Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

2020. március 1.: fellebbezés helyett peres eljárás indítható a hatósági döntésekkel szemben

Valamennyi közigazgatási hatósági ügy, valamennyi ügyfelét érinti, hogy 2020. március 1. napját követően indult ügyekben – főszabály szerint – már nem lehet fellebbezést előterjeszteni a döntésekkel szemben, kizárólag közigazgatási peres eljárást lehet kezdeményezni. Az építésügyi és éptésfelügyeleti eljárásokban érintett ügyfeleket ez változás igen érzékenyen érintheti. Mind az építtetőknek, mind a szomszédoknak új stratégiát kell alkalmazniuk, más következményekkel kell számolniuk, ha hatékonyan szeretnék az érdekeiket érvényesíteni. 

Magyar Közlöny: 2019. évi 206. szám, 2019. évi 212. szám
Érintett jogszabály: 2016. évi CL. törvény, 2017. évi I. törvény, 1997. évi LXXVIII. törvény
Módosító jogszabály: 2019. évi CX. törvény, 2019. évi CXXVII. törvény
Hatályos: 2020. március 1., 2020. január 1.

 

2020. márciusától már csak bírósághoz lehet fordulni

Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény indokolásában (a T-8016. számú törvényjavaslat indokolása ide kattintva elérhető) olvashatjuk, hogy az Ákr. 2018. januári hatálybalépése óta „a legtöbb területen elenyésző - leggyakrabban 0,5 % alatti - a fellebbezéssel támadott hatósági döntések aránya, ugyanakkor a másodfokú eljárásban született határozatok 20-25%-ában is közigazgatási pert indítottak a felek”. A jogalkotói cél, hogy a hatósági eljárás megindulása/megindítása és az abban hozott anyagi jogerős bírósági döntés (vagyis a ténylegesen gyakorolható jogosultságot megállapító határozat) között a lehető legrövidebb időtartam teljen el. A fellebbezések kis száma alapján a jogalkotó úgy gondolja, hogy az egyfokú hatósági eljárási modell kialakításával elérhető a cél, anélkül, hogy az ügyfelek jogorvoslathoz való joga sérelmet szenvedne.

Az építésügyi és építésfelügyeleti eljárásokban – különösen az építésrendészeti eljárásokban – az általánostól lényegesen nagyobb arányban fordulhatnak elő a fellebbezések, hiszen az ellenérdekű ügyfelek, vagy éppen a kötelezést elszenvedők nem szoktak belenyugodni a számukra negatív döntésbe. A jelenlegi jogorvoslati rendszer mellett harmincezer forint illeték befizetése, és egy indokolt kérelem elegendő volt, hogy a fellebbező esélyt kapjon a döntés megváltoztatására, ráadásul pár héten belül megszületett a határozat.

2020. márciusától az igazát keresőnek az illeték látszólag nem nőtt, hiszen a bírósági eljárás illetéke is harmincezer forint, ráadásul lehet azzal is érvelni, hogy korábban a fellebbezésért és a bírósági eljárásért is, külön-külön kellett fizetni. A valóságban azonban sok ügyfél bírósági eljárást nem kockáztat meg. Az ügyfelek „félelme” a bírósági eljárással szemben egyrészt maga a bíróság: kevés olyan – nem jogász – ügyfelet lehet találni, aki egy fellebbezést még hajlandó megírni, de nem szívesen jár bíróságra. Másrészt a közigazgatási peres eljárásban az illetéken felül jelentős költségek merül(het)nek fel: a saját ügyvédünk díja és a kormányhivatal, illetve az esetleges érdekelt perköltsége.

Az Országgyűlés közel 80 törvényben vezette át az egyfokú hatósági eljárási modell kialakításával kapcsolatos változásokat, egyebek mellett az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.), és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) is érintett.

Az Építésijog.hu oldalon folyamatosan tesszük közzé a kapcsolódó tájékoztatókat.
 

Az egyfokú hatósági eljárás az Építési törvényben

Az egyfokú hatósági eljárások miatti változásokat a 2019. évi CX. törvényben is találhatunk, egyebek mellett az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (Étv.) – a kapcsolódó tájékoztató itt olvasható: Megszűnnek a jegyzői építésügyi hatóságok. Az Étv-ből kikerül az összes olyan rendelkezés, amely a fellebbezéssel, másodfokú eljárásokkal kapcsolatos volt, de csak közvetetten érintett szabályokat is törölnek.

Amennyiben a használatbavételi engedélyezési eljárásban benyújtott fellebbezés és az építésügyi engedélyezési eljárásban elbírált fellebbezés azonos indokokat tartalmaz, a használatbavételi engedélyezési eljárásban másodfokon eljáró hatóság a fellebbezési kérelmet érdemben nem vizsgálja. Ezt az előírást nem pontosították, hanem hatályon kívül helyezték, ezért a közigazgatási peres eljárásban az építési engedéllyel, illetve a használatbavételi engedéllyel szembeni keresetlevél tekintetében ilyen kizáró ok már nem lesz [2019. évi CX. tv. 29. § (3) bek. c) pont; 1997. évi LXXVIII. tv. 53/G. § (1) bek.]. A Kp. alapján a bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha a vitatott közigazgatási tevékenység jogszerűségre nézve ugyanazon a jogalapon már jogerős ítéletet hoztak [2017. évi I. tv. 48. § (1) bek. g) pont]. Kérdés, hogy a bíróságok hogyan fognak viszonyulni a keresetekhez, ha az építési engedélyt és a használatbavételi engedélyt ugyanolyan indokkal támadják.

Az Étv. jogorvoslati eljárásokat érintő legfontosabb előírása, hogy az eljárás megindulásáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogait csak akkor gyakorolhatja, ha az ügyfél az elsőfokú eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be. 2020. márciusától az „elsőfokú” szövegrész kikerül az 53/G. § (2) bekezdéséből, ezért bizonytalanná válik, hogy az ügyféli jogokkal kapcsolatos nyilatkozat legvégső határidejeként mit kell tekinteni. Az elsőfokú eljárást az elsőfokú hatóság döntése zárja le, de az „eljárás” alatt véleményem szerint akár a jogorvoslati eljárást is lehet érteni. Érdemes lesz ezt a rendelkezést majd pontosítani. Az ügyfeleknek – a biztonság kedvéért – a hatósági döntésig meg kell tenniük az Étv. által megkövetelt nyilatkozatot, kérelmet [2019. évi CX. tv. 29. § (3) bek. c) pont; 1997. évi LXXVIII. tv. 53/G. § (1) bek.].

 

A folyamatban lévő eljárásokra vonatkozó előírások

Az Ákr. 116. § (2) bekezdésének azon módosítását, hogy a járási (kerületi) hivatal vezetője határozatával szemben már nem lehet fellebbezni, csak a 2020. március 1. napját követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni [2019. évi CXXVII. tv. 198. § (13) bek.; 2016. évi CL. tv. 143. § (2) bek.]. Ha az ügyben a fellebbezés kizárttá válik – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a folyamatban lévő fellebbezési eljárást a fellebbezést kizáró rendelkezés hatálybalépését megelőzően hatáskörrel rendelkező szerv folytatja le [2019. évi CX. tv. 101. § (1) bek.].

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyekben ez azt jelenti, hogy a 2020. március 1. napja előtt indított hatósági eljárásokban még beadható fellebbezés, de csak akkor, ha a döntés legkésőbb február végéig megszületett. Ezeket a fellebbezéseket még a Kormányhivatal bírálja el az eljárás megindításának napján hatályos rendelkezések alapján.

A fellebbezési lehetőségekről szóló részletesebb tájékoztató itt olvasható: Lehet-e fellebbezni a 2020. március 1. napja előtt indult ügyekben?
 

A 2020. MÁRCIUS 24. NAPJÁN SORRAKERÜLŐ, ONLINE KÖZVETÍTETT SZAKMAI RENDEZVÉNYEN KÜLÖN ELŐADÁS FOGLALKOZIK MAJD A KÖZIGAZGATÁSI PERES ELJÁRÁSOK GYAKORLATI TUDNIVALÓIVAL, ILLETVE A FELLEBBEZÉSI LEHETŐSÉGEK RÉSZLETES BEMUTATÁSÁVAL
 

Építésügyi hatósági eljárások és jogorvoslati lehetőségek 2020. márciustól

ONLINE KÖZVETÍTETT továbbképzés ügyvédek, köztisztviselők, szakértők, építőipari szakemberek és építtetők számára

2020 márciusától alapjaiban változik meg az építésügyi hatósági eljárás, hiszen egyfokú lesz az engedélyezés, és a kormányhivatal döntésével szemben már csak közigazgatási peres eljárást lehet indítani. Az építésügyben érintett szereplőknek tehát most feltétlenül meg kell ismerkedniük azzal, hogy új szabálykörnyezetben milyen új elvárásoknak kell megfelelni, milyen határidőkre, követelményekre kell felkészülni. Az utóbbi időben rendkívül gyakori tisztázandó alapkérdés az is, hogy a szomszédok és egyéb érintettek hogyan tudnak „beleszólni” a beruházás részleteibe, milyen jogosultságaik maradtak.

Konferenciánkkal lehetőséget kínálunk arra, hogy Ön fél nap alatt megismerhesse az egyes eljárások lefolytatásának szabályait, a gyakorlat alapján felmerülő kérdésekre adott válaszokat, és így szakszerűen tudja végezni munkáját, illetve hatékonyan tudja érvényesíteni a jogait.

A KONFERENCIA ELŐADÁSAI TÖBBEK KÖZÖTT AZ ALÁBBI KÉRDÉSEKRE ADNAK VÁLASZT:

• Milyen „beleszólása” van a szomszédnak az egyszerű bejelentéssel vagy az építési engedéllyel folytatandó építkezésbe?
• Mit jelent az illeszkedés követelménye?
• Lehet-e a negatív településképi véleménnyel szemben jogorvoslattal élni?
• 2020. március 1. napjától hol fognak működni az építésügyi hatóságok? Milyen utat jár be a hatósági döntéssel kapcsolatos kereset?
• Hogyan történik 2020. márciusától a fennmaradási engedélyezési eljárás?
• Milyen feltételek mellett lehet a közigazgatási bíróságtól azonnali jogvédelmet kérni?
• Egyszerű bejelentéssel épülő lakóházak esetében lehet-e közigazgatási bírósághoz fordulni?

AKÁR AZ OTTHONÁBAN, AKÁR A MUNKAHELYÉN IS KÖVETHETI a konferencia eseményeit, az előadásokat később ÚJRA MEG IS NÉZHETI.

IDŐPONT: 2020. március 24., 13.30-tól 19.10-ig

ÉPÍTÉSZKAMARAI AKKREDITÁCIÓ: 1,5 pont továbbképzési pont (Bírálati sorszám: MEK-OTIR: 2020/64)

ÜGYVÉDI KAMARAI AKKREDITÁCIÓ: 8 pont továbbképzési pont (Bírálati sorszám: 8/2020. (0.20.) OAB határozat) 

A RÉSZLETES PROGRAM, JELENTKEZÉSI FELTÉTELEK IDE KATTINTVA MEGTEKINTHETŐK >>