EZT OLVASTA MÁR?
×

Mi a különbség az energetikai tanúsító és az energetikai auditor között?

Szerző:  Kurucz Regina

Utolsó frissítés: 2021.08.30. 17:47

Közzétéve: 2018.03.25. 21:14


Az energetikai tanúsító és az energetikai auditor tevékenysége során lehetnek hasonlóságok és átfedések, de munkájuk célja és eredménye alapvetően eltérő. E bejegyzés célja a két szakterület hasonlóságainak és különbözőségeinek rövid ismertetése. Mind az energetikai tanúsító, mind az energetikai auditor megismeri az épület fő energetikai jellemzőit, beazonosítja a fűtött teret határoló szerkezeteit és az épületben működő épületgépészeti és épületvillamossági rendszereket, javaslatot tesz az energiafelhasználás csökkentésére és az energiafelhasználás hatékonyságának növelésére.

 

1. Energetikai tanúsító tevékenység
 

Az energetikai tanúsítói tevékenysége az energiát használó épület energetikai jellemzőinek vizsgálata alapján, annak eredményéről energetikai tanúsítvány kiállítása.

Az energetikai tanúsító feladata az energiát használó épület energetikai jellemzőinek vizsgálata alapján, annak eredményéről hiteles tanúsítvány kiállítása az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) elektronikus programjának segítségével [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 23. § (1) bek.].

1.2 Ki lehet energetikai tanúsító?

Energetikai tanúsítói tevékenységet az folytathat, aki
a) nem áll energetikai tanúsítói tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
b) büntetlen előéletű,
c) rendelkezik a meghatározott szakirányú végzettséggel és szakmai gyakorlattal (1 év),
d) az energetikai tanúsítói vizsgát teljesítette,
e) szerepel tanúsítói névjegyzékben [1997. évi LXXVIII. tv. 38/C. §].

1.3 Hol vezetnek névjegyzéket az energetikai tanúsítókról?

A Magyar Építész Kamara (névjegyzék: http://www.mekon.hu/) és a Magyar Mérnök Kamara (névjegyzék: https://www.mmk.hu/informaciok/nevjegyzek) vezeti a nyilvántartást. Az energetikai tanúsítók névjegyzéki azonosítóval rendelkeznek, a jogosultság rövid jele: .

1.4 Az energetikai tanúsító fő munkaterületei

1) Tervezett épületek energetikai számításai a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet alapján
2) Meglévő épületek hiteles energetikai tanúsítványának elkészítése a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet alapján

A tanúsító mindkét tevékenységét a szakma szabályai és a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szerinti sztenderd értékekkel számolja. A sztenderd értékek alkalmazásának oka, hogy az épületek általános energiafelhasználása a fogyasztótól függetlenül összehasonlítható legyen.

Példa:
Az eladó szeretné eladni a lakását egy olyan személynek, aki korábban nem rendelkezett tulajdonrésszel a lakásban. A lakásról korábban nem készült energetikai tanúsítvány, ezért az adásvételhez energetikai tanúsítvány szükséges. Az eladó a lakást egyedül használta és sokszor üzleti útra utazott. Amikor otthon tartózkodott, akkor az egyik szobában nem fűtött, a lakás többi részén jellemzően 19 ºC fokot tartott. A vevő a lakást családként használná, 4 fővel és a lakásban télen szeretnének 23 ºC fokot tartani. Ugyanannak a lakásnak a két használati mód esetén jelentősen eltérő lehet az energiafelhasználása az eltérő fogyasztói magatartás miatt. Az energetikai tanúsítvány ezért olyan módszereket alkalmaz, ami a lakás energetikai jellemzőit az aktuális felhasználótól függetlenül tudja energetikai minőségi osztályba sorolni. A fenti példában a tanúsító minden szobában (ahol hőleadó van kiépítve) fűtéssel fog számolni és a lakásban 20 ºC fok levegő hőmérsékletet fog feltételezni [7/2006. (V. 24.) TNM rend. 1. melléklet V. rész 1.2. pont].

 

2. Energetikai auditor


2.1. Az energetikai auditor fogalma

Az energetikai auditor energetikai auditálást végző természetes személy [2015. évi LVII. tv. 1. § 15. pont].

Energetikai auditálás: olyan, meghatározott módszerrel végzett eljárás, amelynek célja megfelelő ismeretek gyűjtése valamely épület vagy épületcsoport, ipari vagy kereskedelmi művelet vagy létesítmény, magán- vagy közszolgáltatás aktuális energiafogyasztási profiljára vonatkozóan, továbbá amely meghatározza és számszerűsíti a költséghatékony energiamegtakarítási lehetőségeket és beszámol az eredményekről [2015. évi LVII. tv. 1.§ 13. pont].

Energetikai audit: az energetikai auditálás eredményeit tartalmazó, jogszabályban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő irat [2015. évi LVII. tv. 1.§ 12. pont].

