Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az Eljárási kódex változásai 2015. április 1. napjától

2015. április 1. napjától a kormányhivatali integrációhoz kapcsolódó változások mellett egyéb, érdemi építésügyi változásokat is történtek. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (Eljárási kódex) egyebek mellett a liftek engedélyezése, az építésügyi szolgáltatás előírásai, az ügyféli kör meghatározása és a településképi vélemény jogorvoslati eljárásának szabálya is módosult.

Magyar Közlöny: 2015. évi 43. szám
Új jogszabály: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet
Érintett jogszabály: 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
Hatályos: 2015. április 1.

1.
Nem csak új liftek építésénél kell az építésügyi hatóság engedélye

Az Eljárási kódex hatályát szabályozó jogszabályhely is módosításra került. A korábbi rendelkezés értelmében, amennyiben felvonó, mozgólépcső és mozgójárda létesítése úgy valósult meg, hogy annak megvalósításához építési engedély köteles munka is szükséges volt, akkor az illetékes építésügyi hatóságok végezték az engedélyezést az illetékes szakhatóság bevonásával, az Eljárási kódex rendelkezéseinek alkalmazásával.

A 2015. április 1. napjától hatályos módosítás értelmében, az építési engedély köteles munkával megvalósított létesítéshez, átalakításhoz, áthelyezéshez, vagy bontáshoz is az Eljárási kódex rendelkezései kell alkalmazni. Ez gyakorlatilag azt takarja, hogy már nem csak új liftek, mozgólépcsők, mozgójárdák engedélyezését kell lefolytatnia az építésügyi hatóságnak (amennyiben van építési engedélyköteles munka), hanem átalakítás, bontás és áthelyezés esetén is a szakhatóság (műszaki biztonsági hatáskörben eljáró megyei, főváros kormányhivatal) bevonásával [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 1. § (3) bek. b) pont; 70/2015. (III. 30.) Korm. rend. 206. § (1) bek.].

2.
Módosultak az építésügyi hatósági szolgáltatás előírásai

Minden építtető, ügyfél az építési engedélyezésre irányuló kérelem benyújtása előtt építésügyi hatósági szolgáltatást kérhet, az építésügyi hatóságtól. A szolgáltatás keretében a hatóságtól információ kérhető egyebek mellett egy-egy eljárás menetéről, annak feltételeiről, ezeket a kérdésköröket az Eljárási kódex felsorolásszerűen kifejti.

A 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet kisebb, de mégis fontos módosításokat léptetett hatályba az építésügyi hatósági szolgáltatással kapcsolatban. A jövőben szolgáltatás iránti kérelmet csak az illetékes hatóságnál lehet előterjeszteni az ügyfélnek. A módosítás oka az lehet, hogy az ÉTDR rendszerében megindított szolgáltatásnál, csak a szolgáltatás, illetve általános levél cselekménygombok aktívak, tehát egy rossz helyre benyújtott kérelem áttételének gyakorlati akadályai is voltak a hatóság részéről. A kérdés persze továbbra is nyitott az esetlegesen véletlenül rossz helyre (illetékességgel nem rendelkező hatósághoz) benyújtott kérelmek esetében.

Másik módosítás, hogy szolgáltatás iránti kérelemben az ügyfelek kérhetik az eljárás során felmerülő eljárási költségek mértékéről szóló tájékoztatást is. Ezzel a jogszabályalkotó a szolgáltatás pontosságát, teljességét kívánta növelni az ügyfelek felé, akik így ezen költségeket is megismerhetik még azok felmerülése előtt. Értelemszerűen egy-egy hatóság csak akkor tud az eljárási költségről előzetesen tájékoztatást adni, ha azok szükségességéről, már az eljárás megindítása előtt tud [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 3. § (1) bek. ;70/2015. (III. 30.) Korm. rend. 206. § (4) bek.].

3.
Kiszélesedett az ügyféli kör az építésügyi eljárásokban

Az egyes építésügyi engedélyezési, illetőleg tudomásulvételi eljárásokban külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül az eljárással érintett telek, illetve a rajta álló építmény, építményrész tulajdonosa. Ez a rendelkezés a gyakorlatban gondot jelentett a mezőgazdasági birtoktestet érintő eljárások során, mivel a mezőgazdasági birtokközponthoz, közigazgatási egységtől függetlenül, több telek is tartozhat, önálló helyrajzi számmal. A jogszabály rendelkezése értelmében így előfordulhatott, hogy a mezőgazdasági birtoktest egyik telkét érintő eljárás során a másik telek tulajdonosa nem kapott ügyféli jogállást, a hatóság mérlegelése szerint.

