Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

14. Elévülés

Az elévülés lényege, hogy a jogszabályban meghatározott időtartam eltelte után a követelések bírói úton történő érvényesítésére már nincs lehetőség, akkor sem, ha egyébként ténylegesen fennáll a tartozás. A kötelezett sem követelheti vissza azonban a már elévült követelés teljesítését. Azt is érdemes tudni, hogy az egyes követelések elévülési ideje eltérő lehet, ami azért fontos, mert az elévülési időn túl már nem lehet a peres eljárás alapján kikényszeríteni a teljesítést. A Ptk. (2013. évi V. tv.) 2014. március 15. napjától lényeges változást eredményezett az elévülési idő számításának szabályaiban is.

1.
Az elévülés lényege

Ha az új Ptk. eltérően nem rendelkezik, az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni. Az elévülés a kötelezettnek a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét nem érinti; az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást a követelés elévülésére tekintettel visszakövetelni nem lehet (mert az elévüléssel maga a kötelem, és az alanyi jog nem szűnik meg [2013. évi V. tv. 6:23. § (1)-(2) bek.].
 
Jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére jogszabályban előírt határidő eltelte jogvesztéssel akkor jár, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli. Ha a határidő nem jogvesztő, arra az elévülés szabályait kell alkalmazni [2013. évi V. tv. 6:21. §].

Az új. Ptk. egyértelművé teszi, hogy az idő múlásának az igények érvényesíthetősége szempontjából kétféle anyagi jogi joghatása lehet:
- jogvesztés (az alanyi jog megszűnik) vagy
- elévülés.
A határidő azonban csak akkor jogvesztő, ha azt jogszabály kifejezetten előírja. Ha a határidőhöz jogszabály nem kapcsol jogvesztő következményt, akkor a határidőt nem jogvesztő határidőnek, hanem elévülési természetűnek kell tekinteni.

Fontos:
- az elévülést a bírósági vagy hatósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni, csak akkor, ha erre bármelyik fél hivatkozik [2013. évi V. tv. 6:23. § (4) bek.] (1959. évi IV. tv. 204. §);
- a főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések (foglaló, kötbér, stb.) is elévülnek, mellékkövetelések elévülése a főkövetelés elévülését nem érinti [2013. évi V. tv. 6:23. § (3) bek.] (például az elévült kamatkövetelés nem lesz bíróság előtt érvényesíthető akkor sem, ha a kötelezett az elévült főkövetelést önként teljesíti (BH1992. 409.);
- elévült követelés biztosítására zálogjog nem alapítható [2013. évi V. tv. 5:97. § (3) bek.], és a zálogjog megszűnik, ha a zálogjoggal biztosított követelés elévül [2013. évi V. tv. 5:142. § (1) bek. e) pont].

Nem évül el, ezért határidő nélkül érvényesíthető:
- a tulajdonjogi igény [2013. évi V. tv. 5:135. §]. (1959. évi IV. tv. 115. §);
- a kötvényen alapuló követelés a kibocsátóval szemben [285/2001. (XII. 26.) Korm. rend. 6. §].

A szabálysértések és a bűncselekmények elévülésére külön szabályok vonatkoznak, amelyekkel jelen leírás nem foglalkozik.

2.
Az elévülési idő

Ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el (általános elévülési idő). Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik (ha a teljesítés idejét határnap megjelölésével határozták meg, a követelés ezen a napon válik esedékessé; ha határidő megjelölésével határozták meg, a határidő utolsó napja az esedékesség időpontja) [2013. évi V. tv. 6:22. § (1)-(2) bek.].

A régi Ptk. az általános elévülési időnél rövidebb elévülési határidő megállapítását korlátok nélkül lehetővé tette, de az elévülési határidő meghosszabbítására csak egy évnél rövidebb határidő esetében adott lehetőséget (1959. évi IV. tv. 325. §). Ezzel szemben az új Ptk. szerint a felek akár rövidebb, akár hosszabb elévülési határidőben is megállapodhatnak, de az elévülést kizáró megállapodás semmis (vagyis csak olyan megállapodás nem köthető, hogy soha nem évül el a követelés). Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni [2013. évi V. tv. 6:22. § (3)-(4) bek.].

Jogszabály is előírhat eltérő elévülési időt, így például:
- a fuvarozási szerződés alapján támasztható igények – a szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott károk kivételével – egy év alatt elévülnek (az elévülés kezdő időpontja a küldemény címzettnek történő kiszolgáltatásának időpontja vagy az az időpont, amikor a küldeményt a címzettnek ki kellett volna szolgáltatni) [2013. évi V. tv. 6:270. §] (1959. évi IV. tv. 504. §);
- a szállítmányozási szerződésből fakadó igények – a szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott károk kivételével – egy év alatt évülnek el [2013. évi V. tv. 6:306. §] (1959. évi IV. tv. 520. §);
- a kártérítésre az elévülés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy bűncselekménnyel okozott kár esetén a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül [2013. évi V. tv. 6:533. § (1) bek.] (1959. évi IV. tv. 360. § (4) bek.);
- a munkajogi igény három év alatt évül el (a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére vagy személyiségi jogsértéssel összefüggő sérelemdíj megfizetésére irányuló igény öt év, ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el [2012. évi I. tv. 286. §];
- a csekk birtokosának megtérítési igénye az átruházókkal, a kiállítóval és a többi kötelezettel szemben a bemutatásra megszabott határidő lejártától számított hat hónap alatt évül el [2/1965. (I. 24.) IM rend. 52. §];
- amennyiben az autópálya használati díjat nem fizették meg, a díj beszedésére jogosult szervezetek vagy az általuk megbízott gazdálkodó szervezetek a jogosulatlan úthasználat időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül kötelesek postára adni a pótdíjfizetési felszólítást, ha a használati díjat és pótdíjat meg nem fizető üzemben tartó (gépjárművezető) a helyszíni ellenőrzés alkalmával az ellenőrzésről kiállított jegyzőkönyvet aláírja és átveszi, akkor nem kell a pótdíjfizetési felszólítást részére kézbesíteni, a pótdíjfizetési kötelezettség két év alatt évül el [1988. évi I. tv. 33/B. §].

