Felelősségi károk valós példákkal, avagy, mikor fizet a biztosító? – 8. rész
Szerző: 
Dr. Püski András
Utolsó frissítés: 2020.10.31. 18:47
Közzétéve: 2020.10.31. 18:45
Egy települési önkormányzat ivóvízrendszerének korszerűsítése során kellett terveket készíteni. A megtörtént esetben a megrendelő a tervezővel megkötendő szerződés feltételéül szabta, hogy a tervező felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezzen. Az előírt felelősségbiztosítási limit 50 millió forint / káresemény volt. A tervező rendelkezett felelősségbiztosítással, de a biztosítási szerződésében rögzített káronkénti biztosítási limit mindösszesen 10 millió forint volt, így annak megemelése vált szükségessé. Az esetre arra is jó példa, hogy a káronkénti biztosítási limit összegét is érdemes gondosan, a felmerülhető károk összegére tekintettel meghatározni. A károk megtérülése mind a megrendelő, mind a tervező érdeke.
Miért kell fizetnie a tervezőnek?
A tervezői felelősségbiztosítás alapján a biztosítási esemény olyan, másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint a biztosított tervezőnek kell teljesítenie, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító a feltételeiben meghatározottak szerint mentesíti.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:518. §-ában tiltja a jogellenes károkozást. A 6:519. § értelmében, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni!
Milyen károkat okozhat egy tervező?
A potenciálisan bekövetkezhető károk nagyon változatosak és egyáltalán nem ritkák! Sérülhetnek vagy semmisülhetnek meg dolgok, tárgyak, személyi sérülés keletkezhet és keletkezhet tisztán pénzügyi veszteség is, mely nem sorolható sem a dologi kár sem a személyi sérülés körébe. Jelen konkrét esetben szerződésen kívüli károkozás történt tervezői hiba következtében.
A konkrét eset
A tervező egy települési önkormányzat ivóvízrendszerének korszerűsítése kapcsán tervezői feladatokat látott el. A kivitelezést követően a településen alacsony víznyomást, illetőleg néha vízhiányt tapasztaltak. A vízhiány oka nem volt tisztázott, ezért az önkormányzatnak szakértőt kellett megbízni az ok megállapítása miatt.
A lefolytatott szakértői vizsgálat alapján megállapítást nyert, hogy a tervező a víztározó Balti-tengerszint feletti magasságát tévesen számította ki, emiatt a maximum-közeli vízfelhasználás időszakaiban (pl.: esti órák vagy meleg nyári időszakok) a gravitáció nem elegendő az előírt víznyomás fenntartásához. A rendszer tehát nem volt képes biztosítani a település vízigényét, emiatt egy nyomásfokozó szivattyúrendszert kellett beiktatni a rendszerbe, amely az érintett időszakokban biztosítja a szükséges víznyomást.
A kár 30 millió forint nagyságrendű volt, és a tervező nem ismerte el 100 % mértékben a felelősségét, emiatt további vizsgálatokra volt szükség. Tekintettel arra, hogy a tervező a feltételezett kárt a saját felelősségbiztosítójának bejelentette, a további lépéseket már a biztosítóval kommunikálva tette meg. Az érintett felek az egyeztetéseket peren kívül kezdték meg, mert a tárgyi esetben rendkívül fontos volt az időtényező, hiszen a település vízigényének kiszolgálása akadozott.
Az érintett felek – önkormányzat, tervező, kivitelező – egyhangúan foglaltak állást abban, hogy további vizsgálatokat kell lefolytatni.
Az elvégzett vizsgálatok végül alátámasztották a tervező álláspontját, nem lehetett teljes mértékben a tervezőt felelőssé tenni a károkozásért, viszont nem is lehetett kizárni a felelősségét. Egyértelművé vált, hogy az önkormányzat saját hatáskörben tervellenőrt alkalmazott, mely tervellenőrnek még a kivitelezési munkák megkezdése előtt észlelnie kellett volna, hogy az átadott terv módosításra szorul. Amennyiben idejében jelzik a tervező irányába a módosítási igényt, nem valósul meg a hibás tervek alapján a beruházás, a tervellenőr azonban jóváhagyta a tervet, hibát nem jelzett.
A vizsgálatok a kivitelező felelősségére is kitértek, mert a szakmai szabályok általában elvárható megtartása körében a kivitelező vállalkozásnak is észlelnie kellett volna, hogy a kivitelezésre kerülő rendszer, nem lesz alkalmas a funkciójának maradéktalan betöltésére.
A tervező felelősségét 60 %-os mértékben állapították meg, az önkormányzat tervellenőrzés körében elkövetett felelősségét 30 %-os mértékben, és a kivitelező vállalkozásét 10 %-os mértékben.
A tervező felelősségbiztosítójának így részben kellett a kárt megtéríteni. Tekintettel a 30 millió forintos nagyságrendű kárra, a tervező eredeti felelősségbiztosítása alapján csak részben lett volna téríthető a kár, mivel azonban a megrendelő elvárásának megfelelően 50 millió forintra emelte a felelősségbiztosításának káronkénti limit összegét, a kár még a 100% felelősség esetén is térült volna.
