Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet 2023. november elsején lép hatályba az új követelményekkel együtt. Ez azt jelenti, hogy a 2023. november 1. utáni hatályú engedélyekre vagy egyszerű bejelentésű új épületekre már az új követelmények vonatkoznak, és a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet hatályát veszti. Az alábbi cikkben levezetjük, hogy miért javasoljuk, hogy a 2023. november 1. határnap legyen eltolva 2024. június 30-ra, amely így a Közel nulla energiaigény határnapjával is megegyezne.

Az érintettek 2014 óta tudhatták, hogy 2021-től már csak közel nulla energiaigényű épületre kaphatnak használatbavételi engedélyt, tudomásulvételt. Az energiatakarékos épületek létesítése az építtetők mellett mindenkinek az érdeke, hiszen a klímaválság miatt a minél kisebb energiafelhasználású épületekre lenne szükség. Az energiahatékonyság szempontját egyáltalán nem veszi figyelembe az a legújabb jogszabálymódosítás, ami – többszöri haladékot követően – 2024 júniusáig teszi lehetővé az energetikai szempontból korszerűtlenebb lakóházak és egyéb épületek használatba vételét. A változásnak viszont örülhetnek azok a tulajdonosok, akik nem a közel nulla energetikai követelménynek megfelelően építkeztek, így valószínűleg több beruházást sikerül befejezni a megemelkedett költségek mellett is. A tájékoztatónk 2022.09.21-i frissítésből már megismerhető a 7/2006. TNM rendelet módosítása és annak hivatalos indokolása is. A cikkünkben összehasonlítással igyekszünk a közel nulla követelmény teljesítése mellett érvelni, hogy ha van rá anyagi lehetőségük, inkább ezt válasszák az építtetők.

Új definíciók jelentek meg a 2021.01.01-től hatályos épületenergetikai változáscsomagban. Olyan alapfogalmakkal bővült az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendelet, mint például kazán, fűtési rendszer, hőszivattyú, elektromos töltőpont. A korábbi „épületgépészeti rendszer” kibővült és új megnevezéssel „épülettechnikai rendszer” lett.

2020. decemberének utolsó napjaiban több ITM rendelet és kormányrendelet tartalmazott épületenergetika témájú módosítást. A jogszabályváltozások nem csak a közel nulla követelmények alkalmazásának határidejét módosították, de számos érdemi változást is eredményeztek az energetikai követelmények rendszerében. Az új előírások meglehetősen eltérő tematikája, és terjedelme miatt cikksorozatban ismertetjük a változásokat az Építésijog.hu oldalon. A folyamatosan megjelenő tájékoztatók elérhetők lesznek az alábbi összefoglaló anyagban elhelyezett linkeken keresztül.  

Oldalunkon írtunk már az öt lépcsőben szigorodó energetikai követelményekről, de most kiemeljük, hogy mi vonatkozik a 2021-től használatba vett minden új épületre. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert a közel nulla energiaigényű (KNE) épületre vonatkozó 6 fő követelmény a vonatkozó rendeletben több helyen elszórva található meg, ami megnehezíti azt, hogy egységben lássuk az új előírásokat. Az átláthatóság kedvéért az alábbi tájékoztatónkban csak az új épületre vonatkozó követelményekkel foglalkozunk, tehát nem térünk ki a meglévő épület felújítására vagy bővítésére.

2015 és 2021 között öt fokozatban szigorodnak az épületenergetikai követelmények. 2021. január 1-től minden új épület esetén minimum 25% megújuló energia részarányt kell biztosítani, ami sok esetben kihívás elé állítja a tervezőcsapatot. A megújuló energia biztosításának egyik eszköze a távfűtés lehet, ahol erre lehetőség van. A jogszabály hosszabb távú felülvizsgálatát megelőzve a távhő jelenlegi szabályozási hátrányának feloldására a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 2019. november 29-én módosult.

2015 és 2021 között öt fokozatban szigorodnak az épületenergetikai követelmények. A költségoptimalizált és a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó előírásoknak való megfelelés viszont nem biztosítható minden esetben. Eddig csak a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendeletben meghatározott kivételek esetén és a műemlékekre nem vonatkozott az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet, de egy őszi módosítással felmentést kaptak az állatkerti épületek is.

A családi házaknál használt építési technológiák és épületgépészeti megoldások gyors változása miatt a házvásárlás előtt állók számára nem kevés idő és energia képbe kerülni a számukra legmegfelelőbb megoldásról. Az ő feladatukat szeretnénk megkönnyíteni néhány általunk fontosnak tartott szempont kiemelésével.

2015 és 2021 között öt fokozatban szigorodnak az épületenergetikai követelmények. 2021. január 1-től minden új épület esetén minimum 25% megújulóenergia-részarányt kell biztosítani, ami sok esetben kihívás elé állítja a tervezőket. A megújuló energia biztosításának egyik eszköze volt a passzív szoláris nyereség beszámítása. A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 2019. novemberi módosítása miatt azonban ezt a módszert a továbbiakban nem használhatjuk a megújulóenergia-részarány biztosítására.

2015 és 2021 között öt fokozatban szigorodnak az épületenergetikai követelmények. A közel nulla energiaigényű épületek felé vezető úton utolsó előtti lépcső a hatóságok használatára szánt vagy hatóságok tulajdonában álló épületekre bevezetett szigorítás. A hatósági épületekre vonatkozó energetikai előírásoknak való megfelelést nehezíti, hogy a hatóság fogalma nincs egyértelműen definiálva a vonatkozó rendeletekben. Ezért arra vállalkoztunk, hogy három független forrás alapján körbejárjuk, hogy mely új épületekre kötelező a KNE követelményszint a 2019. január 1-től 2020. december 31-ig tartó időszakban.

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet több ponton is módosult 2018. március 13-i hatállyal. Megszűnt a határoló-szerkezetekre vonatkozó közvetlen követelmény egyes meghatározott mezőgazdasági, műhely és technológiai épületek esetén, például az ipari padló csökkentett követelmények mellett alakítható ki. Ezen kívül hatályon kívül helyezték az Alap követelményszintet: épületet tervezni 2018. január 1. után már csak a szigorúbban költségoptimalizált, vagy a közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje szerint lehet.