Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

02.1.1. Az állam építésügyi feladatai

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok, valamint a települési önkormányzatok építésügyi feladatait az állam és az illetékes miniszter határozza meg. 2022-ben az építésügy hosszú idő után újra, külön minisztériumot kapott Építési és Beruházási Minisztérium néven, amelyet rövid időn belül felváltott az Építési és Közlekedési Minisztérium.

Az építésügy központi irányítása, összehangolása és ellenőrzése az állam feladata

Az építésügy fogalma kiterjed az épített környezet alakítása és védelme körébe tartozóan:
a) a településfejlesztésre és a települések területének rendezésére (a továbbiakban: településrendezés),
b) a településfejlesztés tervezése és a településrendezés tervezésére (a továbbiakban: településtervezés),
c) az épületek, műtárgyak (a továbbiakban együtt: építmények), valamint az építési munkák és építési tevékenységek építési előírásainak kialakítására,
d) az építmények építészeti-műszaki tervezésére (a továbbiakban: építészeti-műszaki tervezés),
e) az építmények kivitelezésére,
f) az építési termékek, anyagok, szerkezetek, berendezések és módszerek minőségi követelményeinek kialakítására,
g) az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítására, valamint az építészeti örökség védelmére,
h) a települések zöldfelületeivel kapcsolatos munkákra,
az ezekkel kapcsolatos:
– kutatásra, műszaki fejlesztésre és ezek eredményének alkalmazására,
– feladatokra, hatáskörökre és hatósági jogkörökre, továbbá
– szabályok megállapítására, alkalmazásuk ellenőrzésére és érvényre juttatására [1997. évi LXXVIII. tv. 1. § (1) bek.].
 

A Kormány építésüggyel kapcsolatos feladatai

A Kormány építésüggyel kapcsolatos feladatait az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény. (Étv.), továbbá a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet határozza meg.

A Kormány központi feladatainak ellátása körében gondoskodik:
– az épített környezet rendezett alakítását és védelmét biztosító - a nemzetközi előírásokkal összhangban álló - jogszabályok megállapításáról, továbbá azok folyamatos korszerűsítéséről,
– az állami főépítészi, építésügyi és építésfelügyeleti hatósági intézményrendszer működtetéséről,
– a nemzetközi egyezményekből adódó állami feladatok ellátásáról,
– az országos kutatási, műszaki fejlesztési programok kialakításáról és érvényre juttatásáról [1997. évi LXXVIII. tv. 4. § (3) bek.].

A magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás során építési tevékenységgel érintett telekre, valamint az országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű építmények telkére, valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkekre vonatkozóan az ott megvalósítandó közérdekű beruházás érdekében, valamint a nemzetbiztonsági célú építmények telkére vonatkozóan a Kormány rendeletben megállapíthatja a beépítés szabályait, az egyedi építési követelményeket és a területrendezési szabályokat [1997. évi LXXVIII. tv. 4. § (3a) bek.].

A Kormány az építésügy központi irányítását, összehangolását - ideértve a sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében az összehangoló feladatokat is
a) a szabályozás, valamint a hatósági ügyek kapcsán az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter,
b) az építőipar fejlődésének elősegítése és támogatása érdekében az építésgazdaságért felelős miniszter útján gyakorolja.

Az építésügyért felelős miniszter 2022. május 25. napjától az építési és közlekedési miniszter [182/2022. (V. 24.) Korm. rend. 95. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 4. § (4) bek.].

 

Az építési és közlekedési miniszter

Az utóbbi években számtalan tárcához tartozott az építésügy. 2004. október 29-étől 2006. júniusáig a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter, majd 2008. májusáig az önkormányzati és területfejlesztési miniszter látta el az építésüggyel kapcsolatos feladatokat. 2008. májusától 2010. május 25-éig a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter volt az építésügy felelőse, és ezt követően vette át a területet a belügyminiszter. A 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet alapján az építésügyért felelős miniszter 2014. június 6. napjától – a belügyminiszter helyett – a Miniszterelnökséget vezető miniszter lett.

A 2022. évi országgyűlési választások után megalakult Kormányban azonban újra önálló tárcát kapott az építésügy Építési és Beruházási Minisztérium néven [182/2022. (V. 24.) Korm. rend. 95. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 4. § (3) bek.]. Az Építési és Beruházási Minisztérium 2022 decemberétől - új feladatkör miatt - Építési és Közlekedési Minisztérium elnevezéssel működik.

Az Étv. alapján az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter a központi szakmai irányítási, összehangolási és ellenőrzési feladatkörében:
a) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében összehangolja az érintett közigazgatási szervek tevékenységét,
b) külön jogszabályok szerint
ba) összehangolja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok tevékenységét,
bb) ellátja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok, valamint az egyéb építésügyi igazgatási feladatot ellátó szervezet építésügyi igazgatási feladatainak szakmai irányítását, ennek keretében rendszeresen gondoskodik e szervezetek szakmai munkájának és a vonatkozó jogszabályok érvényesülésének helyszíni ellenőrzéséről,
c) elősegíti - a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, valamint a természetvédelemért felelős miniszter bevonásával - az építészeti kultúra megőrzését, fejlesztését és védelmét, ennek keretében országos kutatási, műszaki fejlesztési, valamint oktatási-nevelési programokat dolgoztat ki és működtet,
d) elősegíti - a természetvédelemért, valamint az erdőgazdálkodásért felelős miniszter bevonásával - a települési zöldinfrastruktúra megőrzését, fejlesztését és védelmét,
e) a sajátos építményfajtákért felelős miniszterek és az önálló szabályozó szervek, valamint az építésügy területén érintett szakmai kamarák és az érintett felsőfokú oktatási és szakképzéssel foglalkozó intézmények javaslata alapján koordinálja, összefogja és irányítja az építésüggyel kapcsolatos szakmák gyakorlására vonatkozó szabályozás kialakítását,
f) ellátja a területi építész és mérnöki kamarák által vezetett, építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási jogosultságokhoz kapcsolódó eljárások és nyilvántartások szakmai felügyeletét [1997. évi LXXVIII. tv. 5. § (1) bek.].

Az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter, valamint az építésgazdaságért felelős miniszter a feladatainak ellátása, az egységes és következetes szakmapolitikai irányítás megvalósítása érdekében az építésügyi szakmai érdekképviseletek és az építésügyben érdekelt kormányzati szervek részvételével közreműködő, építésügyi konzultatív, javaslattevő és véleményező testületet működtet. A sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében illetékes miniszterek együttműködnek az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszterrel, valamint az építésgazdaságért felelős miniszterrel az építésügyet közvetlenül érintő döntések előkészítésében [1997. évi LXXVIII. tv. 5. § (3) bek.].

Lásd még: Milyen feladatai vannak az építési és közlekedési miniszternek?