Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

05.4.1. Az építészeti-műszaki dokumentáció tartalma

Az engedélyezési eljárás során a dokumentációknak is rendelkezésre kell állniuk, ezért a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg, hogy az építészeti-műszaki dokumentációnak milyen iratokat kell kötelezően tartalmaznia. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások lefolytatásához elengedhetetlen a meghatározott összetételű és műszaki tartalmú, elektronikus formában előállított építészeti-műszaki dokumentáció.

Építészeti-műszaki dokumentáció fogalma

Az építészeti-műszaki dokumentáció az építési tevékenység megvalósításához – pályázathoz, tervpályázathoz, tervtanácshoz, engedélyezéshez, ajánlatkéréshez, építőipari kivitelezéshez, állapotfelméréshez, állapot vagy megvalósítás dokumentálásához – szükséges tervezési programot, terveket, dokumentumokat tartalmazza [1997. évi LXXVIII. tv. 32. § (11) bek.][1].

A kivitelezési dokumentáció tartalmi és formai követelményei itt megismerhetők.

Az engedélyezési dokumentáció tartalmi és formai követelményeit az Eljárási kódex határozza meg, és az alábbiakban ismertetjük.
 

Az Eljárási kódex 8. melléklete

A tervezett építési és bontási tevékenység építészeti-műszaki dokumentációját a tervezett építmény helyének, környezetének, rendeltetésének, a tervezett építési tevékenység jellegének, a tervfajtának, valamint az építésügyi hatósági eljárás jellegének megfelelő – a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. számú mellékletben meghatározott – tartalmú és részletezettségű, valamint előírt technikai és formai követelményeknek megfelelő dokumentumokból, magyar nyelven kell összeállítani [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 72. § (2) bek.; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 15. § (6) bek.].

Fontos tudni, hogy a megbízott tervező az építészeti-műszaki dokumentáció összeállítása során köteles gondoskodni arról, hogy az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság rendelkezésére álljon a helyszínről, annak környezetéről készített minden olyan hitelt érdemlő dokumentum (terv, képfelvétel, hivatalos feljegyzés, egyéb okirat, nyilatkozat stb.), amely a tervezés alapját képezte, és amely lehetővé teszi a döntés meghozatalát, az építésügyi hatósági engedély megadása és a tudomásulvétel feltételeinek vizsgálatát, igazolását [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 72. § (3) bek.].

Az Eljárási kódex előírása szerint az építészeti-műszaki dokumentációban igazolni szükséges, hogy az alapvető követelményeknek a tervezett építmény megfelel. Az OTÉK 50. § (3) bekezdése szerint az építménynek meg kell felelnie a rendeltetési célja szerint
a) az állékonyság és a mechanikai szilárdság,
b) a tűzbiztonság,
c) a higiénia, az egészség- és a környezetvédelem,
d) a biztonságos használat és akadálymentesség,
e) a zaj és rezgés elleni védelem,
f) az energiatakarékosság és hővédelem,
g) az élet- és vagyonvédelem, valamint
h) a természeti erőforrások fenntartható használata
alapvető követelményeinek, és a tervezési programban részletezett elvárásoknak [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 72. § (5) bek.; 253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 50. § (3) bek.][2].

A követelmények teljesítésének igazolása egyébként történhet vonatkozó szabványok, vagy ezek hiányában más igazolt műszaki megoldás alkalmazásával [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 72. § (5) bek.].

 

Az aláírólap és a címlap kötelező tartalma

Az építészeti-műszaki dokumentációt aláírólappal[3] kell ellátni. Az aláírólapot szintén az Eljárási kódex 8. számú melléklete szerinti formátumban kell elkészíteni. Az aláírólap tartalmazza a tervezésben részt vett összes tervező nevét, a tervezési jogosultság számát és a tervező sajátkezű aláírását.

A címlapnak kötelezően tartalmaznia kell:
a) az engedélyezés tárgyát képező építési, bontási tevékenység szabatos megnevezését,
b) a telek azonosító adatait,
c) az építtető nevét, cég megnevezését,
d) a tervező nevét.

