A közbeszerzésekről szóló törvény 2017. januári változásai

2017. január 1-én hatályba lépett a 2016. évi CLX. törvény, amelyek módosította a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXVIII. törvény számos rendelkezéseit (Kbt.). A módosítások egy része pontosító, magyarázó jellegű, ezekre nem térünk ki cikkünkben. A módosítások más része érdemi változásokat tartalmaz a napi gyakorlat számára. Ezekből választottuk ki a közbeszerzési eljárásokat érintő legjelentősebb tizenkettőt, és ezeket kívánjuk bemutatni.

Magyar Közlöny: 2016. évi 203. szám
Érintett jogszabály: 2015. évi CXLIII. törvény
Módosító jogszabály: 2016. évi CLX. törvény
Hatályos: 2017. január 1., 2017. február 1.

1. Új rendelkezés miatt megszűnik a kis értékű szerződések tekintetében érvényesülő szerződéskötési szabadsága az ajánlatkérőknek. Az 1 millió forintot elérő szerződések megkötését megelőzően ugyanis az ajánlatkérőnek legalább három ajánlatot kell bekérnie. A részletes eljárási szabályokat külön végrehajtási rendelet szabályozza [2015. évi CXLIII. tv. 4. § (3) bek.].

2. Módosultak a támogatásból finanszírozott beszerzések egyes szabályai. A vissza nem térítendő támogatásban részesülő szervezetek akkor kötelesek a közbeszerzési szabályok alkalmazásával szerződést kötni, ha 40 millió Ft összegű támogatásban részesültek. A korábbi érték 25 millió Ft volt. Új rendelkezés, hogy a támogatási szabályok nemcsak jogi személyekre, azaz szervezetekre, hanem természetes személyekre is vonatkoznak, valamint az is, hogy a támogatott szervezetek illetve személyek a közbeszerzés alkalmazása alól felmentést is kaphatnak a Kormánytól [2015. évi CXLIII. tv. 5. § (3) bek.; 2015. évi CXLIII. tv. 5. § (5) bek.].

3. Hirdetménnyel induló eljárások esetén megváltoztak a módosítás szabályai. Nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos közbeszerzési eljárásban, amennyiben az ajánlati vagy a részvételi felhívás valamelyik pontját, illetve a közbeszerzési dokumentáció valamely előírását szeretné az ajánlatkérő módosítani (pl. új ajánlattételi vagy részvételi jelentkezési határidőt kíván megállapítani), módosítási hirdetményt kell feladnia az eredeti ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártáig. A hirdetmény megjelenéséig az eljárásban intézkedést tenni, döntéseket hozni vagy iratot beadni nem lehet [2015. évi CXLIII. tv. 55. § (1)-(2) bek.].

4. Részekre bontott közbeszerzés és részajánlattétel lehetővé tétele esetén új kötelezettségként jelenik meg az ajánlatkérő oldalán, hogy a közbeszerzés tárgyát, mennyiségét és becsült értékét szintén részenként kell meghatároznia [2015. évi CXLIII. tv. 61. § (5) bek.].

5. A közbeszerzési kizáró okok új ponttal egészültek ki. Ennek lényege az, hogy az a gazdasági szereplő, aki korábbi közbeszerzési (vagy koncessziós beszerzési) eljárásban nyertes ajánlattevőként szerződést kötött, de a megkötött szerződés teljesítése során megszegte a hatályos Kbt. rendelkezéseit, és jogsértését a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy - a Döntőbizottság határozatának bírósági felülvizsgálata esetén- bíróság jogerősen megállapította 90 napnál nem régebbi határozatában, nem lehet sem ajánlattevő, sem alvállalkozó, sem kapacitást biztosító szervezet közbeszerzési eljárásban [2015. évi CXLIII. tv. 62. § (1) bek. q) pont].

6. Az eljárásban előírt alkalmassági követelményeknek való megfelelés igazolásait korábban kizárólag az eljárást megindító felhívásban lehetett meghatározni. Változott ez a szabály oly módon, hogy a felhívás mellett a közbeszerzési dokumentumokban is megadhatja az ajánlatkérő, hogy milyen igazolásokat kíván meg az egyes alkalmassági feltételek tekintetében (pl. referenciaigazolás) [2015. évi CXLIII. tv. 65. § (2) bek.].

7. A pénzügyi és gazdasági alkalmassági feltételek körében korábban a közbeszerzés becsült értékének megfelelő alkalmassági minimumkövetelmény volt előírható. Ez a szabály úgy változott, hogy mind az ajánlattevő éves teljes árbevételének, mind a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételének vizsgálata esetén 75 %-os mérték elérésénél magasabbat nem lehet kikötni. Ez azt jelenti, hogy azt az ajánlattevőt, aki a közbeszerzés becsült értékének 75%-át elérő értékű árbevétellel rendelkezik, nem lehet alkalmatlannak minősíteni a szerződés teljesítésére [2015. évi CXLIII. tv. 65. § (5) bek.].

8. Változtak a referencia tekintetében bevont szervezetekre vonatkozó előírások. Abban az esetben ugyanis, ha az ajánlattevő a referenciákra vonatkozó követelmény teljesítése érdekében más szervezet referenciáját mutatja be (a referenciát adó szervezetet nevezzük az eljárásban kapacitást biztosító szervezetnek), azt kell igazolnia, hogy a kapacitást biztosító szervezet ténylegesen részt vesz majd a szerződés teljesítésében. Az ajánlatkérőnek a szerződés teljesítése során ellenőriznie is kell, hogy a teljesítésbe való bevonás mértéke megfelel az ajánlatában megadottaknak [2015. évi CXLIII. tv. 65. § (9) bek.].

9. Bővítette a módosítás az eljárás eredménytelenségének körét két új eredménytelenségi okkal.  Az egyik ok a verseny biztosításával függ össze, és arra alapítható, ha az eljárásban nem nyújtottak be legalább két ajánlatot, illetve legalább két részvételi jelentkezést. Ez esetben az ajánlatkérő az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül is meghozhatja az eredménytelenségről szóló döntését [2015. évi CXLIII. tv. 72. § (2) bek. e) pont; 2015. évi CXLIII. tv. 70. § (1) bek.].

A másik ok a közbeszerzések folyamatba épített állami ellenőrzésével van összefüggésben. Abban az esetben ugyanis, ha az ellenőrző szerv azt állapítja meg ellenőrzése során, hogy súlyos jogsértés történt az eljárásban, de az ajánlatkérő már nem tudja a hibát korrigálni, azaz nincs lehetősége az eljárás jogszerűségét helyreállítani, eredménytelennek nyilváníthatja az eljárást [2015. évi CXLIII. tv. 72. § (2) bek. f) pont].

10. Nemzeti eljárásrendben kivételi körbe kerültek az alábbiak: épületre vonatkozó építészeti- műszaki tervezési szolgáltatás, belsőépítészeti tervezési szolgáltatás, településrendezési vagy tájrendezési tervezési szolgáltatás megrendelése. A fentiekhez kapcsolódó szakági tervezési tevékenységek is mentesek a közbeszerzés alól, de csak akkor, ha azokra a felsorolt építészeti, belsőépítészeti, stb. tervezéssel együtt és ugyanazon építési beruházás tekintetében kerül sor [2015. évi CXLIII. törvény 11. § r) pont].

11. Változtak a nemzeti eljárásrend egyes szabályai is. Abban nincs változás, hogy a Kbt. 113. §-a szerint lefolytatandó eljárások összefoglaló tájékoztatással indíthatók meg, amelyet az ajánlatkérő a Közbeszerzési Hatóságnak küld meg közzétételre. Új szabály ugyanakkor, hogy az ajánlatkérőnek meg kell adnia a Közbeszerzési Hatóság számára azon, legalább 3 gazdasági szereplő nevét és címét, akiknek az eljárást megindító felhívást meg kívánja küldeni [2015. évi CXLIII. tv. 113. § (1) bek.].

12. A Kbt. 115. § szerinti, úgynevezett „négy kkv-s eljárás” eljárási szabályai is módosultak. Árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén már nincs létjogosultsága a nemzeti értékhatárok megemelése miatt (lásd az 1. pontban.) Építési beruházás esetén pedig már nem 100 millió Ft-ig, hanem 300 millió Ft-ig alkalmazható ez a kivételes eljárás. Az eljárást megindító felhívást a korábban előírt 4 gazdasági szereplő helyett, 5 gazdasági szereplőnek kell megküldeni. Alkalmassági követelményt nem muszáj meghatározni, azonban csak olyan gazdasági szereplő kérhető fel ajánlattételre, aki az ajánlatkérő megítélése szerint teljesítésre képes és szakmailag megbízható. Lehetőleg mikro-, kis -és középvállalkozásokat kell ajánlattételre felkérni, amely felkérés során törekedni kell a diszkriminációmentes kiválasztásra és arra, hogy a különböző eljárásokban felkért gazdasági szereplők köre eltérő legyen [2015. évi CXLIII. tv. 115. § (1)-(2) bek.].