A kihirdetett veszélyhelyzet esetében a kivitelezési szabályok is eltérők az általánosan alkalmazandó rendelkezésekhez képest. A kivitelezésre néhány körülmény vonatkozásában az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelettől eltérő szabályok alkalmazandók.

A kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával, építmények, építményszerkezetek veszélyes állapotának megszüntetésével, megelőzésével összefüggő kivételes építési követelményeket, engedélyezési, tudomásulvételi és kötelezési eljárási szabályokat, a tervdokumentáció tartalmi követelményeit, a kivételes tervellenőrzési, tervpályázati és tervtanácsi szabályokat, továbbá az építőipari kivitelezési tevékenység eltérő szabályait a kormány külön rendeletben határozza meg [1997. évi LXXVIII. tv. 62. § (1) bek. 10. pont].

A Kormány az árvízi helyzetre tekintettel a Duna több szakaszát érintő megyékre, településekre és budapesti kerületekre veszélyhelyzetet hirdetett ki. A veszélyhelyzet kihirdetése következtében alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket és a kapcsolódó speciális építésügyi hatósági rendelkezéseket próbáltuk meg összefoglalni. Kérdéses az is, hogy melyik építésügyi hatóság jár el ezekben az ügyekben. A Kormány a veszélyhelyzet időtartamát és területét is módosította.

Az Eljárási kódex veszélyhelyzetben végzett építési tevékenységekre speciális előírásokat állapít meg. Az építésügyi hatóság veszélyhelyzet esetén fennmaradási engedélyezési eljárás és – ami az építtetők számára még fontosabb – építésügyi bírság kiszabása nélkül „engedélyezi” a már elkészült bontásokat, karbantartásokat. A tudomásulvételi eljárás nem csak a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzetek esetében kezdeményezhető.