A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet a tartós fogyasztási cikkek vonatkozó jótállási kötelezettséget szabályozza. A 2014. évi változásokból ez a jogszabály sem maradt ki, ráadásul két lépcsőben lépnek hatályba a módosítások: a jótállás gyakorlására vonatkozó előírások 2014. április 9-i változtak meg, míg a jótállással értett termékek felsorolását szeptember 15-i hatállyal egészítették ki.

Az építőipari tevékenységekkel kapcsolatosan jelenleg két jogszabály ír elő kötelező jótállást. Az alábbiakban a 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet és a 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet rendelkezéseit áttekinthető, táblázatos formában foglalom össze.

A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (Fogyasztói szerződés rendelet) részletesen tartalmazza egyebek mellett a fogyasztói szerződés esetében a szerződés megkötésére és az elállási, illetve a felmondási jogra vonatkozó részletes szabályokat. A kivitelezési szerződések esetében 2014. június 13. napjától kötelező tartalmi elem lett a 14 napon belüli munkakezdés kikötése, ellenkező esetben a kivitelezőnek várnia kell két hetet a munka megkezdésével. Az alábbi tájékoztatóban azt járom körül, hogy milyen kivitelezési szerződéseknél és milyen feltételek mellett érvényesül a 14 napon belüli elállás szabálya.

A lakáskarbantartási és -javítási szolgáltatásokat végző cégek részére fontos előírásokat tartalmaz a módosított 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet, illetve a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet. A kötelező jótállás és a szigorúbb szerződési követelmények is csak akkor érvényesülnek, ha a céggel szerződő fél fogyasztónak minősül. Jelen tájékoztatóban a 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet 2014. április 9. napjától hatályos változásait mutatom be.

A jótállás és a szavatosság megegyezik az igényérvényesítési lehetőségekben, vagyis abban, hogy a megrendelő milyen igényeket érvényesíthet a vele szerződő vállalkozóval, tervezővel és egyéb szereplővel szemben. Abban tehát nincs eltérés, hogy például a megrendelő jótállás alapján kérhet kicserélést, de szavatosság alapján nem.

A hibás teljesítés jogkövetkezményei: a kellékszavatosság, a termékszavatosság, a jogszavatosság és a jótállás. A kivitelezési (építési), a tervezési, valamint a szerelési, karbantartási szerződések esetében a kellékszavatosságnak és a jótállásnak van gyakorlati jelentősége. Érdemes tudni, hogy ezek nem szinonimák, viszont számos előírásban egyezik és különbözik a két fogalom. Jelen anyagban táblázatba foglaltan hasonlítottam össze a jótállást és a szavatosságot, egyebek mellett feltüntetve a jogszabályi alapot, azt, hogy mire vonatkozik, és az igényérvényesítési időket. Kizárólag az építőipari tevékenységgel kapcsolatos rendelkezéseket tekintem át, a termékek megvásárlásához kapcsolódó jótállásra, szavatosságra nem térek ki.

Az új Ptk. a jótállás szabályait nem a szerződést biztosító mellékkötelezettségeknél, hanem a hibás teljesítés jogkövetkezményei között rendezi, mivel a gyakorlatban a jótállás szinte kizárólag a hibás teljesítés orvoslásának eszközévé vált.

A jótállás jogszabály vagy a felek szerződése alapján létezik, tehát nem minden esetben van ilyen felelőssége a kötelezettnek. Fontos tudnunk, hogy a jótállás szinonimája a garancia, és a jótállás nem azonos a szavatossággal.