07. Bizonyítás a hatósági eljárásokban

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.08.28. 09:38

Közzétéve: 2008.09.09. 10:05

A közigazgatási eljárásban főszabály szerint mindent a hatóságnak kell bizonyítania. A hatóság a bizonyítást csak a Ket. által meghatározott szigorú szabályok betartása mellett folytathatja le. Egy elmaradt bizonyíték vagy egy szabálytalanul figyelembe vett tényállási elem rendkívül fontos lehet az ügy elbírálása során, ezért nem közömbös az ügyfél számára sem, hogy ismeri-e a bizonyításra vonatkozó előírásokat.


7.1. A bizonyítási eljárás fogalma

Ha a hatáskör és illetékesség már tisztázódott, a kérelem megfelel a Ket. szabályainak, a hatóság megállapítja a tényállást, vagyis az ügy szempontjából fontos tényeket, körülményeket.

Ha az ügy szempontjából releváns tényeket a hatóság megállapította, azok valódiságát is tisztázni kell, ennek az eszköze a bizonyítás. A hatóság tehát először összegzi az ügyfél kérelmében leírt tényeket, majd pedig köteles meggyőződni az abban foglaltak valódiságáról. A tényállás tisztázásához csak akkor nincs szükség bizonyításra, ha az ügyfél kérelmében foglaltakat a hatóságnál rendelkezésre álló adatok teljeskörűen alátámasztják (pl. új jogosítvány kiadásához nem fognak környezettanulmányt lefolytatni, mivel az illeték befizetése, az orvosi igazolás bemutatása mellett minden más adatot a központi nyilvántartásból be tud szerezni az okmányiroda) [2004. évi CXL. tv. 50. § (1) bek.].

7.2. Mit nem kell bizonyítani?

Nem kell bizonyítani:
a) a hatóság által hivatalosan ismert tényt: olyan tény, amelyet a hatóság vezetője vagy az ügyintéző munkaköri kötelezettsége teljesítése során ismert meg.
b) a köztudomású tényt (pl. azt, hogy 22 óra után sötét van) [2004. évi CXL. tv. 50. § (3) bek.].

7.3. Kinek kell bizonyítania?

7.3.1. A bizonyítási teher fogalma

Azt, hogy kinek kell bizonyítania a jogelméletek, jogszabályok bizonyítási tehernek nevezik. Akit a bizonyítás terhel, viseli annak a kockázatát, hogy nem sikerül az általa hivatkozott tényt egyértelműen bizonyítania.

7.3.2. A bizonyítási teher a büntetőeljárásban

A büntetőjogban a bizonyítási teher nagyon egyszerűen alakul: mindent a vádhatóságnak, az ügyészségnek kell bizonyítania, és mindenki ártatlannak tekintendő, ameddig az ügyész a bíróság előtt be nem tudja bizonyítani a vádlott bűnösségét. A terheltnek (vádlottnak) nem kötelessége az ártatlanságának bizonygatása, ezért akár az eljárás során végig megtagadhatja a vallomástételt is.

7.3.3. A bizonyítási teher a polgári peres eljárásban

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 164. § (1) bekezdése tartalmazza a lényeget: „A per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el.” [1952. évi III. tv. 164. § (1) bek.].

A polgári peres eljárásokban tehát a bizonyítási teher úgy alakul, hogy mindenkinek bizonyítania is kell az állításait. A jogvita elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a feleket terheli. A bizonyítás indítványozásának elmulasztásának, illetve a bizonyítási indítvány elkésett voltának jogkövetkezményei, valamint a bizonyítás esetleges sikertelensége törvény eltérő rendelkezése hiányában a bizonyításra kötelezett felet terheli [1952. évi III. tv. 3. § (3) bek.].

Elsősorban a felperesnek kell kétségtelenné tennie, hogy a keresetében foglaltak megfelelnek a valóságnak, és jogosak az alperessel szemben támasztott követelései. Elvileg az alperesnek csak ezt követően kell a saját álláspontját erősíteni, és bizonyított ellenérveket felsorakoztatnia, de azért ilyen kivárásra senkit nem bíztatnék, mivel ez rosszhiszemű pervitelnek is minősülhet. Érdemes tudni, hogy a bíróság a bizonyítást el sem rendeli, ha a bizonyítási indítványt a fél neki felróható okból elkésetten, vagy egyébként a jóhiszemű pervitellel össze nem egyeztethető módon terjeszti elő [1952. évi III. tv. 3. § (4) bek.].

7.3.4. A bizonyítási teher a közigazgatási eljárásban

A közigazgatási eljárásban - kicsit hasonlóan a büntetőeljáráshoz - a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Ha a mi kérelmünkre indul az eljárás, nem célszerű a tényállás tisztázásához szükséges adatokat eltitkolni, csak azért mert ismerjük a hatóság kötelezettségét, hiszen ezzel a saját helyzetünket nehezítenénk meg [2004. évi CXL. tv. 50. § (1) bek.].

7.4. A bizonyítékok fajtái, értékelésük

A hatósági eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére, de tételesen nincs meghatározva ezek köre. Bizonyíték lehet különösen:
a) az ügyfél nyilatkozata,
b) az irat,
c) a tanúvallomás,
d) a szemléről készült jegyzőkönyv,
e) a szakértői vélemény,
f) a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv,
g) a tárgyi bizonyíték [2004. évi CXL. tv. 50. § (4) bek.].

Érdemes tudnunk, hogy a hatóság szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt. Törvény előírhatja, hogy a hatóság a határozatát kizárólag valamely bizonyítási eszközre alapozza, továbbá törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely bizonyítási eszköz alkalmazását, illetve előírhatja valamely szerv véleményének a kikérését. A hatóság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást [2004. évi CXL. tv. 50. § (5)-(6) bek.].

7.5. A bizonyítékok ismertetése az ügyféllel

Ha a hatóság az ügyfélnek az eljárás megindításáról való értesítését mellőzte, és az ügyben bizonyítási eljárást folytatott le, annak befejezésétől számított nyolc napon belül értesíti az ügyfelet, hogy
a) az - az iratokba való betekintés szabályai figyelembevételével - megismerheti a bizonyítékokat,
b) azokra nyolc napon belül észrevételt tehet,
c) élhet nyilatkozattételi jogával, és
d) további bizonyításra irányuló indítványt terjeszthet elő.

Egyébként nem akadálya az eljárás befejezésének, ha az ügyfél a hatóság által meghatározott határidőben nem élt a jogával.

Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha az ügyfél számára már a bizonyítási eljárás során a hatóság biztosította, hogy megismerjen minden bizonyítékot, és módjában álljon gyakorolni ügyféli jogait (nyilatkozattétel, bizonyítási indítvány), vagy ha az ellenérdekű ügyfél nélküli ügyben a hatóság teljesíti az ügyfél kérelmét [2004. évi CXL. tv. 70. §].

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt