A kivitelező és az építtető között örök vita, hogy az építtető ellenőrzési jogát mikor gyakorolhatja, és az építtető a már eltakart (beépített) munkarészeket, anyagokat megvizsgálhatja-e. Mivel az utólagos vizsgálat általában bontási munkákkal is jár, kérdés – ha az eltakart részeket egyáltalán ellenőrizheti az építtető –, hogy ennek költségeit ki viseli. A jogalkotó az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kivitelezési kódex) 2014. március 15-i hatállyal történő kiegészítésével ezekre a kérdésekre próbál választ adni. Egyben összhangot teremt a Kivitelezési kódex és a módosuló a Teljesítésigazolási Szakértői Szervvel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 236/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet 2015. március 15-én hatályba lépett változásai között.

A műszaki ellenőri tevékenységre az építtető és az építési műszaki ellenőr megbízási szerződést köt egymással. A megbízási szerződésre 2013. december 31-ig csak a Kivitelezési kódex írt elő kötelező elemeket, de jelenleg már a Szakmagyakorlási rendeletben is találhatunk olyan elemeket, amelyek az érvényes megbízási szerződés megkötéséhez szükségek. A Kivitelezési kódex kiegészítése meghatározza azt is, hogy milyen időtartamra vonatkozzon a műszaki ellenőr megbízása (véleményem szerint pontatlanul).

A beruházáslebonyolító 2014. január 1-jétől kikerült a Kivitelezési kódexből, ezért a beruházási tanácsadó meghatározása is módosult. A jogszabály viszont a beruházáslebonyolítói feladatkör törlése során megfeledkezett arról, hogy a korábbi három feladatkör helyett már csak két feladatkör együttes ellátását jelenti a beruházási tanácsadó tisztsége.

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakorlási rendelet) egységesítette a szakmagyakorlási tevékenységek összeférhetetlenségére vonatkozó előírásokat. Az egységesítés mellett a településrendezési tervezési tevékenységet végzők esetében bekerült a jogszabályba egy kivétel, illetve az építési műszaki ellenőrök és a felelős műszaki vezetők által el nem végezhető tevékenységek szabályai jelentősen módosultak is. Az áttekinthetőség érdekében táblázatos formában is összehasonlítottuk a 2014. január 1-je előtti és utáni előírásokat.

Érdemes tudni, hogy a tervellenőr nem minősül az építkezés külön szereplőjének. Az építkezés 2013. április 19-étől hatályos szereplője a beruházási tanácsadó, akinek egyik feladata szintén a tervezés, és a tanácsadó mérnök elnevezésű szereplőt váltotta fel. A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakorlási rendelet) határozza meg a tervezőre vonatkozó összeférhetetlenségi előírásokat is. 2014. január 1-jétől kaphatnak a tervezők bizonyos szakmai címeket, így például a kamara vezetői tervezői címet is adhat az arra jogosultnak.

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet egyik már hatályba lépett rendelkezése a cégek által végezhető szakmagyakorlási tevékenységek részletes feltételeit rögzíti. A cégek esetében a jogszabály egyebek mellett generálisan előírja az írásbeli szerződési kötelezettséget.

Magyar Közlöny: 2013. évi 82. szám Érintett jogszabály: 3/2009. (I. 27.) NFGM rendelet, 15/2008. (VII. 28.) IRM rendelet, 25/2008. (IV. 29.) ÖTM rendelet Módosította: 20/2013. (V. 28.) BM rendelet Hatályos: 2013. május 30., 2013.szeptember 1. A 20/2013. (V. 28.) BM rendelet tartalmazza a belügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit. A rendelet rögzíti egyebek mellett az építési műszaki ellenőr, a felvonóellenőr, a kéményseprő, a mozgólépcső ellenőr, a tűzvédelmi előadó és a tűzvédelmi főelőadó szakmai és vizsgakövetelményeit.