2021 januárjától megszűnt az engedély hatályának meghosszabbítási lehetősége. A változáskor már meglévő engedéllyel építkezők generálisan az eredeti engedélyhez képest egy-egy év további határidőt kaptak az építkezés befejezéséhez, de bizonyos tekintetben szigorodott is a használatbavétel előtti kivitelezés feltétele. A jogalkotó 2022 februárjában további határidőt adott arra, hogy minden építtető be tudja fejezni az építési engedélye alapján a beruházását.

Az engedély hatálya azért lényeges, mert ezen időtartam alatt végezhető építési engedélyhez kötött építési tevékenység. A kihirdetett veszélyhelyzet alatt több alkalommal is érintette a jogalkotó az építési engedélyek hatályát, és 2021-től radikális változást léptetett életbe ezen a területen: megszüntette az engedély hatályának meghosszabbítási lehetőségét. Egy teljesen új szabályrendszert kell megismerni az építtetőknek, úgy, hogy már a korábban kiadott valamennyi építési engedélyhez kapcsolódó jogosultság is változik. A meglévő engedéllyel építkezők generálisan az eredeti engedélyhez képest egy-egy év további határidőt kaptak az építkezés befejezéséhez, de bizonyos tekintetben szigorodott a használatbavétel előtti kivitelezés feltétele.

A Covid-19 okozta járványhelyzet miatt 2020 tavaszán elrendelt veszélyhelyzeti jogrendben a Kormány számos jogalkotási eredménye a veszélyhelyzet megszűntével hatályát vesztette volna. A jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelményével összhangban szükséges volt szabályozási átmenetekről is gondoskodnia a jogalkotónak, amely az építésügyi, építésfelügyeleti, településfejlesztési, településrendezési, településkép-védelmi és örökségvédelmi eljárásokat is érintette.

A Kormány speciális rendelkezéseket fogadott el az építési engedélyek hatálya kapcsán. Az előírásokat úgy módosították, hogy a 2020. április 23-a és a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belüli időtartam helyett már a veszélyhelyzet kihirdetésétől lejáró engedélyekre is alkalmazható az automatikus hatályhosszabbítás, és kitolták a kedvezmény alkalmazhatóságának időtartamát is. Fontos, hogy ez a szabály csak az engedélyek hatályára vonatkozik, de például az energetikai követelmények, vagy éppen a telekvásárláshoz kapcsolódó illetékmentesség határidejét nem érinti.

A koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzetet az építésügyi hatósági eljárásokat, illetve az engedélyekben foglalt jogosultságokat is érintik. A Kormány speciális rendelkezéseket fogadott el az építési engedélyek hatálya kapcsán, illetve könnyített az egészségügyi épületekben alkalmazandó OTÉK rendelkezések tekintetében. A Kormány döntött arról is, hogy személyes megjelenést igénylő eljárási cselekményt, így különösen helyszíni szemlét csak indokolt esetben kell tartani.

A 13/2019. (II. 11.) Korm. rendelet olyan jogszabály-módosításokat is tartalmaz, amelyek rendezni hívatottak az építésügyben évek óta gyakorlati dilemmát jelentő jogalkalmazási kérdéseket. Az Eljárási kódexben rögzített változásokkal több tájékoztatóban is foglalkozunk. Az alábbiakban az engedély hatályának meghosszabbítására és a településképi véleményre vonatkozó új szabályokat mutatjuk be.

A Kormány - az energiahatékonyságot célzó rendelkezések mellett - a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (Eljárási kódex) az építési engedély hatályának meghosszabbítására vonatkozó eljárásában is módosításokat hajtott végre. A változások valószínűleg az Eljárási kódex hatályba lépését követően leszűrt gyakorlati tapasztalatok miatt volt szükség. Az egyik legjelentősebb módosítás, hogy 2016. január 1. napjától az építési engedély hatályát már két alkalommal lehet meghosszabbítani. Jelen összeállításban gyakorlati példákon mutatjuk be, hogy mi az új szabályozás jelentősége.