3.
Az elévülés nyugvása

Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapos - határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapnál - kevesebb van hátra (1959. évi IV. tv. 326. §) [2013. évi V. tv. 6:24. § (1)-(2) bek.]. Az elévülés nyugvása tehát azt jelenti, hogy az elévülési idő számítását felfüggesztik, majd tovább folytatják, de csak egy, illetve három hónapig.

Az elévülés nyugvásának időtartama alatt (vagyis a határidőn túl az egyéves vagy három hónapos időtartamban) az elévülés nyugvásának már nincs helye, az igényérvényesítésének ezen időtartama már nem függeszthető fel, nem hosszabbítható meg. Az elévülés megszakítására vonatkozó rendelkezéseket az elévülés nyugvásának időtartama alatt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a megszakítás következtében az egyéves - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén a három hónapos - határidő számítása kezdődik újból, vagyis nem az egész elévülési idő (pl. 5 év) [2013. évi V. tv. 6:24. § (3) bek.].

4.
Az elévülés megszakítása

Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik (1959. évi IV. tv. 326. §) [2013. évi V. tv. 6:25. § (2) bek.].

A Ptk. szerint az elévülést megszakítja
a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése (az elismerésre irányuló nyilatkozat mellett a tartozás kötelezett által történő elismerését jelentheti például a részletfizetés, a kamattartozás fizetése is);
b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;
c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése (kereset, viszontkereset, beszámítási kifogás), ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy
d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése (a régi Ptk. ezt a megszakító okot nem tartalmazza) [2013. évi V. tv. 6:25. § (1) bek.].

Az elévülés megszakítása tehát azt jelenti, hogy például négy és fél év után a tartozás elismerése, az elismerésétől számított újabb öt évet biztosít a jogosultnak arra, hogy bírósághoz forduljon.

Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg [2013. évi V. tv. 6:25. §]. A régi Ptk. ebben az esetben a megegyezéssel való módosítást nem minősíti az elévülést megszakító körülménynek (1959. évi IV. tv. 327. § (3) bek.).

Nagyon fontos változás, hogy a Ptk. két körülményben is változtatott a régi Ptk. szabályaihoz képest:
a) A Ptk. hatálya alá tartozó követeléseket a teljesítésre történő írásbeli felszólítással nem lehet megszakítani
Az elévülés megszakításra vezető jogi tények közül elhagyta a „követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítást”. Ennek az az indoka, hogy az nem az igény tényleges érvényesítésére, hanem az igényérvényesítési idő meghosszabbítására ösztönözte a jogosultat, és gyakorlatilag korlátlan ideig lehetővé vált számára az elévülés bekövetkezésének a kitolása.

b) A kötelezettnek az engedményezésről való értesítése már nem szakítja meg az elévülést

5.
A régi Ptk. vagy a Ptk. elévülési szabályait kell alkalmazni?

A Ptk. (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) 2014. március 15. napjától váltja fel a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényt (régi Ptk.). Azt, hogy milyen esetekben kell a korábbi, és milyen esetekben az új rendelkezéseket alkalmazni itt elérhető: 01.1. Milyen szerződésekre kell az új Ptk-t alkalmazni?

Az véleményem szerint egyértelműen nem állapítható meg, hogy a 2014. március 15-e előtt megkötött szerződések esetében az írásbeli felszólítás a jövőben – kizárólag ezen szerződések vonatkozásában – megszakítja-e az elévülést. A bíró gyakorlat fog erre megnyugtató választ adni, de én mindenképpen azt javaslom, hogy hitelezőként ne kockáztassanak: írásbeli felszólítás helyett a peres eljárás megindítását válasszák.

Fontos felhívni arra is a figyelmet, hogy a kereset benyújtása önmagában nem lesz az elévülést megszakítását eredményező körülmény, mert az is feltétel, hogy a peres eljárásban ítélet is szülessen. Ha tehát az elévülési idő lejártára tekintettel benyújtanak egy keresetlevelet, de ezt követően az érdemi ügyintézésre nem kerül sor, az elévülés megszakadására nem lesz alkalmas a bírósági eljárás megindítása sem. Az értelmező rendelkezésekből kiderül az is, hogy a fizetési meghagyás kibocsátásnak az elévülés megszakítása szempontjából azonos a hatálya a perbeli érdemi döntéssel. A Ptk. értelmező rendelkezései alapján egyértelmű, hogy ha fizetési meghagyási eljárás indult, és ez zárult le jogerősen, a fizetési meghagyás iránti kérelem előterjesztése is az elévülés megszakadását eredményezi. A Ptk. alkalmazásában ugyanis bírósági eljárásnak minősül a fizetési meghagyás is  [2013. évi V. tv. 8:1. § (3) bek.].