A beruházáslebonyolító 2014. január 1-jétől kikerült a Kivitelezési kódexből, ezért a beruházási tanácsadó meghatározása is módosult. A jogszabály viszont a beruházáslebonyolítói feladatkör törlése során megfeledkezett arról, hogy a korábbi három feladatkör helyett már csak két feladatkör együttes ellátását jelenti a beruházási tanácsadó tisztsége.

Érdemes tudni, hogy a tervellenőr nem minősül az építkezés külön szereplőjének. Az építkezés 2013. április 19-étől hatályos szereplője a beruházási tanácsadó, akinek egyik feladata szintén a tervezés, és a tanácsadó mérnök elnevezésű szereplőt váltotta fel. A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakorlási rendelet) határozza meg a tervezőre vonatkozó összeférhetetlenségi előírásokat is. 2014. január 1-jétől kaphatnak a tervezők bizonyos szakmai címeket, így például a kamara vezetői tervezői címet is adhat az arra jogosultnak.

A 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 2013. április 19-étől az építés számos szereplőjének új feladatokat adott, illetve lecserélte a tanácsadó mérnök elnevezését.

A tervezőnek az engedélyezési eljárást megelőzően, a hatósági eljárásban, majd a kivitelezés során is fontos szerep jut. A tervezői feladatokat több jogszabály határozza meg, ami nehezíti a tervezői felelősség pontos meghatározását.