Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Egyedi építési szabályzat készül a Városligetre. A Múzeum-negyed jogszabályi feltételeinek megteremtése

A Duna-parti építési szabályzat mellett jelenleg már a Városligetre is egyedi, az országos és a helyi építésügyi előírásoktól független építési szabályzat alkotható. A Városligeti építési szabályzatban – amelynek hatályba lépése 2014. júniusában várható – egyebek mellett Zugló Önkormányzata által elfogadott településrendezési eszközöket sem szükséges majd figyelembe venni. A Városliget beépítése során a jelenlegi építésügyi előírásokat nem, kizárólag a Városliget építési szabályzatát kell majd betartani. A 2013. évi CCXLII. törvény a vagyonkezelőre, és a közbeszédben gyakran előkerülő zöldfelületre is tartalmaz előírásokat. A jogszabály a Liget Budapest projekt (a Múzeum-negyed) kialakításának feltételei kívánja megteremteni. Érdemes tudni, hogy egy független szakértői csoport alternatív koncepciót dolgozott ki.

Magyar Közlöny: 2013. évi 218. szám
Érintett jogszabály: 1997. évi LXXVIII. törvény
Új és Módosító jogszabály: 2013. évi CCXLII. törvény
Hatályos: 2013. december 24.

1. A Városligeti építési szabályzat területi hatálya

A Városligeti építési szabályzat mint helyi építési szabályzat 2013. december 24. napjától került bele az Építési törvénybe. A Városligeti építési szabályzat hatálya a Budapest közigazgatási területén fekvő, Hungária körút - Kacsóh Pongrác út - Hermina út - Ajtósi Dürer sor - Dózsa György út, valamint a Magyar Államvasutak Zrt. 29737 és 29834/3 helyrajzi számú vasúti területe által határolt területre terjed ki [1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 11. pont; 2013. évi CCXLII. tv. 7. § (5) bek., 14. §].

2. A Városligeti építési szabályzat fogalma

A Városligeti építési szabályzat a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény (a Városliget-törvény) hatálya alá tartozó terület építési rendjét és rendeltetését a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító fővárosi önkormányzati rendelet, amely telekalakítási és építésjogi szabályozási elemeket tartalmaz [1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 39. pont]. Az új helyi építési szabályzat a hatálya alá tartozó terület felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket állapítja meg [1997. évi LXXVIII. tv. 14/C. §].

3. A Fővárosi Önkormányzat dönt a Városligeti építési szabályzat tartalmáról

A fogalmából már kiderül, hogy Budapest Főváros Önkormányzata fogadhatja el a Városliget területére a Városligeti építési szabályzatot. A Városligeti építési szabályzat fővárosi önkormányzati rendeleti formában fog megjelenni, elméletileg Budapest Főváros Önkormányzata 2014. június 30-ig állapítja ezt meg [2013. évi CCXLII. tv. 7. § (4) bek.].

A Városligeti építési szabályzat az általános HÉSZ szabályok alól azért is kivételt képez, mivel az ezt létrehozó törvény szerint a készítése és jóváhagyása során Budapest hosszú távú városfejlesztési koncepcióját, a fővárosi integrált településfejlesztési stratégiát, valamint a mindenkori hatályos fővárosi településrendezési eszközök szabályait sem kell figyelembe venni [2013. évi CCXLII. tv. 7. § (7) bek.]. A 2013. évi CCXLII. törvény rendelkezésével egyébként teljesen ellentétes az Építési törvény, amely szerint a Városligeti építési szabályzatot a településszerkezeti terv és a Fővárosi rendezési szabályzat alapján kell kidolgoztatni és megállapítani [1997. évi LXXVIII. tv. 9/B. § (2) bek. c) pont, 14/A. § (2) bek. d) pont].

