A Kivitelezési kódex előírása alapján egyes építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek csak kivitelezési dokumentáció alapján végezhetőek. Kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha az épület, építmény meghaladja a 300 m2 szintterület, három építményszinttel rendelkező, vagy 1000 m3 bruttó térfogatú. Ezen túlmenően tartószerkezeti kivitelezési dokumentációt is kell készíteni a Kivitelezési kódexben meghatározott feltételek esetén. 2014. március 15-i hatállyal történő jogszabály módosítással ezek a feltételek megváltoztak.

A Kormány döntése értelmében 2014. február 20. napját követően megkezdett tervpályázatokhoz az egyes pályaművek akár elektronikusan is benyújthatók. A tervpályázat elektronikus eljárásainak szabályait a 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet kiegészítésében találhatjuk meg.

A Kormány a tervpályázati eljárás szabályait is jelentősen módosította, azonban az új eljárási szabályok – amelyek közül kiemelést érdemel a szakmai titkár tisztségének megszüntetése és a bírálóbizottsági tagok létszámának új meghatározása – csak 2014. február 20-át követően hatályosak. A tervpályázaton résztvevők mindenképpen tanulmányozzák át a változásokat, mivel szinte nincs az eljárásnak olyan része, amely ne módosult volna. Az új előírásokat a 2014. február 20-át követően megkezdett tervpályázati eljárásokra kell alkalmazni [305/2011. (XII. 23.) Korm. rend. 27/A. § (2) bek.; 36/2014. (II. 19.) Korm. rend. 9. §]. Az Építésijog.hu Előfizetői által elérhető tanulmányunk 14 alpontban foglalja össze az új vagy módosított rendelkezéseket, illetve a 15. alpontban jelezzük az új Ptk. bevezetése miatti pontosításokat is.

A településrendezési szakértői tevékenységre vonatkozó rendelkezések eltérnek a településrendezési tervezési tevékenység feltételeitől. A településrendezési szakértőkre speciális összeférhetetlenségi szabályok is vonatkoznak. A Szakmagyakorlási rendelet és az Építési törvény együttesen határozza meg a szakértői szerződés kötelező tartalmát.

A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakorlási rendelet) határozza meg a településrendezési tervezési tevékenység végzésének feltételeit is. A településtervezési szerződésre a Szakmagyakorlási rendelet mellett a Ptk. (az 1959. évi IV. törvény és a 2013. évi V. törvény) és az Építési törvény (az 1997. évi LXXVIII. törvény, Étv.) is tartalmaz előírásokat. Fontos tudni, hogy a településfejlesztési koncepció megalapozó vizsgálata csak akkor használható fel a településrendezési eszköz kidolgozásához, ha azt jogosultsággal rendelkező településtervező és szakági településtervező készítette [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 14. § (4) bek.].

Egy évvel az után, hogy a tervellenőr feladatai eltűntek az építésügyi jogszabályokból, már ismét megtalálható az elnevezés. 2014. január 1-jétől (kizárólag?) a vezető tervezői címmel végezhető tevékenység lett a tervellenőrzés.

A beruházáslebonyolító 2014. január 1-jétől kikerült a Kivitelezési kódexből, ezért a beruházási tanácsadó meghatározása is módosult. A jogszabály viszont a beruházáslebonyolítói feladatkör törlése során megfeledkezett arról, hogy a korábbi három feladatkör helyett már csak két feladatkör együttes ellátását jelenti a beruházási tanácsadó tisztsége.

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakorlási rendelet) egységesítette a szakmagyakorlási tevékenységek összeférhetetlenségére vonatkozó előírásokat. Az egységesítés mellett a településrendezési tervezési tevékenységet végzők esetében bekerült a jogszabályba egy kivétel, illetve az építésügyi műszaki szakértők részére tiltott tevékenységek listája kibővült.

Az Országos Területrendezési Tervet legalább 5 évente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat eredményeit, az időközben elkészült országos szintű tervek és koncepciók, valamint ágazati stratégiák hatását, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény egyes változásait tükrözik az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben (OTrT) megjelenő módosítások.

A 2013. évi CCXVI. törvény egyéb módosítások mellett rögzítette az Országgyűlés a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben (Tftv.), hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie annak, aki területfejlesztési tervet készíthet. A Tftv. módosítása érintette az állami főépítész feladatkörét, valamint a területfelhasználási engedélyhez kötött tevékenységek körét.