Az egyes különálló tervlapokon szerepeltetni kell:
a) az adott tervrajz szabatos megnevezését és méretarányát önálló ábránként,
b) a tervezés időpontját [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 72. § (7) bek.].

 

Az építészeti-műszaki dokumentáció kötelező tartalma (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. melléklete)

I. Az építészeti-műszaki dokumentáció elemei a tervezés tárgyától függően

1. Műszaki leírások

Alfabetikusan kereshető szöveges dokumentum, amelyben szükség szerint ábrák is szerepelhetnek. Az ábrák esetében törekedni kell a vektorgrafikus ábrák alkalmazására, ha elkerülhetetlen, úgy a maximum 150 (szöveget vagy vékony vonalas részeket tartalmazó ábrák esetén 300) DPI felbontású pixeles ábrák is elfogadhatóak. A műszaki leírás fejezetekre bontva, több fájldokumentumban is benyújtható. Formátuma PDF/A, nyomtatási mérete A4 (szükség esetén egyes oldalak lehetnek A3-as méretűek). A műszaki leírásnak szürkeárnyalatosan nyomtatva is értelmezhetőnek kell maradnia. Ismerteti az építményre vonatkozó, a tervlapok tartalmát kiegészítő információkat:

1.1.  Építészeti műszaki leírás:
1.1.1.  a teljes építmény eredeti rendeltetésének, valamint az átalakított, bővített építmény új rendeltetésének leírását, hasznos alapterületét,
1.1.2.  a telekre, a tervezett és a meglévő építményekre vonatkozó jogszabályban előírt azon paramétereket (telek beépített területe, beépített területek aránya a zöldfelülethez, épületmagasság, építmények egymástól való távolsága, elő-, hátsó-, oldalkertek mérete) melyek nem szerepelnek az egyes tervlapokon és az ezekhez tartozó idomtervekkel ellátott számításokat,
1.1.3.  az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti számított építményértéket[4],
1.1.4.  azoknak az adatoknak, információknak az ismertetését, amelyek alapján egyértelműen eldönthető a 6. melléklet I-III. táblázatában rögzített szakhatósági bevonás feltételeinek fennállása.
1.2.  Épületgépészeti műszaki leírás, melynek minden esetben része:
1.2.1.  alternatív energiaellátás megvalósíthatósági elemzését az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben meghatározott esetekben és annak 4. melléklete szerint,
1.2.2.  az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet hatálya alá tartozó épületek esetében legalább az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 2. melléklet 2. pontjában meghatározott részletezettséggel a követelményeknek való megfelelést igazoló épületenergetikai számítást[5].
1.3.  Tartószerkezeti műszaki leírás
1.4.  Épületvillamossági műszaki leírás

2. Tervlapok [6]

A tervlapok formátuma PDF/A. A tervlap összeállításánál törekedni kell arra, hogy a tervlap vagy annak egységnyi területe szükség esetén arányosan, értelmezhető módon A3 méretben szürkeárnyalatosan nyomtatható legyen. Az önálló tervlapokat önálló fájldokumentumonként kell benyújtani vektorgrafikus vagy 300 DPI felbontású pixeles formátumban.

2.1.  A tervező által készített helyszínrajz, hiteles állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból kiadott térképmásolat alapján, amely tartalmazza:
2.1.1.  az égtájjelölést,
2.1.2.  a tervezéssel érintett és a közvetlenül szomszédos – az ingatlannal közös határvonalú – telkek ábrázolását,
2.1.3.  a tervezéssel érintett telken valamennyi meglévő terepszint feletti és alatti építményt, valamint a tervezett építményt, méretarányos ábrázolással (építmények körvonalrajzát, tetőidomok ábrázolásával, rendeltetések megjelölésével), a meglévő építmények telekhatártól és egymástól való távolsági és épületmagassági méretét, valamint az elbontásra kerülő vezetékek jelölését,
2.1.4.  a tervezéssel érintett telekkel közvetlenül szomszédos telkeken valamennyi épület méretarányos körvonalrajzát, tetőidomait, továbbá a tervezéssel érintett telek felőli oldalkertben lévő föld alatti és feletti építmények körvonalrajzának ábrázolását, rendeltetése megjelölését,
2.1.5.  a tervezési területre vonatkozó jogszabályban előírt paraméterek teljesítését igazoló mutatószámokat, jellemzőket (telek területe, beépítettség mértéke, épületmagasság, zöldfelület aránya, építmények egymástól való távolsága, elő-, hátsó-, oldalkertek mérete),
2.1.6.  az építmény személy- és gépkocsiforgalmára szolgáló be- és kijáratok közúthoz való csatlakozását, valamint a gépkocsik telken belüli elhelyezésének ábrázolását,
2.1.7.  a ±0,00 kiinduló relatív szintmagasságnak megfelelő abszolút szintmagassági értéket,
2.1.8.  a meglévő terepviszonyok ábrázolását a jellemző szintmagasságok értékeivel, 10 százaléknál nagyobb lejtésű terület esetén az 1 m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal[7].

