-től) [1],
- a tervellenőr (2024. október 1-től)[2],
- a költségszakértő (2024. október 1-től új résztvevő)[3],
- a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor.
Az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői kötelesek együttműködni a kivitelezési folyamatok megvalósítása érdekében [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 6. §].
Több fontos fogalmat a Méptv. tartalmaz
A Méptv. több fontos fogalmat is meghatároz, amelyeket az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevőinek ismerniük kell. Az alábbi fogalmakat 2024. október 1-je előtt a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet tartalmazta, de jelenleg már a Méptv-ben találhatjuk meg ezeket:
|
Építési munkaterület: |
az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének az építtető által a fővállalkozó kivitelezőnek, alvállalkozói szerződés esetén a megrendelő vállalkozó kivitelező által az alvállalkozónak átadott helye; ennek minősül a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a tevékenység végzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére és az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület is [2023. évi C. tv. 16. § 22. pont][4]. |
|
Építési szakmunka: |
jogszabályban meghatározott szakirányú képesítéssel végezhető építési tevékenység [2023. évi C. tv. 16. § 25. pont]. |
|
Építési-szerelési munka |
az építési tevékenység végzésére irányuló építési szakmunka [2023. évi C. tv. 16. § 26. pont]. |
|
Építési tevékenység: |
építmény, építményrész, épületegyüttes, tájépítészeti alkotás megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési munka végzése [2023. évi C. tv. 16. § 29. pont]. |
|
Építési beruházás: |
építmény, építményrész, épületegyüttes, tájépítészeti alkotás, zöldinfrastruktúra beruházás építési tevékenység útján történő megvalósításával, felújításával, átalakításával, bővítésével, helyreállításával, újjáépítésével, korszerűsítésével, karbantartásával, lebontásával vagy a kapcsolódó építésgazdasági tevékenységgel összefüggésben végzett jogi, gazdasági, műszaki, építészeti és építésüggyel összefüggő tevékenységek összessége [2023. évi C. tv. 16. § 21. pont]. |
|
Építőipari kivitelezési tevékenység: |
az építőipari kivitelezési tevékenység az építési beruházás megvalósítása keretében végzett építési tevékenységek összessége [2023. évi C. tv. 16. § 37. pont][5]. |
Mi határozza meg az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevőinek feladatait?
Az adott szerződéstől függ, hogy a jogszabályok és a szerződés tartalma hogyan viszonyul egymáshoz, illetve, hogy milyen jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. A kivitelező és a megrendelő (vagy a kivitelezők) közötti jogvita esetében főszabály szerint az alábbi sorrendben dől az el, hogy az építőipar szereplőjének, a szerződés szerinti feladatkörében mi a feladata:
|
1. Kógens jogszabályok (legfontosabbak: |
|
2. A felek megállapodása (vagyis maga a szerződés) |
|
3. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) vonatkozó rendelkezései |
Az Építésijog.hu egyes, az adott feladatkörhöz kapcsolódó tájékoztatójából derül ki, hogy az adott feladatkörre milyen kógens, vagyis kötelező jogszabályi előírások vannak, amelyektől a felek a szerződésükben sem térhetnek el.
Előfordulnak diszpozitív (vagyis megengedő) jogszabályok is, amelyektől a felek a szerződésükben eltérhetnek, de ezek lényegesen ritkábbak.
A Ptk. szerződéses előírásai döntően diszpozitívak, a Ptk. 6:59. § (2) bekezdése szerint, a szerződő felek a szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, ha a Ptk. az eltérést nem tiltja, ezért a felek a legtöbb kérdésben maguk dönthetnek a szerződés tartalmáról, kivéve a kógens közjogi jogszabályi előírásokat.
