Az alábbi ügyben négyemeletes épület létesült, földszintes épületre tervezett alappal. A kérdés az volt, hogy a biztosító kifizeti-e a visszabontási és az újraépítési költségeket.

A megtörtént esetben tervező felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezett. Az ügyben egy felesleges pillér volt egy társasház statikai tervén.

2019. október 24. napi hatállyal módosult a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet, amely az esetek döntő többségében kivezette a felelősségbiztosítási kötelezettséget. Véleményem szerint ez hiba volt, és a leginkább veszélyeztetett építtetői kört, a természetes személyként lakóházat építtetőket fosztja meg egy biztosítéktól. Valószínűleg az autótulajdonosok is örülnének annak, ha a kötelező felelősségbiztosítást nem kellene fizetniük, kérdés, mit gondolnának erről a változásról, ha náluk keletkezen kár.

A 244/2019. (X. 22.) Korm. rendelet hatályba lépését követő napon a Magyar Mérnöki Kamara állásfoglalást adott ki, amelyből kiderült, hogy az egyszerű bejelentés intézményének felülvizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló jogszabályt a kamarával nem egyeztették. A Magyar Mérnöki Kamara – téves számmal – felhívja a figyelmet egy pár hónappal korábban kiadott kormányhatározatra is. 2019. október 28. napján a Magyar Építész Kamara is kiadott egy állásfoglalást.

A bevezetése eltelt több mint két év elteltével már minden kivitelező számára ismert, hogy az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületek esetében a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet kötelező felelősségbiztosítást ír elő a fővállalkozó kivitelezőknek (és az építész tervezőknek). Egy közelmúltban kiadott Miniszterelnökségi állásfoglalás alapján is megerősítést nyert, hogy különösen az építtetőknek projekt alapú biztosítást érdemes megkövetelniük.  

A Kormány az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületek esetében már bevezetett felelősségbiztosítási kötelezettséghez hasonlót írt elő a villanyszerelők tekintetében is. 2017. szeptember 1-jétől a felelősségbiztosítási kötelezettség azonban nem érint minden villanyszerelőt. Az alábbiakban egyebek mellett kitérünk arra, hogy mire nyújt fedezetet a villanyszerelők felelősségbiztosítása, és nagyságrendileg mennyibe kerül.

A megtörtént esetben mind a tervező, mind a kivitelező cég rendelkezett felelősségbiztosítással annak ellenére, hogy jogszabályi kötelezettség a biztosítás megkötésére nem állt fent, mert nem egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó tevékenységet végeztek az eset szereplői. Egy csarnok padlójának kialakítása kapcsán alakult ki a vita arról, hogy tervezői vagy kivitelezői hiba-e a nem vitatottan nem megfelelő aljzatbeton.

Az alábbi megtörtént esetben nem megfelelően lett megtervezve a fűtési rendszer: alulméretezett lett. A legfontosabb kérdés az volt, hogy káresemény vagy biztosítási esemény-e a tervezői hiba. A tervező felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezett.

A 220/2017. (VII. 31.) Korm. rendelet szigorította a vízszerelők tevékenységére vonatkozó előírásokat. A 2017. szeptember 1. napjától felelősségbiztosítási kötelezettséget írtak elő, valamint bizonyos tevékenységeket csak a megfelelő képesítéssel és gyakorlattal rendelkező, valamint hatósági nyilvántartásban szereplő szakemberek végezhetnek. A hatóság akár meg is tilthatja a szakember tevékenységének végzését. Az alábbi tájékoztatóból megismerhetők a hatósági bejelentés részletes szabályai is.

A 219/2017. (VII. 31.) Korm. rendelet szigorította a villanyszerelők tevékenységére vonatkozó előírásokat. 2017. szeptember 1-jétől felelősségbiztosítási kötelezettséget írtak elő, valamint bizonyos tevékenységeket csak a megfelelő képesítéssel rendelkező és hatósági nyilvántartásban szereplő szakemberek végezhetnek. A hatóság akár meg is tilthatja a szakember tevékenységének végzését. Az alábbi tájékoztatóból megismerhetők a hatósági bejelentés részletes szabályai is.