2.2.  Eltérő szintek alaprajzai
2.2.1.  Ábrázolni és méretekkel kell ellátni:
2.2.1.1.  az elmetszett és a nézet irányába eső nem teljes szintmagasságú szerkezeteket,
2.2.1.2.  a beépített berendezési tárgyakat,
2.2.1.3.  a nyílásokat,
2.2.1.4.  az ábrázolt szintek szintváltását és szintmagasságát, a szintáthidalók emelkedési irányát, mindkét végének szintmagasságát,
2.2.1.5.  a szerkezeti dilatációk helyét,
2.2.1.6.  a földszinti alaprajzon a csatlakozó véglegesen rendezett terepet, az épület körüli járdát, az előlépcsőt és egyéb szerkezeteket,
2.2.1.7.  az égéstermék-elvezetőket.
2.2.2.  Jelölni kell az északi irányt, a metszetek helyét, esetleges törését és nézetének irányát.
2.2.3.  Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintek alaprajzai – a különböző szintmagasságok egyértelmű jelölésével – a tervdokumentációban összevonhatóak.
2.3.  A megértéshez szükséges számú, de legalább két egymással szöget bezáró módon felvett metszet, amelyeken
2.3.1.  ábrázolni kell és méretadatokkal kell ellátni:
2.3.1.1.  az elmetszett, a nézet irányába eső látható, indokolt esetben a nézet irányába eső, de a más szerkezetek által takart szerkezeteket,
2.3.1.2.  zártsorú beépítés esetén a szomszéd épületek alapsíkját,
2.3.1.3.  az építményhez csatlakozó, véglegesen rendezett terepet és járdát.
2.4.  Terepmetszet[8]
2.5.  Az építmény valamennyi jellemző külső nézetét ábrázoló homlokzati terv, amelyek tartalmazzák:
2.5.1.  az építmény külső megjelenését meghatározó homlokzati elemeket, így különösen a nyílásokat, rácsokat, korlátokat, reklám- és hirdetőberendezéseket, antennákat, cégtáblákat, esővíz- és légcsatornákat, égéstermék-elvezetőt, díszítőelemeket, lépcsőket, valamint a terepszint alatti vagy a terep által takart építményrészeket,
2.5.2.  a csatlakozó végleges terep, járda, tetőgerinc, tetőfelépítmény stb. szintmagasságát,
2.5.3.  az egyes homlokzati felületek kiképzését, anyagát és színét,
2.5.4.  zártsorú, ikres vagy oldalhatáron álló beépítés esetén – a környezetbe illesztés bemutatására – a szomszédos épületek nézeteit.
2.6.  Tereprendezési terv szükség szerint[9]
2.7.  A végleges terep szintmagasságainak ábrázolásával, a szükséges számú szelvényrajzzal és a 10 százaléknál nagyobb lejtésű terület esetén az 1 m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal, a végleges terep szintmagasságainak ábrázolásával.
2.8.  Zártsorú vagy ikres beépítés esetén a szomszédos, meglévő épületek feltárás útján meghatározott alapsíkjának megadása, a csatlakozó épület állékonyságát biztosító technológia bemutatása.

