A koronavírus járvány miatti veszélyhelyzeti jogrendben 2020. december 30-ától jelentősen bővült az egyszerű bejelentéssel létesíthető lakóépületek köre, hiszen már 1000 négyzetméter összes hasznos alapterületű és legfeljebb hat lakásos épületet is meg lehet valósítani. A Kormány azonban a nagyobb beruházás lehetőségét szigorúbb követelmények mellett teszi lehetővé, ezért elképzelhető, hogy a beruházók mégis inkább az építési engedélyt fogják választani. A tervezői művezetés szabályait és a kivitelezési dokumentáció szükségességét is eltérően kell ezeknél az építkezéseknél alkalmazni. A jogszabály tartalmaz egy új, kötelező bontási esetet is, amit viszont minden egyszerű bejelentésnél el kell rendelnie a hatóságnak. A jelen összefoglalóban bemutatott előírásokat a hatálybalépésüktől, 2022. június 30-ig kell alkalmazni.

2016-os bevezetése óta az egyszerű bejelentés szabályrendszere számtalan jelentős változáson esett át. Abban következetes volt a jogalkotó, hogy a lakóépületek közül is csak a kisebb építkezésekre, vagy a természetes személyek saját lakóházainak építésére tette lehetővé az építési engedélyezési eljárás helyett az előzetes hatósági eljárás nélküli beruházást. A 2020 őszén elrendelt veszélyhelyzeti jogrendben ez a keret is jelentősen kitágult: 2020. december 30-tól a veszélyhelyzet megszűnéséig sokkal több lakóépület létesülhet egyszerű bejelentéssel. A nagyobb épületek egyszerű bejelentéssel történő építési szándékát mérsékelheti, hogy a veszélyhelyzeti előírások több szigorítást is tartalmaznak. A jelen összefoglalóban bemutatott előírásokat a hatálybalépésüktől 2022. június 30-ig megkezdett egyszerű bejelentéses beruházásokra lehet alkalmazni.

Az egyszerű bejelentésre főszabály szerint azon előírásokat kell alkalmazni, amelyek a bejelentés időpontjában voltak hatályosak. Jelen tájékoztató a 2019. október 24. napját követően megtett bejelentésekre vonatkozó előírásokat tartalmazza.

Az egyszerű bejelentés intézményének felülvizsgálatával összefüggésben 2019. október 24-étől hatályos rendelkezések egyik legmeglepőbb szabálya, hogy ha az egyszerű bejelentés a magánszemély építtető saját lakhatásának biztosítása céljából valósul meg, akkor az építési tevékenység építési napló vezetése nélkül történhet. Nagyon fontos azonban felhívnunk arra a figyelmet, hogy az építési napló vezetése és az építési napló készenlétbe helyezése nem ugyanaz a fogalom.

A válasz elég egyszerű, kivitelezési dokumentáció alapján. Az egyszerű bejelentésre vonatkozó 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet (Egyszerű bejelentési rendelet) 2019. október 24-én hatályba lépett változtatása megint bizonytalanságot okozott a tervezők körében. A cikksorozat első részében azt járjuk körül, hogy mi tekinthető az egyszerű bejelentés esetében kivitelezési dokumentációnak, a második részben pedig összefoglaljuk, hogy mire terjed ki a tervező felelőssége az egyszerű bejelentések esetében készítendő dokumentáció vonatkozásában.

A válasz elég egyszerű, kivitelezési dokumentáció alapján. Az egyszerű bejelentésre vonatkozó 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet (Egyszerű bejelentési rendelet) 2019. október 24-én hatályba lépett változtatása megint bizonytalanságot okozott a tervezők körében. A cikksorozat első részében azt járjuk körül, hogy mi tekinthető az egyszerű bejelentés esetében kivitelezési dokumentációnak, a második részben pedig összefoglaljuk, hogy mire terjed ki a tervező felelőssége az egyszerű bejelentések esetében készítendő dokumentáció vonatkozásában.

A 244/2019. (X. 22.) Korm. rendelet hatályba lépését követő napon a Magyar Mérnöki Kamara állásfoglalást adott ki, amelyből kiderült, hogy az egyszerű bejelentés intézményének felülvizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló jogszabályt a kamarával nem egyeztették. A Magyar Mérnöki Kamara – téves számmal – felhívja a figyelmet egy pár hónappal korábban kiadott kormányhatározatra is. 2019. október 28. napján a Magyar Építész Kamara is kiadott egy állásfoglalást.

Az építésügy szereplői részére már maga a kérdés is fura lehet: már hogyan lehetne a kivitelezés legfontosabb dokumentuma nélkül új lakóházat építeni. Az egyszerű bejelentés esetében azonban ez bekövetkezett, és a 2016 óta élő jogintézmény már szinte megszokott módosításai között sajnos nem ez az egyetlen, elsőre meghökkentő új szabály.

Az egyszerű bejelentés jogintézményének 2016. évi bevezetése óta számtalan bizonytalan pontja volt, amelyeket a jogalkotó folyamatosan próbált rendezni, ennek köszönhetően több alkalommal is változtak az előírások. A 2019. október 22-én kihirdetett, és október 24-én hatályba is lépett kormányrendelet - nyolc jogszabályt érintve - teljesen átalakította az eddig ismert szabályokat. Az építésügy minden szereplőjének újra kell tanulnia mindazt, amit az egyszerű bejelentés kapcsán eddig elsajátított. Az Építésijog.hu portálon folyamatosan tesszük közzé a kapcsolódó tájékoztatókat.

Az egyszerű bejelentés szabályai - a 2016. januári bevezetését követő bő egy év alatt - öt alkalommal módosultak jelentősen, de azt követően nem volt érdemi változás. A legutóbbi, 2017. áprilisi változást követően viszont 2019. júliusi és szeptemberi hatállyal is találkozhatunk új rendelkezésekkel. Ismét bővítették a „csonka HÉSZ” rendelkezéseit, és további módosítások várhatók.

Az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének, bővítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kérelemre az építésfelügyeleti hatóság állítja ki, és tölti fel az elektronikus építési naplóba. A joggyakorlat számtalan kérdést vetett fel, és az építésfelügyeleti hatóságok eljárása is jelentősen különbözött, akár egy megyén belül is. A bizonytalanságok megszüntetése érdekében egészült ki az Egyszerű bejelentési rendelet (155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet). A jogszabályban egyértelművé vált, hogy az egyszerű bejelentés után engedéllyel folytatódó beruházásnál hogyan kell az építési naplót vezetni.