2.2 Ki végezhet energetikai auditálást?

Az energetikai auditálási tevékenységet az a természetes személy folytathat, aki
a) büntetlen előéletű,
b) rendelkezik a jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel (mesterképzésen vagy osztatlan képzésen szerzett műszaki vagy agrár szakképzettség)
c) rendelkezik az előírt szakmai gyakorlattal (szakképzettségtől függően 5-8 év),
d) valamely, a 2015. évi LVII. törvény 24. alcíme szerinti közreműködő szervezet által szervezett energetikai auditori szakmai vizsgát teljesítette,
e) az energetikai auditálási tevékenység folytatásának szándékát a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak bejelentette, a regisztrációs díjat megfizette és
f) nincs eltiltva az auditálástól [2015. évi LVII. tv. 28. § (1) bek.;122/2015. (V. 26.) Korm. rend. 22. §].

Az energetikai auditor sztenderdek alkalmazása helyett az épület tényleges fogyasztását méri és elemzi. Az energiahatékonyság növelését célzó javaslataiban maximálisan figyelembe veszi az adott rendszer sajátosságait.

Az energetikai auditornak a névjegyzékbe vételt követően évente egy alkalommal valamely közreműködő szervezet által energetikai auditorok számára szervezett továbbképzésen kell részt vennie, továbbá ötévente szakmai megújító vizsgát kell tennie [2015. évi LVII. tv. 28. § (3) bek.].

2.3. Hol vezetnek névjegyzéket az energetikai auditorokról és energetikai auditáló szervezetekről?

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vezeti a névjegyzéket [2015. évi LVII. tv. 7. § c) pont.]. A névjegyzéket ide kattintva találhatja meg (Excell formátumban).

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az energetikai auditálási tevékenység folytatása céljából bejelentést tenni kívánó személyek tájékoztatására, a bejelentéshez kapcsolódó – az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvényben és a törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendeletben meghatározott – követelmények közül a szakmai gyakorlat megfelelő igazolása érdekében ide kattintva elérhető útmutatót állított össze.

2.4 Az energetikai auditor fő munkaterületei

Az energetikai auditor főbb tevékenységei:
a) az energiahatékonyságról szóló törvény alapján a nagyvállalat részére 4 évente kötelező energetikai auditálásának elvégzése [2015. évi LVII. tv. 22. §],
b) nem kötelező energetikai auditálás elvégzése,
c) költséghaszon-elemzés.

Az energiahatékonyságról szóló törvény szerint az első kötelező energetikai audit elvégzésének határideje 2015. december 5. napja volt. A határidő lejárta után a MEKH nyilatkozattételre szólítja fel a nagyvállalatokat arra vonatkozóan, hogy rendelkeznek-e energetikai audittal vagy ISO 50001 energiagazdálkodási rendszerrel. Amennyiben a nagyvállalat nem rendelkezik ezekkel, a Hivatal felszólítja a nagyvállalatot az energetikai auditálás 90 napon belül történő elvégeztetésére.

Lásd még: Energetikai szakreferens
 

3. Már az energetikai tanúsítóktól is kérik a Kamarák a szakmai továbbképzést


3.1. A kötelező szakmai továbbképzés bevezetése

A szakmai továbbképzés és kötelező szakmai továbbképzés rendszere általánosan ismert a tervezői jogosultsággal és a szakértői jogosultsággal rendelkezők körében. 2020 januártól a kamarai tagsághoz nem kötött energetikai tanúsító jogosultságok esetében is bevezetésre került, hogy a kötelező továbbképzésen felül szakmai továbbképzést is teljesíteni kell. A továbbképzési kötelezettség új rendszeréről a MÉK elektronikus levélben, az MMK a 2020. évi tagi tájékoztatóban értesítette az érintett kollégákat.

A továbbképzés tehát két részből áll: kötelező továbbképzés és szakmai továbbképzés. A kötelező továbbképzés rendszere egységes a MÉK-nél és az MMK-nál névjegyzékbe vett tanúsítók részére, viszont fontos megjegyezni, hogy a szakmai továbbképzés követelményei eltérnek a két szervezetnél.

3.2. Kötelező továbbképzés

A kötelező továbbképzést minden szakmagyakorlónak teljesítenie kell. A kötelező továbbképzés kétféle módon teljesíthető: távoktatással vagy tantermi vizsgával. Jó tudni, hogy a kötelező továbbképzést a továbbképzési időszak alatt egyszer kell teljesíteni és annak időtartama nem haladhatja meg a 8 órát. [266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 36. §]

I. A továbbképzési ciklusban minden kötelező továbbképzésre kötelezett szakmagyakorló számára egységesen teljesítendő témakörök:

