01.4. A szerződés és a jogszabály viszonya
Utolsó frissítés: 2020.04.17. 13:01
Közzétéve: 2014.02.24. 21:52
Sok esetben nem a felek szerződéséből derül ki az, hogy egy adott feladatot kinek kell vagy kellett volna elvégeznie, vagy éppen a hibás teljesítés kinek a felelőssége. Az adott szerződéshez kapcsolódó feladatokat a vonatkozó jogszabályi előírások is meghatározhatják, még akkor is, ha nagyon részletes megállapodást kötöttünk. A szerződés és a jogszabályok viszonyában vannak olyan jogszabályi rendelkezések is, amelyeket nem kötelező betartani.
1.
Mi dönti el a jogvitát?
Nem létezik olyan szerződés, amely a felekre vonatkozó minden rendelkezést tartalmazna, hiszen a szerződés mellett a jogszabályok is előírnak a szerződéses partnerek számára egyéb jogokat és kötelezettségeket. Az építőipar területére egyre inkább az a jellemző, hogy a jogalkotó kötelező jogszabályi előírásokkal próbálja meg szabályozni a szerződéses viszonyokat. Ha valami kötelező, akkor attól a szerződés sem térhet el, így ha valamit például az Építési törvény (1997. évi LXXVIII. törvény, Étv.) a kivitelező feladatként rögzít, azt a szerződés alapján sem lehet azért az építtetőt vagy a tervezőt felelőssé tenni. A felek közötti megállapodásban valamelyik fél átvállalhatja a másik fél feladatát, de csak akkor ha a jogszabály nem tiltja meg önmagában már a feladat átadását is. Ha a feladat átadható, a feladat elmulasztásából fakadó hatósági büntetést akkor is a jogszabály szerinti felelős fogja kapni, ha a feladatát a másik fél átvállalta.
2.
Diszpozitív és kógens jogszabály
A felek között vita esetében a konkrét ellátandó feladat vagy hiba felelősét a szerződés mellett – vagy éppen helyett – a jogszabályok fogják kijelölni. Attól függően, hogy a jogszabály vagy a szerződés tartalma az elsődleges két csoportba sorolhatók a jogszabályi rendelkezések. A jogszabályok között meg kell különböztetni a kötelező (kógens) és a megengedő (diszpozitív) jogszabályokat.
Diszpozitív rendelkezések:
a) a felek a Ptk-ban (1959. évi IV. törvény) és az új Ptk-ban (2013. évi V. tv.) rögzített szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől is eltérhetnek egyező akarattal, ha jogszabály az eltérést nem tiltja;
b) a Ptk-ban (és az új Ptk-ban) rögzített szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket csak akkor kell alkalmazni, ha a felek az adott kérdést szerződésükben nem rögzítették;
c) a szerződésre vonatkozó egyes szabályok csak akkor alkalmazhatóak, ha a felek arról a megállapodásukban másként nem rendelkeztek;
d) a diszpozitív szabályok alól kivételt csak jogszabály tartalmazhat.
Kógens rendelkezések:
a) a felek még egyező akarattal sem térhetnek el ezektől a szabályoktól (a jogszabály által előírt tartalom akkor is a szerződés részévé válik, ha a felek eltérően állapodnak meg);
b) ha jogszabály a szerződés valamely tartalmi elemét kötelezően meghatározza, a szerződés a jogszabály által előírt tartalommal jön létre (vagyis nem kell külön ezt rögzíteni a szerződésben) [2013. évi V. tv. 6:60. § (1) bek.];
c) ezen szabályok megsértése érvénytelen, vagy helyükbe a jogszabályi rendelkezés lép.
3.
A jogszabályok és a szerződés viszonya
Az adott szerződéstől függ, hogy a jogszabályok és a szerződés tartalma hogyan viszonyul egymáshoz, illetve, hogy milyen jogszabályi rendelkezéseket lehet alkalmazni.A kivitelező és a megrendelő (vagy a kivitelezők) közötti jogvita esetében a jogszabályok és a szerződés viszonya az alábbiak szerint alakul:
1. |
|
2. |
|
3. |
3. |
4. |
4. |
5. |
5. |
6. |
6. |
Megjegyzések:
a) A táblázatban található sorrend egyben erősorrendet is jelent (például az 1. sorban található rendelkezés felülírja a 2. sorban találhatót, és így tovább).
b) A 3. és 4. sorban található rendelkezések a vállalkozási szerződések esetében különülnek el, általában 5 sorból áll a lista - Például ingatlan adásvételi szerződés tekintetében a 3. és 4. sorban is az alábbiak szerepelnek: A Ptk. adásvételi szerződésre vonatkozó rendelkezései (Ptk. 365. §-376. §); Az új Ptk. adásvételi szerződésre vonatkozó rendelkezései (új Ptk. 6:215. § - 6:233. §)