Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció részletes szabályai

A Településképi törvény előírásaival összhangban a településképi követelmények érvényesítése érdekében, a főépítész által ellátandó feladatok kiegészültek, többek között az arculati kézikönyv és a településképi rendelet elkészítésével összefüggő teendőkkel. A településkép érvényesítése is nagyobb eséllyel kerülhet sor a korábbinál jóval magasabb településképi bírságnak köszönhetően.

Magyar Közlöny: 2016. évi 191. szám
Érintett jogszabály: 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
Módosító jogszabály: 400/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet
Hatályos: 2016. december 30.

1.
Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

Amint azt a Településképi törvény végrehajtására kiadott 400/2016. (XII. 5.) Korm. rendeletről szóló összefoglaló cikkünkben írtuk, a településrendezés sajátos jogintézményei között, a településképi vélemény és településképi bejelentés mellett új településkép-érvényesítési eszközként jelent meg a településképi követelményekkel kapcsolatos településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lehetősége, melyet kérelemre az önkormányzat főépítésze (illetve amennyiben a település nem rendelkezik főépítésszel, a polgármester) biztosít.

A szakmai konzultációt és ezen belül a településképi követelményekkel kapcsolatos szakmai tájékoztatást a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell biztosítani. A konzultáción elhangzott és emlékeztetőben rögzített javaslatok és lényeges nyilatkozatok a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárások során kötik az önkormányzatot.

2.
Kötelező is lehet a szakmai konzultáció

A településképi rendeletben az egyes építési tevékenységekre vonatkozóan a szakmai konzultáció kötelezővé is tehető. Tekintettel arra, hogy jelenleg magasabb rendű jogszabály nem korlátozza azon építési tevékenységek körét, melyre kötelezővé tehető a szakmai konzultáció, így az kiterjeszthető az egyszerű bejelentés alapján épülő lakóépületekre is. Ennek nagy jelentősége lehet, mivel az egyszerű bejelentéssel létesíthető lakóépületek köre 2017. január 1-től kibővült a legfeljebb 300 m² alatti épületet eredményező bővítésekre is, így a jövőben már ezen építkezésekre sem lehet a településképi véleményezés sajátos jogintézményét, mint településkép érvényesítő eszközt alkalmazni [400/2016. (XII. 5.) Korm. rend. 15. §, 18/A alcím; 314/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 25. §].

Az építésügyben bekövetkező radikális változások szemléletváltást követelnek meg nem csak a hatóság, vagy az önkormányzat oldaláról, de a tervezők, építtetők részéről is. A jogalkotói szándék pedig felelős tervezőket és építtetőket feltételezve ad lehetőséget a jogkövető polgároknak a díjmentes szakmai konzultáció igénybevételére. Tekintettel a jelentősen megnövekedett mértékű településképi bírság kiszabásának lehetőségére megfontolandó az építeni szándékozók számára az előzetes konzultáció igénybevétele és az abban foglaltak betartása.

A szakmai konzultáció elmulasztása nem szankcionálható, de szankcionálható viszont a településképi rendeletben előírt követelmények megsértése. A településképi törvény rendelkezései alapján az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti, a kötelezettség végre nem hajtása vagy megszegése esetén pedig akár 1.000.000,- Ft-ig terjedő bírságot szabhat ki a településképi követelményeket megszegő vagy végre nem hajtó tulajdonossal szemben [400/2016. (XII. 5.) Korm. rend. 15. §, 18/A alcím; 314/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 26/E. §; 2016. évi LXXIV. tv. 11. §].