A lakóépület bővítésének elkészültét követően hatósági bizonyítványt kell kérni. A 2024. október 1. napját követő eljárási szabályok a korábbiakhoz nagyon hasonlóak, azzal az eltéréssel, hogy már – az építésfelügyeleti hatósági hatáskör megszüntetésére tekintettel – az építésügyi hatóság adja ki a hatósági bizonyítványt.

Az egyszerű bejelentéses lakóépületek elkészültét követően az építésfelügyeleti hatóságtól hatósági bizonyítványt kell kérni, míg az építési engedélynek megfelelő épületekre az építésügyi hatóság használatbavételi engedélyt ad ki, vagy a használatbavételt tudomásul veszi. Mindhárom esetben a hatóság döntéséhez szükséges a fővállalkozó kivitelező által tett, a Kivitelezési kódex 14. §-a szerinti tartalmú nyilatkozat. A kivitelezői nyilatkozat azonban nem szokott megszületni, ha a megrendelő és a fővállalkozó kivitelező között valamilyen vita van. Ha a megrendelő szerint hibás a teljesítés, vagy a kivitelező szerint nem kapta meg a neki járó vállalkozói díjat, akkor a kivitelezői nyilatkozat a hatósági eljárásokban hiányozni fog. A Kúria a közelmúltban döntött arról, hogy a kivitelezői nyilatkozat hiányát a hatóságoknak hogyan kell értékelniük. A precedens értékű döntés valószínűleg meg fogja változtatni a hatósági és a bírósági gyakorlatot is.

Az építésügyi salátarendelet (788/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet) alapján az Eljárási kódexben jellemzően szövegpontosítások, illetve más jogszabályokban történt változások miatti átvezetések kerültek. Tartalmi változás leginkább a hatósági bizonyítvány kiállításával kapcsolatos szabályozásban történt. Az alábbi tájékoztatásban az egyes bányászati tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 825/2021. (XII. 28.) Korm. rendeletben rögzített változásokat is bemutatjuk.

Az épületek, önálló rendeltetési egységek rendeltetésmódosítása már évek óta nem volt engedélyköteles tevékenyég, és emiatt sok esetben hatósági kontroll nélkül változott az épületek rendeltetése. A jogszabályalkotó először a kereskedelmi egységek tekintetében hozta vissza a régi-új engedélyezési eljárást a rendeltetésmódosítások kapcsán, és a 2020. decemberi jogszabályváltozásokkal ismét előtérbe került a kérdés. 2021. március 1. napjával gyakorlatilag „hatósági engedély” nélkül nem lehet majd az ingatlanok rendeltetését módosítani, az új rendelkezésekhez pedig kötelezően hozzá kell majd igazítani a településképi rendeleteket is. Az új előírások érintik a polgármester által kiadható hatósági bizonyítványokra vonatkozó előírásokat is.

Az építésfelügyeleti hatóságoknak 2021. január 1. napjától már a 700/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján bevezetett új előírások alapján kell kiállítaniuk és továbbítaniuk az egyszerű bejelentéssel létesült épületek hatósági bizonyítványát. Az engedélyezési eljárásokhoz hasonlóan a lakóépületeknél is módosult a fővállalkozói kivitelezői nyilatkozat szerepe. A lakóházak építtetőit is nagy számban érintik az energetikai követelmények tekintetében bevezetett jogszabályi haladék.  

A 2020. év végi építésügyi jogszabálymódosító-csomag a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet (Településrendezési kódex) sem hagyta érintetlenül. A Településrendezési kódex 2021. január 1-jétől hatályos módosítása a polgármester által kiadható hatósági bizonyítványokra vonatkozó szabályok tekintetében tartalmaz újabb módosító rendelkezést. Az alábbi tájékoztatóban kitérünk az építésügyi hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány kibővített adattartalmára is.  