A 2015. április 1. napjától hatályos jogszabály alapján már a mezőgazdasági birtoktesthez tartozó valamennyi telek tulajdonosa külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül az engedélyezési és tudomásulvételi eljárásokban. Ezzel tulajdonképpen biztosításra került, hogy az ingatlan-nyilvántartás szerint ugyan külön, de mezőgazdasági szempontból mégis egy egységet képező telekcsoport, illetve mezőgazdasági birtoktest tulajdonosai ügyféli jogai ne sérüljenek az építésügyi eljárásokban. Fentiekből következőleg az egyes eljárásokkal foglalkozó fejezetekben mindenhol átvezetésre, bevezetésre került a mezőgazdasági birtoktest fogalma [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 4. § (1) bek.;10.§ (6) bek.; 7.§ (1) bek.; 19.§ (4) bek.; 70/2015. (III. 30.) Korm. rend. 206. § (2), (3), (9) bek.].

4.
Bővült az eljárásról szóló tájékoztatás tartalma az ÉTDR felületén

Az ÉTDR általános felületén az építésügyi hatóságnak tájékoztatást kellett adni az elindult eljárás főbb ismérveiről, melyek az ingatlan címét vagy helyrajzi számát az építési tevékenység tárgyát, az eljárás típusát és megindulásának időpontját, illetőleg a tervdokumentáció helyszínrajzát, utcai homlokzati tervét vagy látványtervét foglalta magába. A jövőben az építésügyi hatóságnak nemcsak a megindult, hanem a lezárult eljárásokról is kell általános tájékoztatást adnia az ÉTDR általános felületén, és a tájékoztatásnak, a mezőgazdasági birtoktesthez tarozó ingatlanok helyrajzi számán túl, a döntés rövid tartalmát és meghozatalának időpontját és a döntés jogerőre emelkedésének napját is tartalmaznia kell [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 10. § (6) bek.; 70/2015. (III. 30.) Korm. rend. 206. § (4) bek.].

5.
A jelentős környezeti hatások tekintetében más jogszabály alapján kell felfüggeszteni az engedélyezési eljárásokat

Az építésügyi hatóság az építési engedélyezési eljárásokban a Ket. alapján fel kellett, hogy függessze az engedélyezési eljárást, amennyiben az eljárásba bevont környezetvédelmi szakhatóság, állásfoglalásában megállapította, hogy a tevékenység (az engedélyezéssel érintett) környezeti hatásai jelentősek. A szakhatósági és a szakmai vélemények külön választásával módosultak a jelentős környezeti hatások miatti eljárás felfüggesztési esetek köre is. Az építési engedélyezési eljárásokban akár a szakhatóság, akár a szakmai szervezeti egység jelzésére fel kell függeszteni az engedélyezési eljárást a hatások vizsgálata idejére, mely felfüggesztési okot a felfüggesztő döntésben részletesen ismertetnie kell a hatóságnak.

Változás az is, hogy a felfüggesztés jogszabályi alapja már nem a Ket., hanem a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 18.§ (7) bek.; 70/2015. (III. 30.) Korm. rend. 206. § (8) bek.].

6.
Változott a településképi vélemény jogorvoslati eljárása

A településképi véleményezési eljárás jogorvoslati eljárásában korábban bizonyos esetekben az állami főépítész is részt vett. Az állami főépítészi funkció szervezeti megváltozásával a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a településképi véleményezési eljárásokban is jogszabályváltozást léptetett hatályba az Eljárási kódexben.

A települési önkormányzat polgármestere településképi véleménye az elsőfokú építésügyi hatósági döntésbe épül be. Az állami főépítész járt el - a másodfokú hatóság megkeresésére - a másodfokú eljárásban, amennyiben a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontjára volt alapozott a támadott településképi vélemény. Ha a településképi vélemény az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapult, akkor másodfokon a területi építészeti-műszaki tervtanács közreműködött.

2015. április 1. napjától amennyiben a polgármester településképi véleményét az elsőfokú határozat iránt benyújtott fellebbezés érinti, úgy a másodfokú hatóság minden esetben a területi építészeti-műszaki tervtanács véleményét kéri ki, az állami főépítésznek ilyen feladata már nincs [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend.71.§ (5) bek.; 70/2015. (III. 30.) Korm. rend. 206. § (21) bek.].

A kormányhivatalok szervezeti átalakulásához kapcsolódó Eljárási kódex módosítást itt megismerheti.

Az Eljárási kódex módosításáról szóló további tájékoztató: A fővállalkozó kivitelező is nyilatkozhat a használatbavételi engedély kiadásához