Hibás munkavégzés

A Felek között az első vita arról szokott kialakulni, hogy egyáltalán van-e hiba a munkavégzésben. Ha hibás a munkavégzés akkor lehet a jótállási vagy szavatossági igényeket érvényesíteni. A hibás munkavégzés a jogszabályok szerint: hibás teljesítés. A Ptk. a hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezéseket is módosította, és kiegészítette azon esetek körét, amikor a vállalkozónak nem kell a javítást elvégeznie.

1.
Mi minősül hibás munkavégzésnek (hibás teljesítésnek)?

Ha a megrendelő vagy a műszaki ellenőr az épületen hibákat talál, esetleg a karbantartási munka során nem sikerült minden hibát kijavítani, azt a Ptk. hibás teljesítésként szabályozza. A Ptk. és a régi Ptk. hasonlóan határozza meg a hibás teljesítés fogalmát.

A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg
- a szerződésben megállapított minőségi követelményeknek vagy
- a jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek (1959. évi IV. tv. 305. § (1) bek.) [2013. évi V. tv. 6:157. § (1) bek.].

Fontos, hogy a szakmai elvárásoknak megfelelő lehető legprecízebben legyen meghatározva az, hogy a vállalkozónak mit kell elvégeznie. A teljeskörű felújítás kifejezés például gyakran vezet jogvitához, mert utólag kiderül, hogy a felek nem ugyanazt értik ez alatt. A szakszerű és pontos meghatározás hiányában egy peres eljárásban még az is vitás lehet, hogy milyen követelményeket tűzött a megrendelő a szerződéskötés során.

A régi Ptk. szerint a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is hibás teljesítésnek minősül, ha
- a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős;
- a szolgáltatott dolog összeszerelését a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza (1959. évi IV. tv. 305. § (2) bek.). A Ptk. az összeszerelést mint hibás teljesítést már nem tartalmazza, de csak azért, mert a jogalkotó szerint ez automatikusan hibás teljesítés, hiszen hibás az összeszerelés, ezért nincs szükség ennek külön kimondására.

2.
Mikor mentesül a vállalkozó a hibás teljesítés jogkövetkezményei alól?

Amint már jeleztem, a kellékszavatosság objektív felelősség, ezért csak kivételes esetben mentesülhet a kötelezett a hibás teljesítés miatti jogkövetkezmények alól. A vállalkozó nem tartozik kellékszavatossági (jótállási) és kártérítési felelősséggel az alábbi esetekben:

a) Ismert hiba
A megrendelő a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett (1959. évi IV. tv. 305. § (1) bek.) [2013. évi V. tv. 6:157. § (1) bek.]. A Ptk. egyértelműen szabályozza, hogy ha a jogosult a szerződéskötéskor ismerte a hibát (vagy ismernie kellett) a kellékszavatossági mellett kártérítési igényt sem érvényesíthet a kötelezettel szemben.

b) Jogosult közreműködése miatt bekövetkező hiba
A vállalkozó mentesül a hibás teljesítés jogkövetkezményei alól, ha a hiba a megrendelő által adott
a) anyag alkalmatlanságára vagy hibájára;
b) adat hiányosságára vagy hibájára; vagy
c) utasítás célszerűtlenségére vagy szakszerűtlenségére
vezethető vissza.

Ha tehát a megrendelő által átadott anyag nem volt megfelelő, az még nem mentesíti a vállalkozót a hibás teljesítés alól, önmagában az anyag hibájának bizonyítása sem elegendő. A vállalkozó csak akkor mentesül a hibás teljesítés jogkövetkezményei alól, ha az anyag hibájára a vállalkozó a jogosultat figyelmeztette is (például jelzi, hogy elkészítheti a beltéri burkolattal a teraszt, de akkor ezt rövid időn belül biztosan fel kell majd szedni). Az anyag hibájára való figyelmeztetést se lehet igazolni, ha nincs dokumentálva. Ha a figyelmeztetést a vállalkozó a saját nyilatkozatán túlmenően mással nem tudja bizonyítani, a peres eljárásban a vállalkozó pervesztes lesz. Ugyanez a szabály érvényesül a célszerűtlen vagy szakszerűtlen megrendelői utasításokra, és nem megfelelő adatszolgáltatásra: igazolni kell, hogy a vállalkozó a megrendelőt figyelmeztette arra, hogy ő nem javasolja a kért munkát [2013. évi V. tv. 6:177. § (2) bek., 6:240. § (2) bek.] (1959. évi IV. tv. 305/A. § (1) bek.).

Az adat hiányosságára vagy hibájára történő hivatkozási lehetőség a régi Ptk-ban még nem szerepelt, de a gyakorlat a nem megfelelő utasítás körében azért alkalmazta. A régi Ptk. az utasításra vonatkozó előírásokat a megbízási és a vállalkozási szerződések szabályai között tartalmazta, a Ptk. viszont már valamennyi szerződésre alkalmazhatóvá tette.

lásd még: Hibás teljesítés