Csaknem 10 hónappal a legtöbb építésügyi, településrendezési, illetve telekalakítási jogszabálymódosítás és az új Eljárási kódex 2024. október 1-jei hatálybalépése után, és alig 2 hónappal a TÉKA 2025. július 1-től kezdődött alkalmazását követően, a szaktárca által előkészített „finomhangolások” jelentek meg a Magyar Közlönyben 2025. augusztus 25-én. Amint a módosító rendeletcsomag preambuluma is leszögezi, a rendelet célja egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek olyan tartalmú módosítása, amely a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) alapvető szabályainak alkalmazását elősegíti, a településrendezési és építési követelményeknek az alkalmazását a különféle eljárásokban azonos szempontok szerint megköveteli, az építésügyi szakterületen használt fogalmakat egyértelművé, a településtervek készítésének és az építésügyi hatósági eljárásoknak a folyamatát átláthatóbbá teszi. A cikksorozat 1. részében a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet és a Településrendezési kódex (419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet) módosításait mutatjuk be. A cikkből egyebek mellett kiderül, hogy mi a határideje a településképi véleménnyel kapcsolatos kifogás elbírálásának.

Az építtetők az engedélyezési eljárásokat megelőzően találkozhatnak a szakmai tanácsadó testületként eljáró tervtanácsokkal. A három szinten működő építészeti tervtanácsok mellett a vármegyei (fővárosi) kormányhivatalokban működhetnek településrendezési tervtanácsok is, amelyeknek a településtervi előírások megalkotása során van szerepe (miután azonban ezek megkeresése – az építészeti tervtanácsokétól eltérően – teljes mértékben önkéntes, a gyakorlatban alig üléseznek). Az építészeti tervtanácsok három szintje: az Országos Építészeti Tervtanács, a területi építészeti tervtanácsok és a helyi építészeti tervtanácsok. 2024. október 1-től előfordulhat az is, hogy egy tervet – szélső esetben – mindhárom szinten véleményeznek. A cikksorozat negyedik részében az építészeti tervtanácsok üléseire és a tervtanácsi véleményre vonatkozó részletes szabályokat ismerheti meg, valamint azt is körüljárjuk, hogy milyen jogorvoslati lehetőségek vannak a tervtanácsi véleménnyel szemben. A cikk az alábbi kérdésekre is választ ad: Az építésügyi hatóságoknak kötelező-e figyelembe venni a tervtanács véleményét? Meg lehet-e tagadni az engedély kiadását, ha a tervtanács elfogadta a tervet?

A 2020. decemberi építésügyi változások között találhatunk egy olyan apró, de mégis nagy jelentőségű módosítást, amely minden építésügyi engedélyezési eljárást érinti. A kihirdetett veszélyhelyzet alatt hatályba lépő új, egyszerűsítést célzó jogszabálymódosítások mellett a Kormány az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 700/2020. (XII. 29.) Korm. rendeletben a településképi vélemények engedélyezési hatóságok által történő értékelésének előírásait is átalakította.  

Az elmúlt hónapokban hatályba lépett új jogszabálymódosításokkal a Kormány jelentősen átszervezte az építésügyi hatóságok rendszerét. Az évekkel ezelőtt elkezdődött építésügyi rendszer egyszerűsítése és átszervezése 2020. március 1. napjával végéhez ért a jegyzői építésügyi hatóságok megszüntetésével. Az eljárásjogi új szabályok a területrendezésre és tervtanácsi eljárásokra vonatkozó jogszabályokban is átvezetésre kerültek.

A 13/2019. (II. 11.) Korm. rendelet olyan jogszabály-módosításokat is tartalmaz, amelyek rendezni hívatottak az építésügyben évek óta gyakorlati dilemmát jelentő jogalkalmazási kérdéseket. Az Eljárási kódexben rögzített változásokkal több tájékoztatóban is foglalkozunk. Az alábbiakban az engedély hatályának meghosszabbítására és a településképi véleményre vonatkozó új szabályokat mutatjuk be.

Az Építési törvény 2018. júliusi kiegészítése - a toronyházak létesítési feltételei mellett - a törvényi alapjait is megteremtette annak, hogy a településrendezési eszközök megalkotására vonatkozó határidő is módosuljon. A 2012. augusztus 6-i OTÉK szerinti módosíthatóság határideje azonban nem változott. Az új előírásokat átvezették a Településrendezési kódex (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) szövegébe.

A 16/20018. (II. 13.) Korm. rendelet módosította a Településrendezési kódexet (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet). A módosítások nagy része olyan pontosítás vagy javítás, amely a településképi követelmények értelmezésével és szabályozásával kapcsolatban megkönnyítheti a rendeletalkotók, főépítészek munkáját. A jogszabály egyebek mellett már rögzíti azt is, hogy a főépítész és a polgármester döntésének ellentmondása esetén milyen településképi vélemény hozható.

Sajátos megoldást választott Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata arra, hogy a 2016. január 1. napjától hatályos Építési törvény rendelkezéseivel szemben megpróbálja a településkép védelmének szempontjait érvényesíteni. A településkép-védelmi adóról szóló önkormányzati rendelet a III. kerület honlapján már megtalálható, de csak 2016. április 1. napjától kell alkalmazni. A médai a januári tervezetet giccsadóként mutatta be, és ez a meghatározás a képviselő-testületi előterjesztésben változatlanul megtalálható.

2015. április 1. napjától a kormányhivatali integrációhoz kapcsolódó változások mellett egyéb, érdemi építésügyi változásokat is történtek. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (Eljárási kódex) egyebek mellett a liftek engedélyezése, az építésügyi szolgáltatás előírásai, az ügyféli kör meghatározása és a településképi vélemény jogorvoslati eljárásának szabálya is módosult.