A mindennapi építésügyi hatósági joggyakorlatban számos olyan eset fordult elő, amely során egy épület meglétének igazolásához az építtető hatósági bizonyítványt kért az építésügyi hatóságtól, amely alapján az épületet így feltüntethették az ingatlannyilvántartásban. Ez a helyzet sok esetben okozott problémát a semmilyen engedéllyel nem rendelkező, tíz évnél régebben befejezett vagy használatba vett épületek kapcsán, tekintettel arra, hogy nem voltak egyértelműek ezen jogi esetre vonatkozó konkrét előírások az Eljárási kódexben. Régi adósságát rótta le a jogalkotó, amikor a tíz évnél régebben fennálló épületre vonatkozó hatósági bizonyítvány előírásait pontosította.

Az Illetéktörvény módosítását követően nem alakult ki egységes joggyakorlat az építésügyi hatósági eljárásokban kiállított hatósági bizonyítványok illetékével kapcsolatosan. A Miniszterelnökség egyeztetett a Nemzetgazdasági Minisztériummal, és az egyeztetés eredményéképpen megszületett tájékoztató alapján módosítani kellett az Építésijog.hu tájékoztatóját is. A jogalkotói értelmezésre tekintettel az alábbiakban - áttekintő táblázat segítségével - közzétesszük az alkalmazandó illeték mértékeket. Indokoltnak tartottuk a használatbavételi eljárás illetékének áttekintését is.

A közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó egyes illetékek és díjak megszüntetéséről szóló 2017. évi II. törvény a cégalapítások és az állampolgári ügyintézések adminisztratív terheinek csökkentése mellett csökkentett, vagy eltörölt több építésügyi és építésfelügyeleti illetéket is. Magánszemélyek ingyen juthatnak hozzá évente két darab nem hiteles tulajdoni laphoz.

Az egyszerű bejelentés építésügybe történő bevezetésekor már szinte tudni lehetett, hogy az egyéb vonatkozó építésügyi előírások, jogszabályok ismét komolyabb változásoknak néznek elébe. A indok egészen „egyszerűen” az egyszerű bejelentés kapcsán felmerülő jogharmonizáció megteremtése a különböző rendeletek között. Az Eljárási kódexben is jelentős változások következtek be.

Az épület befejezése után a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni a kormányrendeletben kijelölt szervtől, és elképzelhető, hogy ez a szerv nem az építésügyi hatóság lesz. Érdekessége a szabályozásnak, hogy a hatósági bizonyítvány díja attól függ, hogy mikor fejeződik be a kivitelezés.  

A Kormány által 2015. december 14. napján benyújtott, és az Országgyűlés által már másnap elfogadott törvénymódosítás jó hír az építőiparnak, hiszen az új lakások általános forgalmi adóját 5 %-ra csökkentették. A törvényjavaslat azonban az áfa mellett az Étv-t is módosítja, ami pánikot váltott ki az építész társadalomban. A pánik nem indokolt – a címben feltett kérdésekre a válasz: NEM, nem azt építünk, amit csak akarunk –, a jogszabályokat ezután is be kell tartani, terveket továbbra is készíteni kell, de kockázatokat rejhet magában az új szabályozás. Összefoglaltuk, hogy az Építési törvény módosításában milyen kockázatokat látunk, és milyen érdemi javaslataink vannak a korrigálására. Cikkünk a törvényjavaslat sorsát követve folyamatosan frissül, az "Utolsó frissítés" dátuma alapján követhető a tartalom változása. A cikkben már közzétettük a 2016. január 16-ától alkalmazandó "szankciót" is, amelyet a három éven belül be nem fejezett épületekre kell fizetni. A törvény (2015. évi CCXII. törvény) a Magyar Közlöny 197. számában, míg a kapcsolódó kormányrendelet (456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet) a 206. számban jelent meg. Az új kormányrendelet által beiktatott Eljárási kódex úgy is értelmezhető, hogy a HÉSZ előírásainak betartatása - az Étv. 13. § (2) bekezdése ellenére - követelhető (lásd: 3.2. pont).