3.  Környezeti állapotadat

3.1.  fotó, fotómontázs,
3.2.  utcakép (axonometria, perspektíva, egyéb),
3.3.  látványterv,
3.4.  kilátási-rálátási terv,
3.5.  színterv,
3.6.  tömegvázlat,
3.7.  álcázási terv,
3.8.  egyéb dokumentum.

4. Igazolások

Igazolás csak olyan formában nyújtható be, amelynek nyomtatási formátuma legfeljebb A4. Elektronikus igazolás csak olyan információtechnikai rendszerektől fogadható el, amely hiteles átadásának információtechnológiai feltételei fennállnak.

4.1. Aláírólap a tervezők megnevezésével, jogosultságuk megjelölésével, elérhetőségükkel és aláírásukkal, amely benyújtható elektronikusan aláírt PDF formátumban, papír alapú formátumban, illetve ha információtechnológiai feltételei fennállnak, úgy az aláíró saját nevében kitöltött és saját személyi azonosításával benyújtott elektronikus űrlap útján[10].
4.2. Tervezési program a külön jogszabályban meghatározott tartalommal.
4.3. Az állami ingatlan-nyilvántartási adatbázisból kiadott térképmásolat PDF formátumban.
4.4. A 3., 4. és 9. melléklet szerinti statisztikai lapok.

5. Geotechnikai jelentés, a hatályos szabványokban előírt eljárások szerint vagy azzal egyenértékű módszer meghatározása szerint.

6. Geodéziai felmérés szükség szerint.

II. Általános előírások

1. Az adott anyag vagy szerkezet jelölésére vonatkozó hatályos szabvány hiányában, egyedileg meghatározott, egyértelmű jelkulcsot kell alkalmazni.

2. Közhasználatú építmény esetén, a helyszínrajzon és a vonatkozó tervlapokon méretadatok megadásával ábrázolni kell az akadálymentes és biztonságos közlekedési lehetőséget biztosító megoldásokat a telek közterületi csatlakozási pontjától az épület bejáratáig.

3. Az építési tevékenységgel érintett telken, ha az építési tevékenység a telek természetes terepviszonyainak a megváltoztatását is eredményezi, a csapadékvíz-elvezetésének műszaki megoldását is ábrázolni kell. A telek természetes terepviszonyának feltöltéssel vagy terepbevágással történő megváltoztatása esetén a telek eredeti és a megváltoztatott, végleges állapotát a terep szintmagasságának ábrázolásával méretezett terepmetszeten kell bemutatni.

4. Több ütemben megvalósuló építési tevékenység esetében a tervrajzokon az egyes ütemeket egyértelműen jelölni kell.

5. A tervezett építési tevékenység szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem tartalmazó dokumentáció-részek elhagyhatók.

6.[11] 

7. Az építészeti-műszaki dokumentáció tervező általi hitelesítése
7.1. Az építészeti-műszaki dokumentációt és részeit a tervező az alábbiak valamelyikével hitelesíti:
7.1.1. aláírólap csatolásával[12],
7.1.2. saját elektronikus azonosítás útján történő benyújtással, az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szabályai szerint,
7.1.3. elektronikus aláírással.
7.2. A dokumentáció tartalma együtt és dokumentumrészenként is hitelesíthető.
7.3. A papír alapú dokumentum elektronikus irattá alakítása digitalizálás útján történik truecolor és 300 DPI minőségben PDF/A formában.

8. E rendelet keretei között az építészeti-műszaki dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében a dokumentáció egyes munkarészeinek kidolgozottságára, tartalmára és léptékére a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó szakmai követelményeket megállapító – a kamarai honlapokon és az ÉTDR-ben is rendelkezésre álló – szabályzatait figyelembe kell venni.