Lásd még: A szerződés és a jogszabály viszonya
A szerződések tartalmának alakítása tekintetében az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet - a jogszabályi hierarchiát is figyelembe véve:
|
Alapvetően a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) határozza meg az általános szerződési szabályokat, azt, hogy milyen típusú polgári jogi szerződéseket lehet kötni és milyen tartalommal, pl. tervezési vállalkozási szerződés, kivitelezési vállalkozási szerződés, megbízási szerződés tervezői művezetésre, stb.. E szerződéstípusok közül kell választani és a Ptk. szabályaira figyelemmel a szerződést megkötni, tartalmát meghatározni, azzal, hogy a felek az adott szerződés tekintetében a Ptk. által meghatározott jogoktól és kötelezettségektől főszabály szerint eltérhetnek (diszpozitív szabályozás). |
|
A Ptk. hivatkozott szerződéstípusaira a kógens közjogi jogszabályok speciális rendelkezéseket is tartalmaznak, például meghatározhatják a szerződés egyes kötelező tartalmi elemeit. A kötelező elemekről rendelkezni kell a szerződésben. A kógens jogszabályok e mellett eltérést nem engedő módon meghatároznak jogokat, kötelezettségeket és fogalmakat, amelyektől a szerződésben szintén nem lehet eltérni (a kógens jogszabálytól eltérő szerződéses rendelkezés semmis). |
|
Amennyiben a felek valamely kérdést a szerződésben nem rendeztek, akkor - a speciális közjogi jogszabályok mellett – a Ptk. vonatkozó rendelkezései lesznek az irányadók. |
|
Azon tevékenységeknél, amelyeket a szakmai kamara szabályzata is szabályoz, azoknál értelemszerűen a szakmagyakorlási tevékenységet végzőnek meg kell felelnie a kamarai szabályzatban foglaltaknak. A tervezői művezetés tartalmát illetően várható még a kamarai szabályzat, de ilyen lehet, akár egyes tervdokumentációk pontos tartalmát meghatározó kamarai szabályzat is. |
Itt is érdemes kiemelni, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevőinek kötelező szerződést kötni (a legtöbb esetben írásban). Az Építésijog.hu egyes, az adott feladatkörhöz kapcsolódó tájékoztatójából az is kiderül, hogy a jogszabályok a szerződéseknek kötelező tartalmi elemeket is meghatároznak.
Közbeszerzési eljárásokban elsődlegesen a Kbt. alkalmazandó
A Kivitelezési kódex hatályáról szóló tájékoztatást az Építésijog.hu Fogalomtárában lásd ITT.
Fontos tudni, hogy a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) hatálya[6]alá tartozó építési beruházások esetében a Kivitelezési kódexet a Kbt.-ben és a Kbt. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 1. § (4) bek.]. A Kbt. egyes kérdésekben eltér a Kivitelezési Kódex szabályaitól (többnyire másként fogalmaz), és ezekben a kérdésekben a Kbt. az irányadó. A Kbt. által nem szabályozott előírásokban a Kivitelezési kódex rendelkezései az irányadók.
Közbeszerzési kérdésekben a válaszokat a Közbeszerzési Tudástárban találja:
[1] A beruházáslebonyolító a gyakorlat már korábban is ismerte, sőt, már szerepelt a Kivitelezési kódexben is. A megnevezést 2014.01.01. napjától törölték a Kivitelezési kódexből (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 55. § g) pont gc) alpont). 2024. október 1-jétől n ismét megjelent a beruházáslebonyolító, mint az építőipari kivitelezésben résztvevője [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 6. § és 8. §; 286/2024. (IX. 30.) Korm. rend. 21. §].
[2] A 286/2024. (IX. 30.) Korm. rend. 46. §. 20. pontja ismét beemelte az építőipari kivitelezés résztvevői közé a tervellenőrt. A tervellenőr folyamatosan jelen van a gyakorlatban, azonban a Kivitelezési kódexben 2024. október 1-től jelent meg első alkalommal.
[3] A beruházáslebonyolítón és a tervellenőrön kívül az építésgazdasági feladatellátás hatékonysága érdekében bevezették 2024. október 1-jétől a költségszakértőt is. A Magyar Építész Kamara (MÉK) és a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) közös szabályzata alapján a MÉK vagy az MMK a honlapján teszik közzé a beruházáslebonyolító, a költségszakértő és a tervellenőr adatait.
[4] Az építési munkaterület fogalma 2024. október 1-jétől a Kivitelezési kódexből változatlan megfogalmazásban átkerült a 2023. évi C. törvény 16. § 22. pontjába.
[5] A 2012. évi CLVII. törvény 66. § 30. pontja 2013. január 1-jei hatállyal kivette a fogalomból az építési tevékenységekre vonatkozó irányító és ellenőrző tevékenységek összességét, vagyis már csak a tényleges kivitelezés minősül építőipari kivitelezési tevékenységnek.
[6] A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (régi Kbt.) rendelkezéseit - kivételekkel - a 2015. november 1. napját megelőzően megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra és előzetes vitarendezési eljárásokra még alkalmazni kell. A 139. §, a 141. §, a 142. §, a 153. § (1) bekezdés c) pontja és a 175. § rendelkezéseit alkalmazni kell e törvény hatálybalépését megelőzően megkezdett beszerzések vagy közbeszerzési eljárások eredményeként kötött szerződések új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül történő módosításának lehetőségére, valamint a módosítás és teljesítés ellenőrzésére, továbbá a XXI. fejezet rendelkezéseit az ezekkel összefüggő jogorvoslati eljárásokra [2015. évi CXLIII. tv. 197. § (1)-(2) bek.].
