A 2021. július 1. napjától hatályos, átfogó jogszabályi módosítások megalkotásával a településrendezésben merőben új tartalmi és eljárási követelmények kerületek megalkotásra. Bevezetésre került az E-TÉR felület, valamint a Településtervezési szabályzat, amelyek teljeskörű alkalmazását a településrendezésben a jogalkotó fokozatosan kívánta bevezetni. Az eredeti jogalkotói szándék szerinti határidők túl rövidnek bizonyultak, így a jogalkotó a 2021 december végén és 2022 január elején hatályba lépett módosításokkal hosszabb határidőket adott az önkormányzatoknak az új szabályok alkalmazására.

Korábban már tájékoztatást adtunk arról, hogy az Országgyűlés elé 2021. március 10-én benyújtott törvénymódosítási javaslat alapján átfogó változás várható a településrendezés területén, melynek nyomán a településeknek a településrendezési eszközeik komplett felülvizsgálatát kell elvégezniük. Az 2021. évi XXXIX. törvény alapján 2021. július 1. napjától már hatályba is lépnek a településrendezést érintő, jelentős változások.  

Alig tíz év telt el azóta, hogy a településrendezési eszközök, tervek rendszerében gyökeres változás történt. 2012-ben újra kellett alkotni a települések építési szabályzatait, aktualizálva azokat az új jogszabályi környezethez. A parlament elé 2021. március 10-én benyújtott törvénymódosítási javaslat alapján a közeljövőben ismét átalakítás várható a településrendezési eszközök, dokumentumok rendszerében, amelynek nyomán újra egy átfogó felülvizsgálat válhat szükségessé a helyi építési szabályzatokban, szabályozási tervekben. A jogalkotó bevezeti az egy település, egy fejlesztési és egy rendezési terv elvét. Jelen tájékoztató cikkünk a T/15397. törvényjavaslat jogalkotási eljárási eseményeivel, és az egyes részterületeket érintő tájékoztatásokkal folyamatosan frissül. Az Országgyűlés 2021. április 27-én elfogadta a törvényjavaslatot, és a Magyar Közlöny 84. számában hirdették ki a 2021. évi XXXIX. törvényt.

A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó koronavírus járvány miatt 2020 novemberében ismét veszélyhelyzetet hirdetett ki. Tekintettel arra, hogy a tavaszi veszélyhelyzet idején életbe léptetett, az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályok 2020. december 31-én hatályukat vesztették, az újabb járványügyi veszélyhelyzet fennállásáig szükségessé vált azokról ismételten rendelkezni. A veszélyhelyzet ideje alatt egyes településfejlesztési, településrendezési és településkép-védelmi szabályok eltérő alkalmazásáról szóló 546/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet a településképi és településrendezési eljárások személyes jelenlétet nem igénylő lefolytatásának lehetőségeiről gondoskodik a veszélyhelyzet 2021. évi fennállásnak idejére.

A 9/2019. (VI.14.) MvM rendelet a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozását tartalmazza. A kiegészítő szabályok között 2020. év végén hatályba lépett módosítások, amelyeket a folyamatban lévő településrendezési eljárásokban is alkalmazni kell, fontos változásokat tartalmaznak az általános mezőgazdasági területen kijelölhető övezetekre és azok beépíthetőségére vonatkozóan.

A tulajdonosnak a jogszabályokban rögzített kötelezettségeket is teljesítenie kell. Amellett, hogy a tulajdonost terhelik például bizonyos közterhek és költségek, vannak olyan esetek is, amikor nem lehet olyan beruházást végezni az ingatlanon, mint amilyet a tulajdonos szeretne.

A településrendezési szakértői tevékenységre vonatkozó rendelkezések eltérnek a településrendezési tervezési tevékenység feltételeitől. A településrendezési szakértőkre speciális összeférhetetlenségi szabályok is vonatkoznak. A Szakmagyakorlási rendelet és az Építési törvény együttesen határozza meg a szakértői szerződés kötelező tartalmát.

A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakorlási rendelet) határozza meg a településrendezési tervezési tevékenység végzésének feltételeit is. A településtervezési szerződésre a Szakmagyakorlási rendelet mellett a Ptk. (az 1959. évi IV. törvény és a 2013. évi V. törvény) és az Építési törvény (az 1997. évi LXXVIII. törvény, Étv.) is tartalmaz előírásokat. Fontos tudni, hogy a településfejlesztési koncepció megalapozó vizsgálata csak akkor használható fel a településrendezési eszköz kidolgozásához, ha azt jogosultsággal rendelkező településtervező és szakági településtervező készítette [266/2013. (VII. 11.) Korm. rend. 14. § (4) bek.].

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakorlási rendelet) egységesítette a szakmagyakorlási tevékenységek összeférhetetlenségére vonatkozó előírásokat. Az egységesítés mellett a településrendezési tervezési tevékenységet végzők esetében bekerült a jogszabályba egy kivétel, illetve az építésügyi műszaki szakértők részére tiltott tevékenységek listája kibővült.

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet egyik már hatályba lépett rendelkezése a cégek által végezhető szakmagyakorlási tevékenységek részletes feltételeit rögzíti. A cégek esetében a jogszabály egyebek mellett generálisan előírja az írásbeli szerződési kötelezettséget.

Az új Építési termék rendelet (275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet) tartalmaz egy oda nem illő rendelkezést is: hatályon kívül helyezi a területrendezési, a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló rendeletet.