Mi a különbség az energetikai tanúsító és az energetikai auditor között?

Szerző: Kurucz Regina Kurucz Regina

Utolsó frissítés: 2018. április 12. csütörtök, 14:45

Közzétéve: 2018. március 25. vasárnap, 21:14


Az energetikai tanúsító és az energetikai auditor tevékenysége során lehetnek hasonlóságok és átfedések, de munkájuk célja és eredménye alapvetően eltérő. E bejegyzés célja a két szakterület hasonlóságainak és különbözőségeinek rövid ismertetése. Mind az energetikai tanúsító, mind az energetikai auditor megismeri az épület fő energetikai jellemzőit, beazonosítja a fűtött teret határoló szerkezeteit és az épületben működő épületgépészeti és épületvillamossági rendszereket, javaslatot tesz az energiafelhasználás csökkentésére és az energiafelhasználás hatékonyságának növelésére.

 

1. Energetikai tanúsító tevékenység
 

Az energetikai tanúsítói tevékenysége az energiát használó épület energetikai jellemzőinek vizsgálata alapján, annak eredményéről energetikai tanúsítvány kiállítása.

Az energetikai tanúsító feladata az energiát használó épület energetikai jellemzőinek vizsgálata alapján, annak eredményéről hiteles tanúsítvány kiállítása az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) elektronikus programjának segítségével [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 23. § (1) bek.].

1.2 Ki lehet energetikai tanúsító?

Energetikai tanúsítói tevékenységet az folytathat, aki
a) nem áll energetikai tanúsítói tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
b) büntetlen előéletű,
c) rendelkezik a meghatározott szakirányú végzettséggel és szakmai gyakorlattal (1 év),
d) az energetikai tanúsítói vizsgát teljesítette,
e) szerepel tanúsítói névjegyzékben [1997. évi LXXVIII. tv. 38/C. §].

1.3 Hol vezetnek névjegyzéket az energetikai tanúsítókról?

A Magyar Építész Kamara (névjegyzék: http://www.mekon.hu/) és a Magyar Mérnök Kamara (névjegyzék: https://www.mmk.hu/informaciok/nevjegyzek) vezeti a nyilvántartást. Az energetikai tanúsítók névjegyzéki azonosítóval rendelkeznek, a jogosultság rövid jele .

1.4 Az energetikai tanúsító fő munkaterületei

1) Tervezett épületek energetikai számításai a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet alapján
2) Meglévő épületek hiteles energetikai tanúsítványának elkészítése a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet alapján

A tanúsító mindkét tevékenységét a szakma szabályai és a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szerinti sztenderd értékekkel számolja. A sztenderd értékek alkalmazásának oka, hogy az épületek általános energiafelhasználása a fogyasztótól függetlenül összehasonlítható legyen.

Példa:
Az eladó szeretné eladni a lakását egy olyan személynek, aki korábban nem rendelkezett tulajdonrésszel a lakásban. A lakásról korábban nem készült energetikai tanúsítvány, ezért az adásvételhez energetikai tanúsítvány szükséges. Az eladó a lakást egyedül használta és sokszor üzleti útra utazott. Amikor otthon tartózkodott, akkor az egyik szobában nem fűtött, a lakás többi részén jellemzően 19 ºC fokot tartott. A vevő a lakást családként használná, 4 fővel és a lakásban télen szeretnének 23 ºC fokot tartani. Ugyanannak a lakásnak a két használati mód esetén jelentősen eltérő lehet az energiafelhasználása az eltérő fogyasztói magatartás miatt. Az energetikai tanúsítvány ezért olyan módszereket alkalmaz, ami a lakás energetikai jellemzőit az aktuális felhasználótól függetlenül tudja energetikai minőségi osztályba sorolni. A fenti példában a tanúsító minden szobában (ahol hőleadó van kiépítve) fűtéssel fog számolni és a lakásban 20 ºC fok levegő hőmérsékletet fog feltételezni [7/2006. (V. 24.) TNM rend. 1. melléklet V. rész 1.2. pont].

