A 2020. március 1. napját követően indult ügyekben már nem lehet fellebbezést előterjeszteni a döntésekkel szemben, kizárólag közigazgatási peres eljárást lehet kezdeményezni. Az építésügyi és éptésfelügyeleti eljárásokban azonban kérdéses, hogy mi a helyzet azokkal a döntésekkel, amelyek még a hatásköri átalakítást megelőzően indultak. Ezeknél az ügyeknél van-e fellebbezési lehetőség? Táblázatos formában foglaltuk össze a lehetőségeket.

Valamennyi közigazgatási hatósági ügy, valamennyi ügyfelét érinti, hogy 2020. március 1. napját követően indult ügyekben – főszabály szerint – már nem lehet fellebbezést előterjeszteni a döntésekkel szemben, kizárólag közigazgatási peres eljárást lehet kezdeményezni. Az építésügyi és éptésfelügyeleti eljárásokban érintett ügyfeleket ez változás igen érzékenyen érintheti. Mind az építtetőknek, mind a szomszédoknak új stratégiát kell alkalmazniuk, más következményekkel kell számolniuk, ha hatékonyan szeretnék az érdekeiket érvényesíteni. 

2015. december 31-én lép hatályba a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évi CLXXXVI. törvény. A módosítás a közigazgatási hatósági eljárásokban is lényeges változásokat vezet be, így például a sommás eljárást és a függő hatályú döntést. A jogalkotói szándék a Ket. módosítása során az eljárások elhúzódásának megakadályozására irányult.

A Ket. jogorvoslati rendszerében a 2014. január 1-je után indult vagy megismételt eljárásokat érintően több változás is bekövetkezett. A fellebbezés szabályaiban a gyakorlatban előforduló vitás helyzetek elkerülését szolgáló érdemi változások történt. Az Országgyűlés döntése a fellebbezés formáját, a fellebbezhető döntések körét és a fellebbezésről szóló tájékoztatás előírását is érintette. A bírósági felülvizsgálat szabályainak módosítását inkább csak az egyértelmű szabályozás kialakítása indokolta.

Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban is megilleti az ügyfelet a jogorvoslathoz való jog, ezért érdemes ismerni, hogy milyen jogorvoslati kérelmeket lehet előterjeszteni. Azt mindenképpen mérlegelni kell, hogy a mielőbbi bejegyzés általában az adott fél elemi érdeke, azonban az esetleges jogorvoslat hosszú hónapokig is eltarthat. A földhivatali eljárásokban a leggyakrabban érdemes az elkövetett hibát javítani, hiányosságot pótolni, és a fellebbezés helyett újra előterjeszteni a kérelmet (vagyis például ismételten beadni a javított szerződést).

A jogorvoslathoz való jog a közigazgatási eljárásban is megilleti az ügyfelet, ezért az ügyfél (és az eljárás egyéb résztvevője) fellebbezhet a hatóság elsőfokú döntésével szemben, ha azt sérelmesnek tartja. Már előzetesen ki kell hangsúlyozni, hogy a fellebbezés nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A jogorvoslati eljárások között csupán abban a tekintetben teszünk különbséget, hogy egyes jogorvoslati eljárások a jogosult kérelmére indulnak másokat pedig az illetékes hatóság saját hatáskörében – a fellebbező aktív közreműködésének mellőzésével – hivatalból intéz el. Ebben a cikkünkben a jogosult kérelmére indítható jogorvoslati eljárásokat mutatjuk be

Az elsőfokú határozatokban mindig szerepelnie kell a fellebbezés lehetőségének és a fellebbezési illeték összegének, míg a másodfokú döntés rendelkező részében a bírósági eljárás lehetőségére való tájékoztatásnak. Érdemes azonban ismernünk az egyéb jogorvoslati eszközöket, hiszen előfordulhat, hogy igazunkat fellebbezéssel már nem tudjuk érvényesíteni, de még más lehetőséget igénybe vehetünk.