A három szinten működő építészeti tervtanácsok mellett a vármegyei (fővárosi) kormányhivatalokban működhetnek településrendezési tervtanácsok is, amelyeknek a településtervi előírások megalkotása során van szerepe. Miután azonban a településrendezési tervtanácsok megkeresése – az építészeti tervtanácsokétól eltérően – teljes mértékben önkéntes, a gyakorlatban szinte alig üléseznek. Az Építésijog.hu bátorítja a településeket, hogy forduljanak a településrendezési tervtanácsokhoz, hiszen ezzel jó eséllyel megelőzhetőek lennének a tervhibákból adódó, a településtervek hivatalos egyeztetési eljárásának elhúzódásához vezető esetek. Az építészeti tervtanácsokról szóló cikksorozatunk ötödik részéből a településrendezési tervtanácsra vonatkozó speciális rendelkezéseket ismerhetik meg.

2022 augusztusától jelentősen bővült azon beruházások köre, amelyek engedélyezése előtt be kell szerezni az Országos Építészeti Tervtanács szakmai véleményét. A jogszabályokban központi tervtanácsként is megtalálható testület az állami magasépítési beruházások mellett az 5000 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó épületet, és az egy építési telken 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább hat lakásból álló többlakásos, új építésű lakóépületet érintő engedélyezéseknél megkerülhetetlen szereplő lett. Az látható, hogy a megfogalmazás több kérdést is felvet. A tervtanácsi vélemény ráadásul lényegében el is dönti az adott beruházás sorsát, mert ha nem ajánlja engedélyezésre, akkor ezt a hatóság nem bírálhatja felül. Az új előírások vesztesei a települési önkormányzatok lehetnek, akik elveszítik a településképi véleményezési lehetőségüket ezeknél a beruházásoknál. A véleményezési kör bővítésének célja, hogy országosan magasabb építészeti minőséget lehessen elérni.

Az építtetők az engedélyezési eljárásokat megelőzően találkozhatnak a szakmai tanácsadó testületként eljáró tervtanácsokkal. A három szinten működő építészeti tervtanácsok mellett a vármegyei (fővárosi) kormányhivatalokban működhetnek településrendezési tervtanácsok is, amelyeknek a településtervi előírások megalkotása során van szerepe (miután azonban ezek megkeresése – az építészeti tervtanácsokétól eltérően – teljes mértékben önkéntes, a gyakorlatban alig üléseznek). Az építészeti tervtanácsok három szintje: az Országos Építészeti Tervtanács, a területi építészeti tervtanácsok és a helyi építészeti tervtanácsok. 2024. október 1-től előfordulhat az is, hogy egy tervet – szélső esetben – mindhárom szinten véleményeznek. A cikksorozat negyedik részében az építészeti tervtanácsok üléseire és a tervtanácsi véleményre vonatkozó részletes szabályokat ismerheti meg, valamint azt is körüljárjuk, hogy milyen jogorvoslati lehetőségek vannak a tervtanácsi véleménnyel szemben. A cikk az alábbi kérdésekre is választ ad: Az építésügyi hatóságoknak kötelező-e figyelembe venni a tervtanács véleményét? Meg lehet-e tagadni az engedély kiadását, ha a tervtanács elfogadta a tervet?

Az építtetők az engedélyezési eljárásokat megelőzően találkozhatnak a szakmai tanácsadó testületként eljáró tervtanácsokkal. A három szinten működő építészeti tervtanácsok mellett a vármegyei (fővárosi) kormányhivatalokban működhetnek településrendezési tervtanácsok is, amelyeknek a településtervi előírások megalkotása során van szerepe (miután azonban ezek megkeresése – az építészeti tervtanácsokétól eltérően – teljes mértékben önkéntes, a gyakorlatban alig üléseznek). Az építészeti tervtanácsok három szintje: az Országos Építészeti Tervtanács, a területi építészeti tervtanácsok és a helyi építészeti tervtanácsok. 2024. október 1-től előfordulhat az is, hogy egy tervet – szélső esetben – mindhárom szinten véleményeznek. A cikksorozat harmadik részében az építészeti tervtanácsok eljárásának részletes szabályait mutatjuk be. Egyebek mellett az alábbi kérdésekre kaphatnak választ: van-e határidő a dokumentáció benyújtására, a tervtanács milyen határidővel bírálhatja el a terveket, mennyibe kerül a tervtanácsi eljárás?