I./1. Az építménytípusok rendszere és az építménytípusokhoz kötődő építészeti-műszaki dokumentáció követelményei
I./2. A szabálytalan tevékenységek köre az általános és a sajátos építmények körében és azok szakmagyakorlókat érintő jogkövetkezményei
I./3. Az építmény elhelyezését és kialakítását befolyásoló településfejlesztési és településrendezési eszközök rendszere.
I./4. A szakmagyakorlókra és tevékenységükre vonatkozó előírások köre
I./5. Az építési termékek
I./6. Az energetikai követelmények
I./7. Az általános és sajátos építményfajtákat érintő műemlékvédelmi és régészeti előírások, eljárások

3.3. Szakmai továbbképzés

3.3.1. A Magyar Építész Kamaránál névjegyzékbe vett energetikai tanúsítók részére

Alapszabályként 5 év alatt 20 továbbképzési pontot kell teljesíteni, minden eltelt negyedévre 1 pont számítandó. Tehát aki most kezdi a továbbképzési időszakot, annak 5 év múlva minimum 20 továbbképzési pontot kell igazolnia. A szakmai továbbképzés kötelezettsége 2020. január 1-től hatályos, ami azt jelenti, hogy sok szakmagyakorlónak ez a továbbképzési időszak közepébe esik. A rövid bevezetési határidőre tekintettel azok, akiknek az 5 éves továbbképzési periódusa 2020-ban jár le, felmentést kapnak a pontok teljesítése alól a 2020-ban lejáró időszakra [1/2020. (01.17.) sz. MÉK Elnökségi határozat]

Kérdésként érkezett hozzánk, hogy a „negyedéves szabály” alapján kötelező-e minden negyedévben továbbképzésen részt venni, tehát pl. január 1. és március 31. között és újra április 1. és június 30. között.

A MÉK-nél a „negyedéves szabály” nem a részvételre, hanem a szükséges pontszám meghatározására szolgál. Például, ha valakinek 2021. július 1-én jár le a jogosultsága, akkor 2020-ra vonatkozóan 4 pontot, 2021-re vonatkozóan 2 pontot kell felmutatnia, tehát összesen 6 pontot. A 6 pont tetszőleges ütemben teljesíthető a továbbképzési időszakban.

A MÉK tájékoztatója szerint a korlátozó intézkedések miatt a veszélyhelyzet alatt az 5 éves továbbképzési időszakhoz tartozó továbbképzés online teljesíthető.

3.3.2. A Magyar Mérnök Kamaránál névjegyzékbe vett energetikai tanúsítók részére

MMK-nál bejegyzett tanúsítóknak a szakmai továbbképzést évente egy alkalommal kell egy 6 órás továbbképzést teljesíteniük. Az MMK fontosnak tartja a folyamatos tanulást, ezért a képzést évente teljesíteni kell és nem lehet az ötéves jogosultsági időszak végére halogatni. Az MMK által elfogadott szakmai továbbképzéseket a területi kamarák szervezik és bonyolítják le. A területi kamarák által tartott szakmai továbbképzések díját az MMK maximalizálta.

A továbbképzésekről az akkreditált képzés szervezője igazolást állít ki. Az igazolásokat a szervező általában elküldi az érintett kamarának is, de előfordul, hogy egyes pontok nem érkeznek meg a kamarai nyilvántartásba. A továbbképzési időszak lejártakor az ebből adódó kellemetlenséget a szakmagyakorlók elkerülhetik, ha az igazolásokat elektronikus vagy nyomtatott formában maguk is gyűjtik. [266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 37. §]

3.3.3. Események, igazolások

A szakmai pontokat a MÉK és MMK által akkreditált szakmai előadásokon, konferenciákon és tanulmányutakon lehet gyűjteni. Jó hír, hogy a továbbképzési igazolások, pontok több jogosultság esetében is felhasználhatók.

Továbbképzések naptárai
Ha valaki MÉK által akkreditált szakmai vagy kötelező továbbképzést keres, akkor megtalálja azok listáját az Online Továbbképzési Információs Rendszerben (http://otir.mek.hu/). Ebben az adatbázisban helyszín, időpont és szervező alapján kereshetőek az éppen aktuális továbbképzések.

Az MMK által elfogadott szakmai képzések időpontjáról és helyszíneiről ITT tájékozódhat.

Az MMK jellemzően évente kétszer, tavasszal és ősszel szervez épületenergetika témájú szakmai képzést.

A személyes szakmai továbbképzések során kiemelt figyelmet fordítanak a biztonságos körülmények megteremtésére, mint a szociális távolságtartás és az egészségügyi óvintézkedések. Az MMK arra kéri tagjait, hogy részesítsék előnyben az online képzési formákat. A szakmai képzésekkel kapcsolatos konkrét intézkedésekkel kapcsolatban keressék fel a területi kamarát.

A továbbképzés elmulasztása a szakmagyakorlási tevékenység megtiltását vonja maga után. [62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 47. § 12.; 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 37. §]

A MÉK továbbképzési rendszeréről bővebben itt olvashat.
 

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt