A Kormány által 2015. december 14. napján benyújtott, és az Országgyűlés által már másnap elfogadott törvénymódosítás jó hír az építőiparnak, hiszen az új lakások általános forgalmi adóját 5 %-ra csökkentették. A törvényjavaslat azonban az áfa mellett az Étv-t is módosítja, ami pánikot váltott ki az építész társadalomban. A pánik nem indokolt – a címben feltett kérdésekre a válasz: NEM, nem azt építünk, amit csak akarunk –, a jogszabályokat ezután is be kell tartani, terveket továbbra is készíteni kell, de kockázatokat rejhet magában az új szabályozás. Összefoglaltuk, hogy az Építési törvény módosításában milyen kockázatokat látunk, és milyen érdemi javaslataink vannak a korrigálására. Cikkünk a törvényjavaslat sorsát követve folyamatosan frissül, az "Utolsó frissítés" dátuma alapján követhető a tartalom változása. A cikkben már közzétettük a 2016. január 16-ától alkalmazandó "szankciót" is, amelyet a három éven belül be nem fejezett épületekre kell fizetni. A törvény (2015. évi CCXII. törvény) a Magyar Közlöny 197. számában, míg a kapcsolódó kormányrendelet (456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet) a 206. számban jelent meg. Az új kormányrendelet által beiktatott Eljárási kódex úgy is értelmezhető, hogy a HÉSZ előírásainak betartatása - az Étv. 13. § (2) bekezdése ellenére - követelhető (lásd: 3.2. pont).

A Kormány 2015. július 1. napjával jelentősen átalakította a lakásépítési támogatás rendszerét. A legfontosabb változás a Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK) bevezetése, melynek igényléséhez szükségeses bizonyos építésügyi hatósági dokumentumok.

A hatóságok gyakorlatban bizonytalanok abban, hogy a hatósági bizonyítvány iránti kérelmet kötelesek-e teljesíteni, de jogszabályi hivatkozás hiányában a jogszabály értelmezésére vagy határozattal elbírálható kérdésekre is kiadták a hatósági bizonyítványt. A Ket. 2014. január 1-jétől hatályos rendelkezése lehetőséget ad arra a hatóságoknak, hogy a kétséges esetekben már megtagadhassák a kérelmet.

A felszín alatti vasutak engedélyezésével kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 358/2013. (X. 9.) Korm. rendelet a nevéhez semmiben nem kapcsolódó tartalmakat is rejt magában. Az Eljárási kódexben a hatósági bizonyítvány kiadására vonatkozó rendelkezésből hiányzó mondatrészt is a hivatkozott kormányrendeletben találhatjuk meg.

Tény, állapot, egyéb adat igazolása céljából a tervezés elősegítése, megalapozottsága érdekében, vagy az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez hatósági bizonyítványt kell beszerezni. A használatbavétel tudomásulvételének igazolására is a hatósági bizonyítvány szolgál. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság mellett 2020. március 18. napjától már a polgármester is rendelkezik hatósági bizonyítvány kiállítására vonatkozó hatáskörrel. Az alábbi összefoglaló a 2020. június 18-i módosításokat is tartalmazza.

Az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) egyes rendelkezései módosultak 2013. augusztus 1. napjától. Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben (a Szakmagyakorlási rendelet) található változtatások a településképi véleményezési eljárást és a hatósági bizonyítvány kiállítását érintették, továbbá pontosították az építési és a bontási engedélyezési eljárás során a hatóság által vizsgálandó körülményeket.

Magyar Közlöny: 2013. évi 66. szám Érintett jogszabály: 1990. évi XCIII. törvény Módosította: 2013. évi XXXVII. törvény Hatályos: 2013. április 21. A 2013. évi XXXVII. törvény 47. § (15) bekezdése iktatta be az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 33. § (2) bekezdés új 41. pontját. Az Itv. új pontja szerint az építésügyi hatóság által a használatbavétel tudomásulvételről kiállított hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás tárgyi illetékmentes eljárásnak minősül, ezért az építésügyi hatóság nem kérhet illetéket az építtetőtől.