Csaknem 10 hónappal a legtöbb építésügyi, településrendezési, illetve telekalakítási jogszabálymódosítás és az új Eljárási kódex 2024. október 1-jei hatálybalépése után, és alig 2 hónappal a TÉKA 2025. július 1-től kezdődött alkalmazását követően, a szaktárca által előkészített „finomhangolások” jelentek meg a Magyar Közlönyben 2025. augusztus 25-én. Amint a módosító rendeletcsomag preambuluma is leszögezi, a rendelet célja egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek olyan tartalmú módosítása, amely a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) alapvető szabályainak alkalmazását elősegíti, a településrendezési és építési követelményeknek az alkalmazását a különféle eljárásokban azonos szempontok szerint megköveteli, az építésügyi szakterületen használt fogalmakat egyértelművé, a településtervek készítésének és az építésügyi hatósági eljárásoknak a folyamatát átláthatóbbá teszi. Az „Összefoglaló tájékoztató egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek 2025. augusztus 25-én kihirdetett módosításáról” című cikksorozat 2. részében a Szakmagyakorlási kódex (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet) módosításait mutatjuk be. Az Eljárási kódex és a Kivitelezési kódex már egységesen tartalmazza a rehabilitációs környezettervezés területén gyakorlott címmel rendelkező szakmagyakorló bevonásának előírásait.

A beruházáslebonyolító 2014. január 1-jétől kikerült a Kivitelezési kódexből, ezért a beruházási tanácsadó meghatározása is módosult. A jogszabály viszont a beruházáslebonyolítói feladatkör törlése során megfeledkezett arról, hogy a korábbi három feladatkör helyett már csak két feladatkör együttes ellátását jelenti a beruházási tanácsadó tisztsége.

A beruházáslebonyolító feladatait és felelősségét a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályaiból, illetve magából a szerződésből állapíthatjuk meg. Korábban elsődlegesen a Kivitelezési kódex tartalmazta a bonyolítóra vonatkozó előírásokat, azonban 2014. január 1-jét követően a beruházáslebonyolítók a Kivitelezési kódexben már nem jelennek meg. Jelenleg a beruházáslebonyolítónak se a feladata, se a felelőssége sincs már az építésügyi jogszabályi szinten meghatározva. Valószínűsíthető, hogy – ellentétes folyamatok bekövetkezése hiányában – rövid időn belül maga az elnevezés is eltűnik majd. Az alábbiakban a 2013. december 31-jéig hatályos szabályozást ismerhetik meg.