A kormányzati igazgatási szünet azt jelenti, hogy egy meghatározott időszakban nem telnek az engedélyezési eljárási határidők. Az építési engedélyekhez szükséges településképi véleményeket a legtöbb esetben a települési önkormányzatok adják ki, amelyek nem kormányzati igazgatási szervek. A településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárásokra a kormányzati igazgatási szünet elrendeléséről és a kormányzati igazgatási szünetre alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról szóló 369/2022. (IX. 29.) Korm. rendeletet ezekre az eljárásokra nem lehet alkalmazni, de ettől függetlenül nagyon valószínű, hogy megálltak ezek az ügyintézések is.

A településrendezés területén új korszakot és új szabályokat jelentő 2021. évi XXXIX. törvény a településképi előírásokat is érinti. 2021. július 1. napjától a polgármester helyett a képviselő-testületnek lesz hatásköre a településképi bejelentésre és az egyéb településkép-védelmi eljárásokra, valamint a számonkérhető követelmények köre is bővült. A Településképi törvény változásai indukálják majd a végrehajtási rendeletek módosulását, sőt akár új kormányrendelet is várható a témában. Az országos jogszabályi változások miatt a helyi önkormányzati településképi rendeleteket is módosítani kell, így valamennyi település felkészülhet a jogalkotási munkára.

A településképi bejelentési eljárás, mint önkormányzati hatósági eljárás korábban is a közigazgatási eljárásokról szóló jogszabályok hatálya alá tartozott, azonban sok vitát váltott ki a szakmagyakorlók között a közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó szabályok alkalmazásának kérdése. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelettel egyértelművé vált az eljárás – Ákr. szerinti lefolytatásának – szükségessége. További változás, hogy törvényi szinten szabályozták a településkép-védelmi bírság kiszabását.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggően a Településképi törvény is módosult. A 2018. január 1-jétől hatályos rendelkezések között a településképi kötelezést érintő egyéb változásokat is találunk; például a településkép-védelmi bírság kiszabásának feltételei is módosultak. A településkép-védelmi bírságokból befolyó összegek az önkormányzat bevételét képezik.

A 2016. évi CLXXIV. törvény kiegészítette a Településképi törvényt. A változások során a településkép fokozottabb védelme érdekében a reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó előírások kerültek a törvény rendelkezései közé, ami egy új joggyakorlatot jelent, hiszen eddig a reklámhordozók kihelyezésének szabályait csak helyi rendeletek állapították meg. További lényeges és hiánypótló módosítás a szabálytalan reklámkihelyezéssel kapcsolatban kiszabható településképi bírság, merőben újszerű részletszabályainak megállapítása. Végül, de közel sem utolsó sorban a módosuló rendelkezések között a településképi rendelet megalkotására rendelkezésre álló határidő jelentősen lerövidült, ami komoly kihívást jelent az önkormányzatok számára.

A Településképi törvény (2016. évi LXXIV. törvény) hatályba lépésével módosításra kerül az Étv. is. A módosítás indoka, hogy az új törvénybe integrált településképi előírások és eszközök ne két helyen legyenek szabályozva. A jogalkotó a településképi szempontokat, szabályokat kvázi kiemelte az Építési törvényből és teljesen új törvénybe foglalta össze egységesen, egyben az Étv.-ben is átvezetésre kerültek visszautalások az új törvényre. Ezzel egy új településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézményt is hatályba lépett.

Az önkormányzat a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében kötelezési eljárást folytat le, és szükség esetén kötelezést bocsát ki. A településképi kötelezés tehát egy önkormányzati hatósági kényszerítő eszköz, melynek célja a jogszerű állapot ki, vagy visszaalakíttatása az ingatlan tulajdonosával. Az alábbi tájékoztatóból kiderül az is, hogy az önkormányzat milyen szempontok vizsgálata alapján szabhat ki településkép-védelmi bírságot.