III. Az egyes engedélyezési eljárásokhoz benyújtandó munkarészek

1. Helyiséget tartalmazó új építmény építése esetén

1.1. Az építési engedélyezési dokumentációnak különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:
1.1.1. a tervező által készített helyszínrajzot,
1.1.2. tereprendezési tervet a telek természetes terepszintjének építésügyi hatósági engedély-köteles megváltoztatása esetén,
1.1.3. alaprajzot a tervezett építmény valamennyi eltérő szintjéről, a méretaránynak megfelelő műszaki tartalommal,
1.1.4. metszeteket a megértéshez szükséges számú, de legalább két egymással szöget bezáró módon felvéve,
1.1.5. homlokzati terveket az építmény minden nézetéről,
1.1.6. az építési engedélyhez kötött támfalak, terepbiztosítási építmények és kerítések terveit,
1.1.7. a tervezés tárgyától függően a szükséges műszaki leírást[13].
1.2. A dokumentáció minden esetben tartalmazza – az ÉTDR általános felületén történő tájékoztatás érdekében – a 10. § (6) bekezdés d) pontjában meghatározott dokumentumokat: I. rész 2.1. pontjában meghatározott tartalmú helyszínrajzot és az I. rész 2.5. pontjában meghatározott tartalmú utcai homlokzati tervet, vagy az utcaképet bemutató látványtervet.

2. Helyiséget tartalmazó meglévő építmény bővítése esetén[14]

2.1. Az építési engedélyezési dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
2.1.1. a tervező által készített helyszínrajzot a meglévő építmény befoglaló tömegét megváltoztató esetekben,
2.1.2. alaprajzot (alaprajzokat) a meglévő építmény jellemző, de legalább az átalakítani szánt, valamint az az alatti-fölötti építményszintjeiről,
2.1.3. alaprajzot (alaprajzokat) az építmény átalakított építményszintjeiről,
2.1.4. homlokzati tervet (terveket) és fotódokumentációt a meglévő építmény megjelenése szempontjából meghatározó nézeteiről,
2.1.5. homlokzati tervet (terveket) az átalakított homlokzatról (homlokzatokról),
2.1.6. metszetet (metszeteket) a meglévő építmény szintszáma szempontjából meghatározó helyen (helyeken), a befoglaló méretre jellemző méretadatokkal és szintmagasságokkal,
2.1.7. szintszám-, belmagasság- vagy tetőforma-változtatást eredményező átalakítás esetén metszetet (metszeteket) a tervezett állapotról a változtatás szempontjából meghatározó helyen (helyeken), a változásra jellemző méretadatokkal és szintmagasságokkal,
2.1.8. a tervezés tárgyától függően a szükséges műszaki leírást,
2.1.9. egy évnél nem régebbi szakértői véleményeket:
2.1.9.1. az időtávlatban változó teljesítmény-jellemzőjű szerkezeteket tartalmazó (pl. fa, salakbeton, bauxitbeton) épületszerkezetekről, és
2.1.9.2. a 50 évesnél idősebb építmények tartószerkezeteiről[15].
2.2. A dokumentáció minden esetben tartalmazza – az ÉTDR általános felületén történő tájékoztatás érdekében – a 10. § (6) bekezdés d) pontjában meghatározott dokumentumokat: I. rész 2.1. pontjában meghatározott tartalmú helyszínrajzot és I. rész 2.5. pontjában meghatározott tartalmú utcai homlokzati tervet, vagy az utcaképet bemutató látványtervet.

3. A jogerős és végrehajtható építési engedélyezési dokumentációtól való eltérésre irányuló kérelem (módosított építési engedély iránti kérelem) mellékletét szolgáló dokumentációnak csak az eltérést ábrázoló tervrajzokat, valamint az azokat ismertető munkarészeket (pl. műszaki leírást és számításokat) kell tartalmaznia. A műszaki leírásban egyértelműen meg kell nevezni és fel kell sorolni az eltéréseket.

4. Helyiséget nem tartalmazó műtárgy építése, bővítése esetén[16]

4.1. Az építési engedélyezési dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
4.1.1. a tervező által készített, a tervezett állapotot ábrázoló helyszínrajzot,
4.1.2. homlokzati tervet a tervezett, és fotódokumentációt a meglévő építmény megjelenése szempontjából meghatározó nézeteiről,
4.1.3. tereprendezési tervet a telek természetes terepszintjének építésügyi hatósági engedély-köteles megváltoztatása esetén,
4.1.4. a tervezés tárgyától függően a szükséges műszaki leírást.
4.2. A dokumentáció minden esetben tartalmazza – az ÉTDR általános felületén történő tájékoztatás érdekében – a 10. § (6) bekezdés d) pontjában meghatározott dokumentumokat: az I. rész 2.1. pontjában meghatározott tartalmú helyszínrajzot és az I. rész 2.5. pontjában meghatározott tartalmú utcai homlokzati tervet, vagy az utcaképet bemutató látványtervet.