 

2. Energetikai auditor


2.1. Az energetikai auditor fogalma

Az energetikai auditor energetikai auditálást végző természetes személy [2015. évi LVII. tv. 1. § 15. pont].

Energetikai auditálás: olyan, meghatározott módszerrel végzett eljárás, amelynek célja megfelelő ismeretek gyűjtése valamely épület vagy épületcsoport, ipari vagy kereskedelmi művelet vagy létesítmény, magán- vagy közszolgáltatás aktuális energiafogyasztási profiljára vonatkozóan, továbbá amely meghatározza és számszerűsíti a költséghatékony energiamegtakarítási lehetőségeket és beszámol az eredményekről [2015. évi LVII. tv. 1.§ 13. pont].

Energetikai audit: az energetikai auditálás eredményeit tartalmazó, jogszabályban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő irat [2015. évi LVII. tv. 1.§ 12. pont].

2.2 Ki végezhet energetikai auditálást?

Az energetikai auditálási tevékenységet az a természetes személy folytathat, aki
a) büntetlen előéletű,
b) rendelkezik a jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel (mesterképzésen vagy osztatlan képzésen szerzett műszaki vagy agrár szakképzettség)
c) rendelkezik az előírt szakmai gyakorlattal (szakképzettségtől függően 5-8 év),
d) valamely, a 2015. évi LVII. törvény 24. alcíme szerinti közreműködő szervezet által szervezett energetikai auditori szakmai vizsgát teljesítette,
e) az energetikai auditálási tevékenység folytatásának szándékát a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak bejelentette, a regisztrációs díjat megfizette és
f) nincs eltiltva az auditálástól [2015. évi LVII. tv. 28. § (1) bek.;122/2015. (V. 26.) Korm. rend. 22. §].

Az energetikai auditor sztenderdek alkalmazása helyett az épület tényleges fogyasztását méri és elemzi. Az energiahatékonyság növelését célzó javaslataiban maximálisan figyelembe veszi az adott rendszer sajátosságait.

Az energetikai auditornak a névjegyzékbe vételt követően évente egy alkalommal valamely közreműködő szervezet által energetikai auditorok számára szervezett továbbképzésen kell részt vennie, továbbá ötévente szakmai megújító vizsgát kell tennie [2015. évi LVII. tv. 28. § (3) bek.].

2.3. Hol vezetnek névjegyzéket az energetikai auditorokról és energetikai auditáló szervezetekről?

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vezeti a névjegyzéket [2015. évi LVII. tv. 7. § c) pont.]. A névjegyzéket ide kattintva találhatja meg (Excell formátumban).

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az energetikai auditálási tevékenység folytatása céljából bejelentést tenni kívánó személyek tájékoztatására, a bejelentéshez kapcsolódó – az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvényben és a törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendeletben meghatározott – követelmények közül a szakmai gyakorlat megfelelő igazolása érdekében ide kattintva elérhető útmutatót állított össze.

2.4 Az energetikai auditor fő munkaterületei

Az energetikai auditor főbb tevékenységei:
a) az energiahatékonyságról szóló törvény alapján a nagyvállalat részére 4 évente kötelező energetikai auditálásának elvégzése [2015. évi LVII. tv. 22. §],
b) nem kötelező energetikai auditálás elvégzése,
c) költséghaszon-elemzés.

Az energiahatékonyságról szóló törvény szerint az első kötelező energetikai audit elvégzésének határideje 2015. december 5. napja volt. A határidő lejárta után a MEKH nyilatkozattételre szólítja fel a nagyvállalatokat arra vonatkozóan, hogy rendelkeznek-e energetikai audittal vagy ISO 50001 energiagazdálkodási rendszerrel. Amennyiben a nagyvállalat nem rendelkezik ezekkel, a Hivatal felszólítja a nagyvállalatot az energetikai auditálás 90 napon belül történő elvégeztetésére.

Lásd még: Energetikai szakreferens
 

EZT OLVASTA MÁR?
×
2018. június 05. kedd, 16:53
2018. június 03. vasárnap, 19:05