Dr. Bándi Gyula, az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékek érdekeinek védelméért felelős helyettese, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény végrehajtási rendeleteinek hatályba lépése, az új részletszabályok megjelenése kapcsán két olyan elemet vizsgált meg részletesen, melyekkel kapcsolatban már korábban is számos aggály merül fel. A figyelemfelhívás az ügyféli kör szabályozására és az ÉTDR általános tájékoztatási felületének megszüntetésére terjed ki.

2024. augusztus 16-ától hatályos az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítása. A sajtóban több helyen is megjelent, hogy a jogszabály hatályba lépésével megszűnt az ÉTDR 2013 óta létező általános tájékoztatási felülete, de ezt összemosták egyéb olyan változással, amelyek az egyéb ügyféli jogokat érintettek, és az ÉTDR általános tájékoztatási felületén megjelent információkhoz semmilyen köze nem volt. Az biztos, hogy az ÉTDR általános tájékoztatási felületének megszüntetésével a beruházások érintettjei egy fontos, és pótolhatatlan kapaszkodót veszítettek el.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) egyik 2024. október 1-jén hatályba lépett előírása rögzíti, hogy az épület belső kialakítására vonatkozó tervekbe kizárólag az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa és haszonélvezője tekinthet bele. A jogalkotó ennek a rendelkezésnek az alkalmazását előrehozta, és már 2024. május 18-át követően életbe lépett az ügyféli jogokat is korlátozó előírás. A cikk címében feltett kérdésre az előző mondatban már meg is adtuk a választ, de fontosnak tartjuk áttekinteni, hogy ez a változás miben érintheti az engedélyezési eljárások kapcsán az ügyfelek jogérvényesítését, vagy éppen a szakértői munkát.

2024. április 18-án jelent meg a kormany.hu oldalon az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításának tervezete. A jogszabály hatályba lépésével megszűnne az ÉTDR 2013 óta létező általános tájékoztatási felülete, és jelentősen korlátoznák az építésügyi engedélyezési eljárásokba az ügyfelek személyét és jogosultságaikat is. Az új jogszabállyal az ügyfél-hatóság közötti azon vita is lezárul, hogy az ügyfelek ÉTDR-en keresztül hozzáférhetnek-e az engedélyezési eljárás irataihoz.

Az utóbbi pár napban nagy publicitást kapott egy balatoni lakóépület építése. Érdekessége az ügynek, hogy egy 2018. évi kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította egy szállodafejlesztést, és egyedi építési paramétereket biztosított az ingatlanra. Pár nappal az építési engedély kiadását követően a jogszabályból törölték az ingatlant, a jogszabályváltozás azonban nem akadályozta volna az építkezést, hiszen az építési engedély már véglegessé vált. Az események gyorsan követték egymást, és a Miniszterelnökség is belépett az ügybe. A rendkívül tanulságos ügy kapcsán összefoglaltuk azt is, hogy milyen hivatalos forrásokból lehet tájékozódni, ha meg szeretnénk ismerni egy beruházás részleteit. Egy Kedves Olvasónk hívta fel a figyelmünket, hogy félrevezető, ha szállodaként hivatkozunk a tervezett épületre: az igaz, hogy szállodafejlesztésre jelölte ki a Kormány az ingatlant, de arra végül egy 92 lakásos lakóépület létesült volna.