Az építtetők az engedélyezési eljárásokat megelőzően találkozhatnak a szakmai tanácsadó testületként eljáró tervtanácsokkal. A három szinten működő építészeti tervtanácsok mellett a vármegyei (fővárosi) kormányhivatalokban működhetnek településrendezési tervtanácsok is, amelyeknek a településtervi előírások megalkotása során van szerepe (miután azonban ezek megkeresése – az építészeti tervtanácsokétól eltérően – teljes mértékben önkéntes, a gyakorlatban alig üléseznek). Az építészeti tervtanácsok három szintje: az Országos Építészeti Tervtanács, a területi építészeti tervtanácsok és a helyi építészeti tervtanácsok. 2024. október 1-től előfordulhat az is, hogy egy tervet – szélsőséges esetben – mindhárom szinten véleményeznek. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény és a 2024 őszén megalkotott építésügyi kormányrendeletek megerősítették a feladatoknak már 2022-től az Országos Építészeti Tervtanácshoz történt nagymértékű koncentrációját, ugyanakkor a helyi építészeti tervtanácsoknak is új lehetőségeket biztosítanak (amely keretek kitöltése az önkormányzatok szabályozási jogköre).

Az építtetők az engedélyezési eljárásokat megelőzően találkozhatnak a szakmai tanácsadó testületként eljáró tervtanácsokkal. A három szinten működő építészeti tervtanácsok mellett a vármegyei (fővárosi) kormányhivatalokban működhetnek településrendezési tervtanácsok is, amelyeknek a településtervi előírások megalkotása során van szerepe (miután azonban ezek megkeresése – az építészeti tervtanácsokétól eltérően – teljes mértékben önkéntes, a gyakorlatban alig üléseznek). Az építészeti tervtanácsok három szintje: az Országos Építészeti Tervtanács, a területi építészeti tervtanácsok és a helyi építészeti tervtanácsok. 2024. október 1-től előfordulhat az is, hogy egy tervet – szélső esetben – mindhárom szinten véleményeznek. Jelen tájékoztatóban a tervtanácsok felépítését, működését mutatjuk be.

Az új Településrendezési kódex (419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet) előírásaihoz kapcsolódóan a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet (Tervtanácsi rendelet) is módosításra került. A Tervtanácsi rendelet szövegében szinte kizárólag a településtervezésnél alkalmazott új tervtípusok és jogintézmények miatti átvezetéseket találunk, de van egy nagyon lényeges, a tervtanácsok hatáskörét is befolyásoló változás is. A cikkben kitérünk az állami főépítész feladatkörének kiegészítésére is.  

A 2020 utolsó napjaiban megjelent jogszabályváltozások között a Kormány az örökségvédelemmel kapcsolatos kormányrendeletek java részét is módosította, melyekkel összefüggésben a tervtanácsok működésére vonatkozóan is megjelentek jelentős változások. A 2021. január 1. napjával hatályba lépő rendelkezések számos helyi építészeti-műszaki tervtanácsot érintő olyan módosítást is tartalmaznak, melyek szükségessé teszik a tervtanácsi eljárásokra vonatkozó helyi rendeletek módosítását is.

Az elmúlt hónapokban hatályba lépett új jogszabálymódosításokkal a Kormány jelentősen átszervezte az építésügyi hatóságok rendszerét. Az évekkel ezelőtt elkezdődött építésügyi rendszer egyszerűsítése és átszervezése 2020. március 1. napjával végéhez ért a jegyzői építésügyi hatóságok megszüntetésével. Az eljárásjogi új szabályok a területrendezésre és tervtanácsi eljárásokra vonatkozó jogszabályokban is átvezetésre kerültek.

Korábbi cikkünkben adtunk tájékoztatást a megépíthető magasházak, illetve toronyházak legmagasabb méretét meghatározó törvényi előírásokról. Az Étv. módosítása ugyan 90 méternél húzza meg a határt a létesíthető legmagasabb épületek esetében, azonban már ennél alacsonyabb, 65 méteres magasság felett is tervtanácsi véleményhez köti a magasba nyúló épületek építését. Az Étv. toronyházakkal kapcsolatos változásaival összhangban módosult a Tervtanácsi rendelet is, amelybe átvezették a magasházakkal kapcsolatos új előírásokat.

A 2015. április 1. napjától bekövetkezett kormányhivatali integrációt szabályozó 2015. évi VI. törvény rendelkezései nyomán módosultak a végrehajtást szabályozó kormányrendeletek. A változások érintették az állami főépítész és a területi tervtanács működését is.