4. A Városligeti építési szabályzat speciális előírásai

A Városliget építési szabályzat tartalmára vonatkozó rendelkezéseket a 2013. évi CCXLII. törvény mellett az Építési törvényben is találunk. Az Építési törvény kimondja, hogy a Városligeti építési szabályzat hatálybalépését követően a Városliget területére vonatkozóan a Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata által elfogadott településrendezési eszközöket nem kell alkalmazni [1997. évi LXXVIII. tv. 60. § (7b) bek.]. A „nem kell” megfogalmazás egyébként azt tükrözi, hogy az Országgyűlés a Fővárosi Önkormányzatra bízta azt, hogy a Zuglói Önkormányzat által korábban elfogadott településszerkezeti tervben és a helyi építési szabályzatban (mint településrendezési eszközökben) található rendelkezéseket felül akarja-e írni. A Fővárosi Önkormányzatnak így nem kell tekintettel lennie, a zuglói helyi jogszabályok előírásaira, azoktól függetlenül, szabad belátása szerint alakíthatja át a Városligetre vonatkozó építésügyi szabályokat.

Érdekesség, hogy Budapest-Zugló Képviselő-testületének Zugló Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatának (ZKVSZ) és Zuglói Kerületi Szabályozási Tervének (ZKSZT) jóváhagyásáról szóló 19/2003. (VII. 08.) sz. rendeletétől több esetben már maga a Városliget-törvény is eltér. Ezekről az eltérésekről, a Városligeti építési szabályzat speciális rendelkezéseiről, valamint a vonatkozó zöldfelületi előírásokról itt olvashat: 01.2.3.1. Városligeti építési szabályzat

5. A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. lesz a vagyonkezelő

A 2013. évi CCXLII. törvény alapján a Városliget területén az államot, Budapest Főváros Önkormányzatát és Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzatát megillető tulajdoni hányada e törvény erejénél fogva mint közfeladat ellátásához szükséges terület ingyenesen az állam 100%-os tulajdonában álló Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. vagyonkezelésébe kerül [2013. évi CCXLII. tv. 1. § (1) bek.].

A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. a vagyonkezelési jogot ingyenesen, és 2013. december 24-étől 99 éves időtartamra kapta meg. Érdekesség, hogy jelen hírlevél kéziratának lezárásakor (2014. január 17.) a Zrt. még nem szerepelt a hatályos cégjegyzékben. A vagyonkezelői jog nem terjed ki egyébként a Budapest XIV. kerület, Dózsa György úr 37. szám alatti ingatlan (Műcsarnok) és hozzá tartozó földterületre, a Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda, valamint a Városligeti Műjégpálya épületére, továbbá a műszaki infrastruktúra sajátos építményeire [2013. évi CCXLII. tv. 1. § (1) bek.].

A Városliget vagyonkezelőjét az általánostól részben eltérő jogok illetik meg. A vagyonkezelőt az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 27. § (7) bekezdése szerinti visszapótlási kötelezettség teljesítése alól is mentesítették [2007. évi CVI. tv. 27. § (7) bek.; 2013. évi CCXLII. tv. 2. § (4) bek.]. Az állami vagyonról szóló törvény hivatkozott bekezdése egyébként a visszapótlási kötelezettség mellett előírja a visszapótlási kötelezettség teljesítésének céljából az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben történő céltartalék képzését. Kérdés, hogy amennyiben a vagyonkezelőnek céltartalékot nem kell képezni, akkor a törvény miért nem a 2007. évi CVI. törvény 27. § (7) bekezdésének alkalmazását zárta ki. A jelenlegi megfogalmazással nem tűnik logikusnak, de lehetséges a céltartalék képzési kötelezettség a vagyonkezelő részére.

A vagyonkezelő speciális jogait, és a Városligetben létesítendő épületek jogi helyzetére vonatkozó rendelkezéseket itt megismerheti: 01.2.3.2. A Városliget vagyonkezelője és az épületek jogi helyzete

A Liget Budapest új múzeumi épületeire kiírt nemzetközi tervpályázat előkészítése mellett egy független szakértői csoport alternatív koncepciót dolgozott ki. Az alternatív koncepcióról a tervlap.hu oldal 2014. február 13-án tett közzé egy tájékoztatás, amelyet itt olvashat el.