5. [17]

6. Bontási engedélyezési dokumentáció

6.1. A veszély elhárítását is megoldó tartószerkezeti műszaki leírás szükséges az érzékeny szerkezetű építmény (bontás során állékonyságát veszti, életveszély léphet fel) bontásakor.

6.2. A bontási engedélyezési dokumentációnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
6.2.1. műszaki leírást, mely ismerteti az építmény rendeltetését, főbb és jellemző méreteit, szükség szerint anyagait és szerkezeteit, a csatlakozó közművek fajtáját, állapotát és helyzetét,
6.2.2. a bontáshoz tervezett technológiai leírást, amely tartalmazza a bontáshoz felhasználandó eszközöket, segédszerkezeteket, a műveletek sorrendjét, a közművezetékek leválasztási módját, a munkavédelmi és környezetvédelmi előírásokat, valamint az elbontásra kerülő szerkezetek, anyagok további sorsának meghatározását,
6.2.3. helyi védelem alá tartozó építmény, illetve egyedi tájértékké minősített építmény részleges bontása esetén fényképeket az építmény valamennyi nézetéről,
6.2.4.[18]
6.2.5. zártsorú beépítés esetén tartószerkezeti szakértői véleményt különös tekintettel a szomszédos ingatlanokra és az azokon lévő építmények állagvédelmére.

6.3.[19]

7. Fennmaradási engedélyezési dokumentáció

7.1. A dokumentáció tartalmára vonatkozó követelmények azonosak az építési engedélyezési dokumentációnál leírtakkal. A szabálytalanul megépített vagy befejezetlen építmény esetében a jelenlegi állapotot és a szándékolt továbbépített állapotot külön-külön kell ábrázolni.

7.2. A fennmaradási engedélyezési tervben egyértelműen ábrázolni kell, hogy
7.2.1. miben nyilvánult meg a szabálytalanság (méretekkel), és
7.2.2. a szabálytalanságot milyen módon szüntetik meg (átalakítással vagy egyéb módon).

7.3. [20]

8. Használatbavételi engedélyezési, tudomásulvételi dokumentáció

Ha a kivitelezés során – építési naplóba bejegyzetten – módosított építési engedélyezést nem igénylő eltérés történik, a használatbavételi engedélyezéshez, tudomásulvételhez a megépült állapotot dokumentálni szükséges. Irányadó az építési engedélyezési dokumentáció tartalma.

9. A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet szerinti általános építésügyi szakhatósági eljáráshoz szükséges építészet-műszaki dokumentáció

9.1. Az adott rendeltetéssel érintett építmény, építményrész alaprajza M=1:200-as méretaránynak megfelelő műszaki tartalommal.
9.2. Metszetek M=1:100-as méretarányban.
9.3. Az építészeti műszaki leírás, az I. rész 1.1–1.4. pontja szerinti tartalommal[21] [22].
9.4. Tartószerkezeti műszaki leírás, amely tartalmazza az építmény tartószerkezetének leírását, jellemzőit, így különösen a következőket:
9.4.1. a szerkezet alapvető rendszerének leírása,
9.4.2. az alkalmazott számítási modell,
9.4.3. a szerkezet típusa és méretei,
9.4.4. a felelős tervező és szakági tervező neve, címe, jogosultsági száma,
9.4.5. az építmény, építményrész az adott rendeltetésre megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, általános érvényű és eseti előírásoknak,
9.4.6. a jogszabályokban meghatározottaktól eltérés engedélyezése szükséges-e,
9.4.7. a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű,
9.4.8. a tervezett építmény, építményrész milyen műszaki megoldással teljesíti az OTÉK 50. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeket, az építmény tűzvédelmi kockázati osztályát[23],
9.4.9. az adott rendeltetéssel érintett építmény, építményrész tartalmaz-e azbesztet.